Bodola János
Bodola János | |||||
Az Erdélyi református egyházkerület püspöke | |||||
Bodola János erdélyi református püspök. Barabás Miklós ceruzarajza. | |||||
Született | 1754. február 14. Feldoboly | ||||
Elhunyt | 1836. január 14. (81 évesen) Nagyenyed | ||||
Nemzetiség | magyar | ||||
Felekezet | protestantizmus | ||||
Püspökségi ideje 1815 – 1836 | |||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodola János témájú médiaállományokat. |
Bodola János (Feldoboly, 1754. február 14. – Nagyenyed, 1836. január 14.) református lelkész, az Erdélyi református egyházkerület püspöke 1815-től haláláig.
Élete
[szerkesztés]Kézdivásárhelyen tanult öt, a nagyenyedi kollegiumban 14, majd a leideni akadémián három évig. Leidenből hazaérkezve a nagyenyedi református község 1784 végén meghívta papjának és 1787-ben az ottani kollégium teológiai s egyháztörténeti tanszékére került, egyúttal főkönyvtárnok is volt. 1799-ben kiutazott Angliába, a kollégium építésére ott gyűjtött segély ügyének tisztázására. 1806-ban az erdélyi református egyház főjegyzőjévé választották és kilenc évig az elbetegesedett Abáts János püspök mellett ennek kötelességeit is sokszor teljesítette. 1815-ben püspökké választották és szeptember 22-én a király diplomával is megerősítette hivatalában. Felesége Deák Teréz.
Az általa képviselt egyházi cenzúrának tulajdonítható, hogy Sipos Pálnak Kant és Fichte szellemében írott eredeti művei – Egyed Péter szerint az erdélyi felvilágosodás legfontosabb művei – nem jelenhettek meg.[1]
Munkái
[szerkesztés]- Mint a dési református eklézsia lelkipásztora és esperese 1785. október 16-án Salánki Imre felett tartott halotti beszédet, mely a következő címmel: Ifjakhoz intéztetett, de mindeneket valóságos böltsességretanitó Bölts Regula 1787-ben Kolozsváron jelent meg
- Halotti prédikáció Kovács József nagyenyedi professzor felett 1795 (Kolozsvár, 1797)
- Szent tanítás a Szentlélek élő templomának tiszta fejérségéről (Az oroszfáji templom felszentelésén. 1808) (Kolozsvár, 1809)
- Halotti prédikáció… br. Radák Ádám… utolsó földi alkalmatosságára… 1803 (uo., 1810)
- 1762. február 13-ától naplót irt, amelyet kéziratban őriznek.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Egyed Péter: Az erdélyi felvilágosodás és a filozófiaoktatás kapcsolatáról (1781–1830). Korunk, XX. évf. 10. sz. (2009. október)
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8
- Sipos Béla: A Sipos (kézdimárkosfalvi) és rokon (Barabás, Bodolla, Jakó stb.) családok története és a családfák. OSZK-MEK. mek.oszk.hu (Hozzáférés: 2022. január 28.)
További információk
[szerkesztés]- Nagy papok életrajza, Magyarországi Protestánsegylet, Budapest, 1877, 257–298. o. (elektronikus elérhetőség: Google Books)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Erdélyi református püspökök listája
- Bodola János egyenes ágú ősei: Bodola család (zágoni)