Csallóköztárnok
Csallóköztárnok (Trnávka) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Nagyszombati | ||
Járás | Dunaszerdahelyi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1275 | ||
Polgármester | Lami György | ||
Irányítószám | 930 32 | ||
Körzethívószám | 031 | ||
Forgalmi rendszám | DS | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 522 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 57 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 124 m | ||
Terület | 7,97 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 00′ 50″, k. h. 17° 24′ 20″48.013889°N 17.405556°EKoordináták: é. sz. 48° 00′ 50″, k. h. 17° 24′ 20″48.013889°N 17.405556°E | |||
Csallóköztárnok weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Csallóköztárnok témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Csallóköztárnok (szlovákul: Trnávka, németül: Tyrnaugedl) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Dunaszerdahelytől 16 km-re nyugatra, Pozsonytól 30 km-re keletre fekszik.
Története
[szerkesztés]2018–2019-ben 10–11. századi telepnyomokat tártak fel.[2]
1873–ban felépült a római katolikus Egyházi Népi Iskola. 1912–ben Csiba Mihály, helyi tanító megalapította a Római Katolikus Fiatalok Társaságát. 1936–ban az állami hivatal elrendelése alapján 17 család Macházáról Tárnokra költözött, ahol új falurész alakult. Ezt a helybeliek Kistárnoknak nevezik.
1946–1948 között a magyar nemzetiségű lakosság egy részét deportálták. 1949–től elindult az első rendszeres autóbuszjárat Pozsonyba. 1950–ben óvoda nyílt (2006-ig működött). 1951–ben bevezették a villanyt és a telefont. 1958–ban kiépítették a hangosbemondót.
1976–ban Macházát közigazgatásilag Tárnokhoz csatolták. 1981–ben megszűnt az iskola. Ekkortól a tárnoki gyerekek Nagyszarván tanulnak tovább. 1985–ben átadták az új kultúrház épületét. 1992–ben átadták az új községi hivatalt, megkezdődött a gázosítás. 1993–ban Kistárnokot Macházához csatolták. 1996–ban kiadták az első képeslapot.
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott.
Népesség
[szerkesztés]1910-ben 423, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
2001-ben 428 lakosából 348 magyar és 72 szlovák volt.
2011-ben 452 lakosából 309 magyar és 138 szlovák volt.
2021-ben 522 lakosából 330 (+15) magyar, 171 (+11) szlovák, 1 (+1) ruszin, 7 (+3) egyéb és 13 ismeretlen nemzetiségű volt.[3]
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt hunyt el 2008. június 19-én Ordódy Katalin írónő.[forrás?]
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt kápolna 1848 és 1850 között épült.
Források
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ teraz.sk[halott link]
- ↑ ma7.sk