Dramaturg
A dramaturg feladata a színház intézménye és a közönség közötti kapcsolat megteremtése szűkebb értelemben egy-egy művön keresztül (például Franciaországban), tágabb értelemben az intézményi kommunikáció minden formájában (mint Németországban). A dramaturg görög szó, eredeti jelentése ’drámaíró’. A két foglalkozás szétválása a német nemzeti színház megalapításához, pontosabban a hamburgi Gotthold Lessing tevékenységéhez és alapművéhez (Hamburgi dramaturgia, 1767–1769) köthető.[1][2]
A dramaturg olyan személy, aki ismeri a kultúra írott és íratlan történetét. Átfogó film- és/vagy színházművészeti, illetve irodalomtörténeti ismeretei révén tevékeny módon részt vesz az alkotó folyamatokban. A rendező munkáját segíti, adminisztratív és menedzseri tevékenységével támogatja a létrehozandó produkciót. Az igényes dramaturg idegen nyelveket is kiválóan értő és beszélő, fordítói munkára is alkalmas. Feladatai közé tartozik a bemutatandó színjátékszövegek lektorálása, véleményezése, átdolgozása.
A jó dramaturg ráhangolódik társaira, együttműködik a rendezővel és a színészekkel; mintegy hidat képez az alkotók és a mű között. Bábáskodik a drámai mű mellett, szakmai segítséget nyújt az írónak anélkül, hogy a műbe túlságosan beleavatkozna. Az irodalmi alkotó művészek nagy része pályája kezdeti szakaszában megismerkedik a dramaturgok munkájával, aktívan gyakorolják is, így nagy tapasztalatot szereznek későbbi műveik megírásához, színpadra állításához.
Tevékenysége
[szerkesztés]Tevékenységi köre szerint alapvetően két csoportra osztható szét, bár a cél mind a két művészeti ágban hasonló.
Színházi dramaturg
[szerkesztés]A dramaturgi munka színházi kultúránként is más és más. Lehet adott produkcióra külön megbízott (úgynevezett próbatermi) vagy intézményes (kurátori feladatkör).[3][4] Általában elmondható, hogy a színtársulat irodalmi tanácsadója és szakértője. Feladata a mű végső színpadi változatának kialakítása a színpadi szempontok figyelembe vételével. A kuratóriumi munka része a színház műsortervének elkészítése, a színházi műsorpolitika kialakítása, van, hogy marketingje is (Németországban „házi dramaturg”[5]).
Filmdramaturg
[szerkesztés]A dramaturg alkotó tevékenysége a színházi formanyelv helyett a filmes formanyelvhez kötődik. Segíti a forgatókönyv megírását, ügyel a film dramaturgiai vonalvezetésére, a szereplők karakterének kialakítására, részt vesz a dialógusok létrehozásában, a film tartalmának, értelmének világossá tételében. Mivel a film voltaképpen a vágóasztalon válik filmmé, a montírozásban is munkatárs.
- Szinkrondramaturgnak nevezték hivatalos munkakörük szerint (elsősorban a Pannónia Filmstúdióban) azokat a filmes munkatársakat, akik az idegen nyelvű filmek dialógusait a szájmozgásnak megfelelően magyar nyelvre ültették át. Valójában ez a műfordításnak egy speciális ága. Szinkrondramaturg volt sokak mellett például Hársing Lajos, Bereményi Géza és Sipos Áron is.
Oktatás
[szerkesztés]A színházi és filmdramaturgok képzése a Színház és Filmművészeti Egyetem művészetelméleti tanszékének keretében, meghatározott években, mesterképzési szakokon történik.[6][7]
Híres dramaturgok
[szerkesztés]- Bálint Ágnes, író
- Bálint Lajos, Nemzeti Színház
- Bíró Zsuzsa, Hunnia Filmstúdió
- Bíró Yvette, Mafilm (1953–1956)
- Czető Bernát László, Magyar Televízió (1978–1998)
- Dobai Péter, MAFILM
- Faragó Zsuzsa, Miskolci Nemzeti Színház
- Fodor Géza, dramaturg, kritikus, színház és zeneesztéta, egyetemi docens, a budapesti Katona József Színház
- Major Anna magyar dramaturg, rádiós szerkesztő
- Polgár Ernő
- Radnai Annamária
- Radnóti Zsuzsa, Vígszínház
- Róbert Júlia, Szputnyik
- Solténszky Tibor, dramaturg, rendező
- Szabó-Székely Ármin
- Szűcs László István, film- majd színházi dramaturg, Nemzeti Színház, Operaház
- Takács Vera, tévés dramaturg
- Upor László, dramaturg, műfordító
- Vámos Miklós, író
- Vásárhelyi Miklós, Hunnia Filmstúdió
- Veress Anna, dramaturg, műfordító
- Zalán Tibor, költő, író, színházi dramaturg
- Zsurzs Éva, dramaturg, rendező
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Marvin Carlson: A színház közönsége és az előadás olvasása, Criticai Lapok - 2000/3
- ↑ Michael Börgerding: Dramaturgie zwischen Kunst und Wirklichkeit im System Theater (Anforderung an einen unmöglichen Beruf) Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben - Die Welt lesen lernen. Theaterakademie Hamburg (Studiendekanat II) - 2010. november 17.
- ↑ Trencsényi Katalin: Szimbiózisban. A próbatermi dramaturg munkájáról (megszólal: Zsótér Sándor, Ungár Júlia, Novák Eszter, Kárpáti Péter), Criticai Lapok - 2011
- ↑ Trencsényi Katalin: "Contemporary Dramaturgical Processes" (magyar nyelven), Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar - 2013.
- ↑ Christian Papke: Bühne Europa Die Dramaturgie - Ein unbeschriebenes Blatt als Beruf Archiválva 2014. május 26-i dátummal a Wayback Machine-ben; ORF Alpha Österreich - 2014. április
- ↑ Színház- és Filmművészeti Egyetem honlapja: Teljes képzésadatbázis Archiválva 2014. augusztus 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Képzési és kimeneti követelmények: Mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményei (319-322. oldal) - 2011. január 5.
Források
[szerkesztés]- Darida Veronika: A dramaturg színháza – Vigilia 2006. november 30.
- Dramaturgok Céhe weboldal
- Magyar Színházi Portál dramaturgok
- Horeczky Krisztina: Szászi Zsuzsa, dramaturg „Pártatlan és jóindulatú” magyar.film.hu – 2005
- felvi.hu Színház- és Filmművészeti Egyetem 2013. szeptemberre meghirdetett képzések leírás, Filmdramaturg egységes, osztatlan képzés
- Válóczi Andrea: Szinkronkörkép – a szinkronizálás története, művészete és helyzete Magyarországon, BGF Külkereskedelmi főiskolai kar; Médiamenedzsment szakirány – 2007
További információk
[szerkesztés]- Radó István: Egy filmdramaturg emlékei; vál., bev., szerk. Buza Péter; MMA, Bp., 2020
- A dramaturg változó helye a 21. században. Esszék, tanulmányok. A Radnai Annamária Emlékkonferencia szakmai kiadványa; szerk. Cseicsner Otília, Orbán Eszter, Török Tamara; Színházi Dramaturgok Céhe, Budapest, 2022