Bodrog vármegye
 |
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont! |
Bodrog vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Bodrogvár központtal.[1]
Nagyjából az egykori Bács-Bodrog vármegye nyugati területén feküdt; határai és birtokviszonyai azonban különösen a török hódoltság következtében annyira ingadoztak, hogy mint az oklevelekből kitűnik, a területi viszonyok századról századra változtak. Ennek az volt a következménye, hogy régibb íróink és Bács vármegye érdekelt körei Bodrog vármegye létezését is tagadták. E létezés azonban Szent Lászlónak 1093. kelt oklevelétől kezdve 1802-ig oklevélileg bebizonyítható.
A Szilágyi Sándor A magyar nemzet története című művében szereplő, Kogutowicz Manó által készített térképen Bodrog vármegye Mátyás király halálakor a Duna bal partján, Tolna és Baranya vármegyékkel átellenben terül el, székhelye Bátmonostor, helységei még Szabadka és Zombor.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Névbitorló és migráns megyék: Bács-Kiskunban nincs egy csepp Bács sem – Index, 2017. május 3.