Bucsum (Brassó megye)
Megjelenés
Bucsum (Bucium) | |
A kolostor | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Brassó |
Község | Sinka |
Rang | falu |
Községközpont | Ósinka |
Irányítószám | 507201 |
SIRUTA-kód | 41872 |
Népesség | |
Népesség | 284 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 530 m |
Terület | Hiba a kifejezésben: nem várt > operátor km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 44′ 27″, k. h. 25° 05′ 44″45.740715°N 25.095661°EKoordináták: é. sz. 45° 44′ 27″, k. h. 25° 05′ 44″45.740715°N 25.095661°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bucsum témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bucsum (románul: Bucium) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Fogarastól 17 kilométerre délkeletre, a Fogarasi-havasok északi lábánál fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]A 'tönk' jelentésű román bucium szóból származik. Először 1556-ban Butzom, majd 1566-ban Bucsum néven írták.
Története
[szerkesztés]Fogaras vidéki falu volt. 1603-ban ortodox kőtemplomot építettek benne. Az 1722-es összeírás szerint 14 kisbojár és harminc jobbágy családfő lakta. 1733-ban két ortodox papját írták össze. 1762 és 1850 között az orláti román határőrezredhez tartozott.
1850-ben 547 román és 30 cigány lakosából 570 volt görögkatolikus és hét ortodox vallású.
2002-ben 203 román és 46 cigány nemzetiségű lakosa volt, közülük 206 ortodox és 43 görögkatolikus felekezetű.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Ortodox kolostorát 1995-ben szentelték fel. A falutól hét kilométerre, egy Havasalföldre vezető hegyi ösvény mellett a 18. században már állt egyszer ortodox kolostor, amelyet 1737-ben említettek először. 1748-ban hat szerzetes és egy apáca lakta. Buccow kormányzó parancsára 1761-ben felégették.[2]
- A 115. számú házban Gheorghe Radocea néprajzi gyűjteménye.
Híres emberek
[szerkesztés]- Az Erdélyben dúló pestisjárvány miatt apja bucsumi udvarházában töltötte Cserei Mihály gyerekként 1677 nyarát és őszét.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
- ↑ Adrian Andrei Rusu: Dicționarul mănăstirilor din Transilvania, Banat, Crișana și Maramureș. Cluj-Napoca, 2000
- ↑ Cserei Mihály: História, in Bitskey István (szerk.): Magyar emlékírók, 16–18. század. Budapest, 1982, 514. o.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Fényképek és leírás a kolostorról (románul)
- Az ortodox parókia blogja (románul)