Eskişehir (település)
| Eskişehir | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Törökország |
| Régió | Közép-anatóliai |
| Tartomány | Eskişehir |
| Rang | tartományi központ |
| Polgármester | Dr. Yılmaz BÜYÜKERŞEN |
| Irányítószám | 26000–26999[1] |
| Körzethívószám | 00 90 222 |
| Testvérvárosok | Lista |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 871 187 fő (2018) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 792 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 39° 46′ 36″, k. h. 30° 31′ 14″39.776667°N 30.520556°EKoordináták: é. sz. 39° 46′ 36″, k. h. 30° 31′ 14″39.776667°N 30.520556°E | |
| Eskişehir weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Eskişehir témájú médiaállományokat. | |
Eskişehir (törökül: „régi város”; latinul: Dorylaeum, görögül: Δορύλαιον, Dorylaion) Törökország Eskişehir tartományának székhelye. A város a Porsuk folyó két partján fekszik, 792 méterrel a tengerszint fölött. Lakosainak száma 2000-ben 482 793 fő volt.[2]
Története
[szerkesztés]A várost i. e. 1000 körül phrügök alapították. A negyedik században a város tíz kilométerre északkeletre költözött. Ebben az időszakban kezdett elterjedni a kereszténység Anatóliában, Eskişehirben püspöki hivatal is működött. A szeldzsuk törökök 1074-ben vették be a várost. Az oszmán időkben szandzsák-státust kapott. A török függetlenségi háború idején fontos stratégiai csomópont és több jelentős csata helyszíne volt. A város ipara az 1960-as években indult fejlődésnek, itt kezdték el gyártani a Devrim elnevezésű első, teljesen török gyártmányú személygépkocsit, de mindössze néhány darab elkészülte után a gyártást leállították.[3]
Gazdaság
[szerkesztés]Eskişehir ma Törökország egyik legfejlettebb ipari városa, a hagyományos malomipar és téglagyártás mellett megjelentek az olyan modern iparágak is, mint a repülőipar, az eskişehiri légibázis a török légierő főhadiszállása is például. Ezen kívül gyártanak itt tehergépjárműveket, mozdonyokat, harcirepülőgép-motorokat, mezőgazdasági gépeket, háztartási gépeket; fejlett a textilipara, a cementipara, előállítanak vegyipari termékeket és cukrot, valamint jelentős a tajtékkő-feldolgozás, amiből többek között a világszerte híres eskişehiri tajtékkő-pipákat is késztik.
Látnivalók
[szerkesztés]A régi Eskişehirből kevés maradt fenn, a függetlenségi háború után teljesen újra kellett építeni. Közelében találhatóak Dorylaeum romjai; a város leginkább kénes termálforrásairól nevezetes.
Oktatás
[szerkesztés]A városnak két egyeteme van, az Anadolu Egyetem és az Eskişehir Osmangazi Egyetem.
Sport
[szerkesztés]| Klub | Sportág | Alapítva | Liga | Stadion |
|---|---|---|---|---|
| Eskişehirspor | Labdarúgás | 1965 | Turkcell Süper Lig | Eskişehir Atatürk Stadion |
| Anadolu Egyetem | Kosárlabda | Török kosárlabdaliga II. osztály | Anadolu Egyetemi Sportpálya |
Éghajlata
[szerkesztés]| Hónapok | Jan | Feb | Már | Ápr | MáJ | Jún | Júl | Aug | Szep | Okt | Nov | Dec |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átl. max. °C | 3.9 | 6.2 | 11.2 | 16.4 | 21.8 | 25.9 | 29.2 | 28.9 | 25 | 19.8 | 12.4 | 5.5 |
| Átl. min. °C | -4.1 | -3.9 | -1.5 | 2.8 | 6.9 | 10.4 | 13.1 | 13 | 8.4 | 4.4 | 0.3 | -2 |
Testvérvárosok
[szerkesztés]
A városhoz kötődnek
[szerkesztés]- Yunus Emre - 13. századi költő
- Cüneyt Arkın - színész
Képek
[szerkesztés]-
Üvegmúzeum -
Régi házal Odunpazarıban -
Nene Hatun szobra -
Belváros
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Eskişehir postai irányítószámai. [2009. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 3.)
- ↑ City Population: Tartományok és húszezer fő feletti városok lakossága (angol nyelven). citypopulation.de
- ↑ Eskişehir története (törökül)
- ↑ Orașe înfrățite cu municipiul Cluj-Napoca. primariaclujnapoca.ro (Hozzáférés: 2022. június 27.)
Források
[szerkesztés]- FallingRain@@@#@@@Falling Rain Genomics, Inc: Geographical information on Eskişehir, Turkey (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. április 3.)
- Eskişehir polgármesteri hivatala: Eskişehir története (török nyelven). [2008. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 3.)
További információk
[szerkesztés]
