Apple III
Apple III | |
Típus | asztali számítógép |
Fejlesztő | Apple Inc. |
Gyártó | Apple Inc. |
Forgalomban | 1980 máj. (44 éve)–1984 ápr. (40 éve) |
Processzor | MOS 6502A (1,4 MHz |
Memória | 128 KiB |
Operációs rendszer | Apple Sophisticated OS (SOS) 1.0 |
Kapcsolódás | egy DB-25 (RS-232C) két DB-9 egy RCA egy 35mm jack egy beépített hangszóró |
Bevitel | 61 + 13 (szám) gombos billentyűzet |
Kijelző | nincs |
Előd | Apple II |
Utód | Apple III Plus |
A Wikimédia Commons tartalmaz Apple III témájú médiaállományokat. |
Az Apple III asztali számítógépet az Apple gyárotta és forgalmazta 1980 májusa és 1984 áprilisa között 47 hónapon keresztül. A7 Apple III egyike volt azoknak a számítógépeknek, amelyek az Apple nevet viselték.
Történet
[szerkesztés]Az Apple III (gyakran: Apple ///) üzletorientált személyi számítógép, amelyet az Apple II utódjának szántak, de nem lett sikeres. A "Sara" fejlesztési nevű gépet[1][2] először 1980. május 19-én jelentették és mutatták be,[3][4][5][6][7][8][9][10][11][12][13] de a komoly stabilitási problémák miatt, amelyek tervezési felülvizsgálatot és a meglévő gépek visszahívását igényelték, a következő ősszel hivatalosan is újra bevezették.[14][6][9] Az Apple III-at üzleti számítógépnek tervezték. Míg az Apple II számos fontos üzleti termék, például a VisiCalc, a Multiplan[15] és az Apple Writer inspirációjához járult hozzá, a számítógép hardver architektúrája, operációs rendszere és fejlesztői környezete korlátozott volt. Az Apple III ezeket a gyengeségeket orvosolta. Steve Wozniak szerint a VisiCalc és a Disk II okozta az Apple II népszerűségét, mivel az eladott gépek kilencven százaléka a vállalkozásokhoz került, szemben a tervezett magán felhasználással. Miután felfedezték a logikai kártya tervezési hibáit, egy újabb logikai kártya kialakítást készítettek – amely alacsonyabb teljesítményigényt, szélesebb áramköri vezetékezést és jobban megtervezett chip foglalatokat tartalmazott. A 3495 dollárba kerülő átdolgozott modell 256 KiB RAM-ot is tartalmazott alapkonfigurációként. Az eredeti Apple III-ból eladott 14 000 darabot visszahívták – ebből 1982 decemberében talált vevőre 5000 darab[16] –, és lecserélték a teljesen új, felülvizsgált modellre. Az Apple III Plus-t 1983 decemberében mutatták be 2995 dolláros áron.[17][18][19] Az újabb verzió beépített órát, szabványos hátoldali csatlakozókat, és alapfelszereltségként 256 KiB RAM-ot és újratervezett billentyűzetet tartalmazott.[20] A billentyűzet a korábbi bézs Apple IIe stílusában készült. A korábbi Apple III tulajdonosai szervizcsereként megszerezhették az újabb logikai kártyát. Elérhetővé tették az "Apple III Plus upgrade kit" névre keresztelt billentyűzet-frissítő készletet is, amely a billentyűzetet, a borítót, a billentyűzet-kódoló ROM-ot és a logócseréket tartalmazott.[21][22] Az Apple III és III Plus számítógépekből összesen 90 000 darabot gyártottak és 65 000 darabot adtak el.[17][23][24][25]
A bézs színű gép súlya 11,8 kg, magassága 122 mm, szélessége: 445 mm és mélysége 462 mm volt. A Apple III számítógépet egymagos 1,4 MHz-es MOS 6502A processzor vezérelte, 8-bites architektúrát szolgált ki. Külső adattárolási lehetőséget a beépített 140kB 5,25 floppy drive nyújtott. A géphez 61 + 13 (szám) gombos billentyűzet tartozott A gépet Apple Sophisticated OS (SOS) 1.0 operációs rendszerrel szállította az Apple. A gép bemutatásakor az alapkiépítésben 128kB memóriát tartalmazott, maximálisan 512kB kezelésére volt képes a gyári specifikáció szerint. A gépet 4kB kapacitású ROM-mal szerelték. A számítógépnek nem volt saját kijelzője. Külső megjelenítő csatlakoztatására szolgált egy RCA és egy DB–15 csatlakozó, a külső megjelenítőn 280x192 (16 színben), 560x192 (fekete-fehérben) grafikai vagy 80x24 karakteres felbontás volt elérhető. Az Apple III a következő csatlakozási lehetőségeket kínálta: egy DB-25 (RS-232C), két DB-9, egy RCA, egy 35mm jack, egy beépített hangszóró. A gép bővíthetőségét szolgálta egy 50 tűs Apple-csatlakozó.
