Békafalu

	Békafalu (Krottendorf bei Güssing)
	Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Burgenland
Rang	Németújvár településrésze
Járás	Németújvár
Polgármester	Peter Vadasz (ÖVP)
Irányítószám	7540
Körzethívószám	03322
Forgalmi rendszám	GS
	Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
	Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Sablon • Wikidata • Segítség

A „Békafalu” lehetséges további jelentéseiről lásd: Krottendorf (egyértelműsítő lap).

Békafalu (németül: Krottendorf bei Güssing, horvátul: Žablje Selo) Németújvár településrésze, egykor önálló község Ausztriában Burgenland tartományban a Németújvári járásban.

Fekvése

Németújvár központjától 1 km-re nyugatra fekszik.

Története

A település története a 16. század közepéig nyúlik vissza, amikor Batthyány Ferenc (horvát bán) birtokairól szlavóniai horvát családokat telepített le ide. Az új telepesek 12 évre szóló adómentességet kaptak. A falu a németújvári uradalomhoz és a várszentmiklósi plébániához tartozott. Lakói 1840-ig a várszentmiklósi temetőbe temetkeztek. 1643-ban 12 házban 50 lakos élt itt. 1804-ban 13 házában 47 lakos élt. 1828-ban 15 háza és 103 lakosa volt. 1842-ben tisztségviselői Michael Szamel bíró, valamint Franz Morth és Michael Gammer esküdtek.1857-ben 21 házat számláltak itt 115 lakossal. Lakói az idők során elnémetesedtek.

Fényes Elek szerint "Békafalva, Krotendorf, horvát falu, Vas vmegyében, 84 kath. lak. F. u. Batthyáni. Ut. p. Rába-Keresztur."^[1]

Vas vármegye monográfiája szerint " Békafalu, 21 házzal, 133 németajkú r. kath. lakossal. Postája és távirója Német-Ujvár. Földbirtokos Batthány Fülöp herczeg."^[2]

1910-ben 135, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Németújvári járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. A gyerekek 1923-ig Várszentmiklósra, azután Németújvárra jártak iskolába. 2001-ben 215 volt a lakosok száma.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[2] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye

[1]

[2]