[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Csungin

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csungin osztálybelieket ábrázoló festmény

A csungin (hangul: 중인handzsa: 中人, RR: jungin; chungin?; „középen elhelyezkedő emberek”[1]) a koreai Csoszon társadalmának egy csoportja volt, amely a jangban nemesség alatt, de a köznép felett helyezkedett el a társadalmi ranglétrán. Ebbe a tulajdonképpeni „középosztályba” tartoztak az úgynevezett „technikai szakemberek” és a vidéki, örökletes kis tisztségviselők.[1]

Jellemzőik

[szerkesztés]
An Gjon Kései tavasz című festménye

A középosztályt alkotó csungin réteg örökletes társadalmi osztály volt, ide sorolták az úgynevezett „technikai szakembereket”, azaz a tolmácsokat, írnokokat, csillagászokat, könyvelőket, orvosokat, zenészeket, festőket, jogászokat, valamint a vidéki tisztségviselőket (adzson). Közéjük tartoztak a jangbanok illegitim (alsóbb osztályból származó ágyasoktól született) gyermekei (szodzsa) is.[1][2] Ezek a szakemberek speciális vizsgát tettek le (csapkva, 잡과), a szigorúan vérvonalkövető koreai társadalomban a jobbára lecsúszott nemesekből vagy felemelkedett közrendűekből álló osztály tagjai magas pozíciókat nem tölthettek be. Népszerűek voltak a tolmács és orvos pozíciók, mivel ezek lehetőséget adtak az utazásra, akár külföldre is, ahol kereskedelmi tevékenységet folytathattak.[1]

A Szöulban dolgozó csunginok egy része meglehetősen gazdagnak számított. Saját genealógiát, családfát vezettek, a 18.-19. században sokuk járult hozzá az irodalmi élethez. Ugyanakkor nagy befolyással bírtak a vidéki adminisztrációban és megkerülhetetlenné tették magukat. Az idegen nyelveket ismerő tolmácsok közül kerültek ki később azok, akik megismertették a nyugati kultúrát Koreával.[3]

A legtöbb hivatásos művész ebből az osztályból került ki, képességeiket azonban kevesebbre tartották, mint az amatőr jangban irodalmárokét. Néhányuknak ennek ellenére sikerült számottevő hirnévre szert tenniük, min például An Gjon (안견; 15. század), I Szangdzsva (이상좌, 16. század) vagy Sin Junbok (신윤복, 18. század).[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d Seth 170. o.
  2. Kim
  3. Seth 171. o.
  4. Seth 181, 207. o.

Források

[szerkesztés]