Bojtár Endre
Bojtár Endre | |
A Széchenyi-díj alkalmából rendezett köszöntésén | |
Született | 1940. május 26. Budapest |
Elhunyt | 2018. február 11. (77 évesen) |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Farkas Anna (1962–2018) |
Gyermekei | két gyermek: Bojtár B. Endre és Bojtár Péter |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (1958–1963) |
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Bojtár Endre témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bojtár Endre (Budapest, 1940. május 26. – 2018. február 11.) József Attila-díjas magyar műfordító, szerkesztő, kritikus, Széchenyi-díjas irodalomtörténész, egyetemi tanár. Az irodalomtudományok kandidátusa (1976)
Életpályája
[szerkesztés]1958–1963 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának orosz-cseh szakos hallgatója volt. 1963-tól a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének munkatársaként először a kelet-európai irodalmak összehasonlító történetével, majd irodalomelmélettel foglalkozott. 1964–1965 között Lengyelországban volt ösztöndíjas. 1967–1971 között a Helikon című folyóirat főmunkatársa volt. 1986 óta a Közép- és Kelet-európai Irodalmak Osztályának osztályvezetője. 1977–1980 között a József Attila Tudományegyetemen közép- és kelet-európai irodalomtörténetet adott elő, egyetemi docens. 1985-ben Los Angelesben tartózkodott. 1989-től a 2000 című folyóirat egyik szerkesztője. 1991–1994 között a Central European University Comparative Literature programjának az igazgatója volt. 1997-ben Bécsben volt vendégkutató.
Munkássága
[szerkesztés]A cseh és lengyel neostrukturalizmus ösztönzésére főként az irodalmi mű jelentésének és értékének kérdésével és az irodalomtörténet elméleti és módszertani problémáival foglalkozott. Megalapozta a magyarországi baltisztikai kutatást. Lengyel, litván és más közép- és kelet-európai alkotók műveiből antológiákat állított össze, számos cseh, lengyel, litván, szerb, orosz, ukrán mű fordítója.
Magánélete
[szerkesztés]1962-ben házasságot kötött Farkas Annával. Két fiuk született; Bojtár B. Endre (1963) műfordító és Péter (1968).
Művei
[szerkesztés]- A lengyel költészet antológiája (szerkesztette, 1969)
- A csíkos autóbusz – mai litván elbeszélők (szerkesztette, 1970)
- A kelet-európai avantgarde irodalom (monográfia, 1977, angolul: East European Avant-Garde Literature, 1992)
- A szláv strukturalizmus az irodalomtudományban (monográfia, 1978, angolul: Slavic Structuralism, John Benjamins, 1985)
- Litván költők antológiája (szerkesztette, 1980)
- Bibó-emlékkönyv (1980)
- Egy kelet-européer az irodalomelméletben (esszék, 1983)
- Kevés szóval litvánul (1985)
- "Az ember feljő..." A felvilágosodás és a romantika a közép- és kelet-európai irodalmakban (monográfia, 1986)
- Európa megrablása (A balti államok bekebelezésének története dokumentumok tükrében 1939-1989) (1989)
- Litván kalauz (tanulmányok, 1990)
- Arany Közép-Európa-sorozat (szerkesztette, 1992)
- Europica Varieta-sorozat (szerkesztette, 1993)
- Kelet-Európa vagy Közép-Európa? (cikkek, tanulmányok, 1993)
- Bevezetés a baltisztikába (monográfia, 1997)
- Aki utoljára nevet. Közép-európai humorantológia (szerkesztette, 1997)
- Foreword to the Past: A Cultural History of the Baltic People (1999)
- A kelet-européer pontossága (esszék, 2000)
- Litván-magyar szótár – Lietuviu-vengru kalbu zodynas (2007)
- "Hazát és népet álmodánk"... Felvilágosodás és romantika a közép- és kelet-európai irodalmakban (2008)
- Útvesztők, útjelzők. Írások a közép- és kelet-európai kultúrák köréből; Kalligram, Bp.–Pozsony, 2015
- Diktatúrák. Horthytól Orbánig – és vissza; GlobeEdit, Saarbrücken, 2017
Műfordításai
[szerkesztés]- Ludvik Askenazy: Kutyaélet (1961)
- Kazys Saja: Kik laknak a nagybőgőben? (meseregény, 1963)
- M. Jancová: Mese az iskolatáskáról, amelyik szomorú volt (1966)
- Vaclav Havel: Kerti ünnepély (1966)- Abody Béla ezt használta fel
- M. Jancová: A róka és a holló. Szlovák népmesék (1966)
- Karel Kosik: A konkrét dialektikája (tanulmány, 1967)
- H. Markiewicz: Az irodalomtudomány fő kérdései (1968)
- Jan Cerny: A futballról – komolyan (1971)
- Kazys Saja: Jónás, a próféta (drámák, Maráz Lászlóval, 1971)
- Milos Macourek: Jakub és a kétszáz nagypapa (mesék, 1974)
- M. Kownacka: Kerti kalandok (1978)
- Justinas Marcinkevicius: Három dráma (drámák, Tandori Dezsővel, 1979)
- Kazys Saja: A szőttes (elbeszélések, Bojtár Annával, Maráz Lászlóval, 1979)
- Jevgenyij Svarc: Az elvarázsolt testvérek (mesejáték, Tótfalus Istvánnal, 1980)
- Szamuil Marsak: A balsors és a katona (mesejáték, 1982)
- Frantisek Nepil: Saját manccsal írtam (mese, 1983)
- Vaclav Havel: Largo desolato (1985)
- S. T. Kondrotas: A kígyó pillantása (regény, 1986)
Díjai, kitüntetései
[szerkesztés]- Az Év Könyve-jutalom (1987)
- A Nyitott Társadalom Alapítvány díja (1991)
- Ránki György-díj (1992)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1998)
- A Soros-alapítvány alkotói díja (1999)
- A Magyar Tudományos Akadémia doktora (1999)
- A Gediminas-rend tisztikeresztje (1999)
- József Attila-díj (2006)
- Palládium díj (különdíj) (2007)
- Széchenyi-díj (2010)
Források
[szerkesztés]- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
- Meghalt Bojtár Endre, hvg.hu, 2018. február 12.
További információk
[szerkesztés]- Adatlapja az MTA Irodalomtudományi Intézet honlapján
- Adatlapja a 2000.hu-n
- Adatlapja a Szépírók Társaságának honlapján
- Kortárs Irodalmi Adattár
- Kortárs magyar írók
- 60. Mm május 26. Szerkesztik Bojtár Endre születésnapja alkalmából; szerk. Berkes Tamás, Barabás András, Horváth Iván; 2000 Szerk., Bp., 2000
- Borostyánút. Tanulmányok Bojtár Endre 70. születésnapjára; szerk. Berkes Tamás; rec.iti, Bp., 2010