Apple számítógépek technikai adatai
[szerkesztés]A táblázat nem tartalmazza az összes műszaki paramétert. Az egyes modelleknél a bemutatáskor érvényes adatokat soroljuk fel, a későbbi frissítéseket nem.
Gép neve bemutatva kivezetve |
Méret magasság szélesség mélység súly Szín |
Processzor típus @órajel architektúra magok száma |
Média | Billentyűzet | Operációs rendszer |
Memória alap[26] (max.)[27] hely[28] ROM |
Kijelző mérete felbontása |
Grafika kimenet, képpont és szöveg felbontás[29] |
Csatlakozók kazetta, játék, kijelző, soros, párhuzamos, hang... |
Bővíthetőség |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Apple III 1980 máj. 1984 ápr. |
122 mm 445 mm 462 mm 11,8 kg bézs |
MOS 6502A @1,4 MHz, 8 bit 1 mag |
140kB 525 floppy drive | 61 + 13 (szám) | Apple Sophisticated OS (SOS) 1.0 | 128kB, (512kB) 0 slot 4kB |
1xRCA 1xDB–15 280x 192 @16 560x192 @monochrom 80x24 @ff |
· 1x DB-25 (RS-232C) · 2x DB-9 · 1x RCA · 1x 35mm jack · 1x beépített hangszóró |
· 1x 50-tűs Apple-csatlakozó |
Az Apple számítógépek az időben
[szerkesztés]Az Apple számítógépek idővonalon |
---|
A színek kezdete a bemutató időpontja, a forgalmazás több esetben is hónapokkal később kezdődött. Megeshet, hogy egy csík végét kitakarja egy másik csík eleje. Előfordul, hogy a gyártás befejezését követően még egy ideig forgalomban marad a gép adott verziója. Az egyes eszközök technikai paraméterei a MacTracker alkalmazásból[30] származnak. A Macintosh XL azért szerepel a grafikonon, mert technikailag a Lisa 2 utóda, de a neve miatt a Compact Macintosh számítógépek közé szokás besorolni. |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The Personal 58. oldal
- ↑ Fire Valley 232. oldal
- ↑ BYTE, 1985 szeptember, 10. évfolyam, 9. szám
- ↑ BYTE, 1995 szeptember, 20. évfolyam, 9. szám, 145. oldal
- ↑ BYTE, 1980 július, 5. évfolyam, 7. szám, 50. oldal
- ↑ a b BYTE, 1981 június, 6. évfolyam, 6. szám, 208. oldal
- ↑ Fire Valley 234. oldal
- ↑ BYTE, 1989 december, 14. évfolyam, 13. szám, 324. oldal
- ↑ a b New York Times, 1981 augusztus 23., 130. évfolyam, 45049. szám, S3. oldal
- ↑ New York Times, 1980 május 8., D1. oldal
- ↑ Macworld, 2004 február, 21. évfolyam, 2. szám, 65. oldal
- ↑ PC Magazine, 1987 november 24., 6. évfolyam, 20. szám
- ↑ The Personal 58. oldal
- ↑ Fire Valley 234. oldal
- ↑ A Multiplan a Microsoft által kifejlesztett táblázatkezelő program, amelyet 1982-ben mutattak be, a VisiCalc versenytársának szánták.
