Duduk
| Duduk | |
 | |
| Egy hagyományos duduk | |
| Más nyelveken | |
| örmény: դուդուկ | |
| Besorolás | |
| aerofon → fúvós → kettős nádnyelves hengeres furatú fafúvós | |
| Sachs–Hornbostel-féle osztályozás | 422.111 |
| Rokon hangszerek | balaban |
| Hangminta | |
| Hangszerjátékos | dudukos, dudukjátékos |
| Hangterjedelem | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Duduk témájú médiaállományokat. | |
| Duduk | |||
| |||
| |||
| Adatok | |||
| Ország |  Örményország | ||
| Felvétel éve | 2008 | ||
| UNESCO azonosító | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Duduk témájú médiaállományokat. | |||
A duduk (örményül: դուդուկ, régi örmény nevén ծիրանափող tsiranapogh) egy Örményországból származó hagyományos duplanádas, hengeres furatú fafúvós hangszer, az örmény zene elengedhetetlen része.[1][2] Különböző változatai igen elterjedtek a Kaukázus, a Közel-Kelet és Közép-Ázsia egyes részein.[2][3][4][5]
A hangszer kiváló minőségű sárgabarackfából készül Örményországban. Általában két duduk játszik egyszerre: egyikük a fő dallamot játssza, míg a másik az alaphangot fújja körlégzéssel, csakúgy mint a zurnások. Többféle hangolásban készül, legelterjedtebb változatai a főleg szólózáshoz használt, alt fekvésű A és a B, nagyzenekari játékhoz pedig a D, más néven piccolo duduk, és ma már használják a klarinétéhoz hasonló billentyűkkel ellátott tenor és basszus változatait is, amiket kifejezetten duduk-együttesek számára fejlesztettek ki, mint amilyen pl. a jereváni Quartet Dudukner.
Számos alkalommal hallható a hangja hollywoodi filmekben is (pl. a Gladiátor elején).
2008-ban az UNESCO az örmény dudukot és annak hangját felvette a Szellemi Kulturális Örökség listájára, mely a szervezet egyik kulturális kezdeményezése a különböző nemzetek szellemi értékeinek megőrzése céljából.[6][5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Broughton, Simon et al. World Music. The Rough Guide (angol nyelven). London: Rough Guides, 334-335. o. (1999). Hozzáférés ideje: 2011. szeptember 8.
- ↑ a b Stokes, Jamie. Peoples of Africa and the Middle East, Volume 1 (2008). ISBN 978-0816071586. Hozzáférés ideje: 2011. március 8.
- ↑ Armenian duduk and other Armenian folk instruments (angol nyelven). UNESCO, 32. o. (2003). Hozzáférés ideje: 2011. szeptember 8.
- ↑ АРМЯНСКИЙ ДУДУК - ШЕДЕВР УСТНОГО И НЕМАТЕРИАЛЬНОГО НАСЛЕДИЯ ЧЕЛОВЕЧЕСТВА (orosz nyelven). UNESCO, 2008. július 20. [2009. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 9.)
- ↑ a b Armenia (angol nyelven). UNESCO. [2011. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 9.)
- ↑ Armenian Duduk Music -Masterpiece Of The Oral And Intangible Heritage Of Humanity (angol nyelven). UNESCO, 2007. augusztus 20. (Hozzáférés: 2011. szeptember 8.)
|
Ez a hangszerről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |