Déri Imre
| Déri Imre | |
 | |
| Született | 1889. március 5. Budapest |
| Elhunyt | 1959. március 20. (70 évesen) New York |
| Állampolgársága | |
| Házastársa | Fellegi Teri |
| Foglalkozása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Déri Imre témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Déri Imre (Budapest, 1889. március 5. – New York, 1959. március 20.) jogász, újságíró, publicista, novellaíró.
Élete
[szerkesztés]Apja, dr. Déri Ernő, 1881-ig Deutsch (1860–1926) neves fővárosi ügyvéd,[1] [2] anyja Lustig/Víg Irma (1864–1945)[3][4] volt. A Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán végzett.
Újságírói pályáját fővárosi lapoknál (Tolnai Világlapja, Pesti Napló stb.) kezdte, de számos novellája, tudósítása, zenei és színházi kritikája jelent meg különböző napi- és hetilapokban. 1915-től az Esti Ujság és a Pester Lloyd munkatársaként külföldi tudósító (Bécs, Berlin stb.), 1916-tól a Világ és Az Est külföldi tudósítója volt. 1918-tól Az Est állandó berlini tudósítójaként dolgozott. 1921 és 1932 között Amerikában élt. Itt 1921-től 1923-ig a New York Times, 1925–1929 között a New York World, majd az Universal Service munkatársa volt. 1924 márciusától 1925. szeptember 12-ig a new-york-i A Hét, 1929-től 1932-ig az Amerikai Magyar Népszava szerkesztését is ő látta el.[5] 1932-ben visszatért Magyarországra. Az 1940-es években a Világ című lap főmunkatársa volt. 1947-ben a Világ belpolitikai rovatának vezetőjeként a Magyar Amerikai Követség sajtóosztálya is alkalmazta, majd 1948 februárjában – amerikai tiltakozó jegyzékváltás ellenére – „valutázás” jogcímen 10 hónapi börtönre ítélték.[6] Betegségére való tekintettel a börtönbüntetés letöltését elhalasztották, s március 26-án Déri Imre feleségével együtt disszidált.[7] 1948-tól Görögországban élt, majd 1949-től Amerikában az Amerika Hangja munkatársa volt.
Házastársa Fellegi Teri színész és sanzonénekesnő volt, akivel 1923. január 16-án New Yorkban kötött házasságot. Gyermekük nem született.
A Tolnai Világlapja 1936-ban így írt róla: „A szerző, Déri Imre, nálunk szokatlan hírlapírótípust képvisel: a világjáró riporter és a nemzetközi publicista stílusát. A nevét jól ismerik a kontinensen. Tíz évig járta keresztül-kasul az európai kontinenst: haditudósitásai, nagy intervjúi, berlini, stockholmi, varsói riportjai bejárták az egész világsajtót. Több mint egy évtizedet töltött Amerikában Déri Imre: egyik vezető munkatársa lett a Pulitzer-féle New-York Worldnak; neves cikkírója a Times-nek és a Hearst-lapoknak; cikkeit ma is vezetőhelyen közlik a legelőkelőbb amerikai magazinok és napilapok.”[8]
A Magyar Újságírók Szövetségének tagja volt.[9]
New Yorkban, rákos megbetegedés miatti műtét után hunyt el, s a református szertartás szerinti temetéséről hírt adó közlemények említik, hogy az Ehlers Szabadkőműves Páholy tagjai és főmestere is búcsúztatták, mint tagtársukat.[10]
Írásai
[szerkesztés]Napi cikkeken és novellákon kívül nagyobb művei
- Goldmark és a zsidó zene. In: Magyar Zsidó Almanach, Szerk. Dr. Patai József, Budapest, 1911, (1. évfolyam) I. rész. Művészet, tudomány, szépirodalom. 135–138. oldal
- Adolf Damaschke: A földreform. Ford. Déri Imre. Budapest, Szent István Társulat, 1916, 182+8 oldal.
- Az igazi gengstervilág, Esti Kurir, 1934. október 30. – 1934. december 2. között 27 részletben, a 13. és 15. oldal közötti hasábokon.[11]
- Amerika ördögei (Az igazi gengsztervilág). Déri Imre riportsorozata a Tolnai Világlapjában. 1936. 1–4. rész.[12]
- Az angol birodalom igazi arca. Tárgyilagos és izgalmas riport a világtörténelem legnagyobb birodalmának keletkezéséről, átalakulásáról és jelentőségéről. Budapest Vietorisz Könyvkiadó, 1940. 62+2 oldal.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Ernő Ernest Déri. geni-com – Névváltoztatás: Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 59972/1881.
- ↑ Apja gyászhíre: Világ, 1926. február 5. 21. szám, 9. oldal
- ↑ Lustig Irma, geni.com
- ↑ Anyja gyászhíre. A Rákoskeresztúri temetőbe temették. Kossuth Népe, 1945. október 6. 131. szám
- ↑ 1930-ban egy – a sajtószabadság jegyében kimondott, őt felmentő ítélettel záruló – sajtópere is volt. Amerikai Magyar Népszava, 1930. december 24. 358. szám
- ↑ Szabad Nép, 1947. november 27. 270. szám
- ↑ Szabadság, 1948. április 28, 98. szám
- ↑ Tolnai Világlapja, 1936. március 18. 12. szám, 21. oldal
- ↑ Nevezetes párbajt vívott Balassa Emil újságíróval (ahol Balassa kapott könnyebb sérülést) Szegedi Napló, 1913. május 13. 114. szám (115. szám) és Márkus Miksa udvari tanácsossal, a Budapesti Újságírók Egyesületének elnökével (Márkus válásával kapcsolatban közzétett célzás ügyében), amely során Déri egy vágást kapott a karjára, és az ugyanitt ért ütés miatt kificamodott a karja. Friss Ujság, 1913. május 15. 115. szám
- ↑ Amerikai Magyar Népszava, 1959. március 25. 71. szám
- ↑ 1. rész Esti Kurir, 1934. október 30. 245. szám, 13. oldal – 27. rész 1934. december 2. 272. szám, 15. oldal
- ↑ 1. rész, Tolnai Világlapja, 1936. március 25. 13. szám, 30–32. oldal; 2. rész, Tolnai Világlapja, 1936. április 1. 14. szám, 30–32. oldal; 3. rész, Tolnai Világlapja, 1936. április 8. 15. szám, 30–32. oldal; 4. rész, Tolnai Világlapja, 1936. április 15. 16. szám 30. oldal