[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Aurolzmünster

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aurolzmünster
Az aurolzmünsteri kastély
Az aurolzmünsteri kastély
Aurolzmünster címere
Aurolzmünster címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományFelső-Ausztria
JárásRied im Innkreis-i járás
Irányítószám4971
Körzethívószám07752
Forgalmi rendszámRI
Népesség
Teljes népesség3000 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság407 m
Terület15,96 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 14′ 54″, k. h. 13° 27′ 24″48.248333°N 13.456667°EKoordináták: é. sz. 48° 14′ 54″, k. h. 13° 27′ 24″48.248333°N 13.456667°E
Aurolzmünster weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Aurolzmünster témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Aurolzmünster osztrák mezőváros Felső-Ausztria Riedi járásában. 2021 januárjában 3084 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Aurolzmünster a Ried im Innkreis-i járásban
A Szt. Móric-plébániatemplom
A Maria Aich-i kápolna

Aurolzmünster a tartomány Innviertel régiójában fekszik, az Innvierteli-dombságon, az Antiesen folyó mentén. Területének 19%-a erdő, 63,9% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 14 települést és településrészt egyesít: Altenried (26 lakos 2021-ben), Aurolzmünster (1158), Danner (105), Edenbach (60), Forchtenau (794), Haging (40), Hofing (28), Kochreith (31), Lauterbrunn (50), Maierhof (568), Maria Aich (28), Schöndorf (15), Seyring (21) és Weierfing (160).

A környező önkormányzatok: északra Sankt Martin im Innkreis, északkeletre Utzenaich, keletre Andrichsfurt, délkeletre Tumeltsham, délre Ried im Innkreis, délnyugatra Mehrnbach, nyugatra Eitzing, északnyugatra Senftenbach.

Története

[szerkesztés]

A 8. században egy Cotto nevű remete élt a mai mezőváros helyén. Halála után a terület a niederalteichi apátság birtokába került, amely leánykolostort alapított és Szt. Móricnak szentelt templomot épített a földbirtokon. A helységet a templom után eredetileg Münsternek hívták, de hogy megkülönböztessék a többi hasonló nevű településtől, hozzátették az alapító apát, Urolf nevét. 954-ben a kalandozó magyarok elpusztították a kolostort, de később újraépült és a passaui püspök idehelyezte Hals grófság székhelyét. Aurolzmünster nevét 1130-ban említik először az írott forrásokban (mint Urolfismunstiure). 1406-ban már mezővárosként hivatkoznak rá.

A harmincéves háború során a pestis a település lakosságának nagy részét elpusztította.

A régió 1779-ig Bajorországhoz tartozott; ekkor a bajor örökösödési háborút lezáró tescheni béke Ausztriának ítélte az Innviertelt. A napóleoni háborúk alatt a mezőváros rövid időre visszatért a francia bábállam Bajországhoz, de 1816 után végleg Ausztriáé lett. Az 1938-as Anschluss után a települést a Harmadik Birodalom Oberdonaui gaujába sorolták be. A második világháborút követően visszatért Felső-Ausztriához.

Lakosság

[szerkesztés]

Az aurolzmünsteri önkormányzat területén 2021 januárjában 3084 fő élt. A lakosságszám 1981 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2019-ben az ittlakók 85,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2% a régi (2004 előtti), 6,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 5,1% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,9% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 84,9%-a római katolikusnak, 1,9% evangélikusnak, 5,6% mohamedánnak, 4,7% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 2 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (93,8%) mellett a törökök alkották 4%-kal.

A népesség változása:

2016
2 870
2018
3 000

Látnivalók

[szerkesztés]
  • az 1711-ben épült, az innvierteli Versailles-nek is nevezett aurolzmünsteri kastély
  • a Szt. Móric-plébániatemplom
  • az 1700 körül épült főtéri kút
  • a Maria Aich-i kápolna, amelyet Pálffy (III.) Károly Pál Engelbert építtetett 1744-ben szerencsésen túlélt lovasbalesete helyszínén

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Aurolzmünster című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.