[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Csallóköztárnok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csallóköztárnok (Trnávka)
Csallóköztárnok zászlaja
Csallóköztárnok zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásDunaszerdahelyi
Rangközség
Első írásos említés1275
PolgármesterLami György
Irányítószám930 32
Körzethívószám031
Forgalmi rendszámDS
Népesség
Teljes népesség522 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség57 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság124 m
Terület7,97 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 00′ 50″, k. h. 17° 24′ 20″48.013889°N 17.405556°EKoordináták: é. sz. 48° 00′ 50″, k. h. 17° 24′ 20″48.013889°N 17.405556°E
Csallóköztárnok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csallóköztárnok témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csallóköztárnok (szlovákul: Trnávka, németül: Tyrnaugedl) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Dunaszerdahelytől 16 km-re nyugatra, Pozsonytól 30 km-re keletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

2018–2019-ben 10–11. századi telepnyomokat tártak fel.[2]

1873–ban felépült a római katolikus Egyházi Népi Iskola. 1912–ben Csiba Mihály, helyi tanító megalapította a Római Katolikus Fiatalok Társaságát. 1936–ban az állami hivatal elrendelése alapján 17 család Macházáról Tárnokra költözött, ahol új falurész alakult. Ezt a helybeliek Kistárnoknak nevezik.

1946–1948 között a magyar nemzetiségű lakosság egy részét deportálták. 1949–től elindult az első rendszeres autóbuszjárat Pozsonyba. 1950–ben óvoda nyílt (2006-ig működött). 1951–ben bevezették a villanyt és a telefont. 1958–ban kiépítették a hangosbemondót.

1976–ban Macházát közigazgatásilag Tárnokhoz csatolták. 1981–ben megszűnt az iskola. Ekkortól a tárnoki gyerekek Nagyszarván tanulnak tovább. 1985–ben átadták az új kultúrház épületét. 1992–ben átadták az új községi hivatalt, megkezdődött a gázosítás. 1993–ban Kistárnokot Macházához csatolták. 1996–ban kiadták az első képeslapot.

A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott.

Népesség

[szerkesztés]

1910-ben 423, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 428 lakosából 348 magyar és 72 szlovák volt.

2011-ben 452 lakosából 309 magyar és 138 szlovák volt.

2021-ben 522 lakosából 330 (+15) magyar, 171 (+11) szlovák, 1 (+1) ruszin, 7 (+3) egyéb és 13 ismeretlen nemzetiségű volt.[3]

Híres emberek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]