- ↑ New York Times, 1983 január 19., 132. évfolyam, 45563. szám, D6. oldal
- ↑ a b Info World, 1994 január, 16. évfolyam, 5. szám
- ↑ The Personal 58. oldal
- ↑ MacUser, 1990 június, 6. évfolyam, 6. szám, 350. oldal
- ↑ Fire Valley 239. oldal
- ↑ Al Tommervik: The Apple III: The End of Forever (angol nyelven). 1000BIT. (Hozzáférés: 2023. április 27.)
- ↑ Associated Press (1983. április 5.). „Apple Cuts Prices On Computer Line” (angol nyelven). The New York Times, Section D, 5. oldal. o. (Hozzáférés: 2023. május 7.) „Apple Computer Inc., striving to retain its position as the nation's leading producer of personal computers, said today that it had cut prices of its Apple III personal computers by up to 23 percent, and that it would end production of one Apple III model.”
- ↑ The Personal 58. oldal
- ↑ West of Eden 175. oldal
- ↑ Accidental Empires 34. oldal
- ↑ A modell első forgalomba kerülésekor ekkor a memóriával rendelkezett. Adott modell megújításakor – a modell neve nem változik –, de előfordul, hogy az Apple módosítja az alap memória nagyságát.
- ↑ Az Apple által hivatalosan közzétett érték. Számos modell esetén jóval több memóriát is kezelt az számítógép.
- ↑ Memória bővítő, befogadó hely, slot.
- ↑ A táblázat nem teljes, néhány estben a kevésbé releváns felbontások közlésétől eltekintettünk.
- ↑ MacTracker. (Hozzáférés: 2021. május 7.)
Források
[szerkesztés]- Az Apple története az Almalapban: Azok a dicsőséges napok..., Apple II és III és Lisa csak egy volt
- ↑ Isacson: Isaacson, Walter. Steve Jobs (angol nyelven). London: Little, Brown. ISBN 9780748131327. Hozzáférés ideje: 2023. április 27.
- ↑ Confidential: Linzmayer, Owen W.. Apple confidential 2.0 : the definitive history of the world's most colorful company (angol nyelven). San Francisco, Calif.: No Starch Press (2008). ISBN 1593270100
- ↑ Fire Valley: Freiberger, Paul. Fire in the valley : the making of the personal computer, 2nd (angol nyelven), New York: McGraw-Hill. ISBN 0071358927
- ↑ The Personal: The Personal computer (angol nyelven). Alexandria, Va.: Time-Life Books. ISBN 0809460661. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Accidental Empires: Cringely, Robert X.. Accidental empires : how the boys of Silicon Valley make their millions, battle foreign competition, and still can't get a date, Newly rev. and expanded (angol nyelven), New York: HarperBusiness. ISBN 0887308554. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ West of Eden: Rose, Frank. West of Eden : the end of innocence at Apple Computer (angol nyelven). New York: Stuyvesant Street Press. ISBN 9780615278841. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Exploring IIGS: Little, Gary B.. Exploring the Apple IIGS (angol nyelven). Reading, Mass.: Addison-Wesley (1987). ISBN 0201155397
- ↑ IIGS book: DuPrau, Jeanne. The Apple IIGS book (angol nyelven). Toronto: Bantam Books. ISBN 0553343599. Hozzáférés ideje: 2023. május 8.
- ↑ Sculley: Sculley, John. Odyssey : Pepsi to Apple ... a journey of adventure, ideas, and the future (angol nyelven). ISBN 0060157801. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Insanely great: Levy, Steven. Insanely great : the life and times of Macintosh, the computer that changed everything (angol nyelven). New York: Penguin Books. ISBN 9780140291773. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Untold story: Stine, G. Harry. The untold story of the computer revolution : bits, bytes, bauds, and brains (angol nyelven). New York: Arbor House. ISBN 0877955743. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Making Microsoft: Ichbiah, Daniel. The making of Microsoft : how Bill Gates and his team created the world's most successful software company (angol nyelven). Rocklin, CA: Prima Pub. ISBN 1559580712. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ SJ&NeXT: Randall E. Stross. Steve Jobs & the NeXT Big Thing (angol nyelven). Hozzáférés ideje: 2023. május 9.
- ↑ Gates reinvented: Manes, Stephen. Gates : how Microsoft's mogul reinvented an industry and made himself the richest man in America, 1st Touchstone (angol nyelven), New York: Simon and Schuster. ISBN 0671880748. Hozzáférés ideje: 2023. május 9.