Alakor
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Alakor
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Triticum monococcum L. | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alakor témájú médiaállományokat és Alakor témájú kategóriát. |
Az alakor vagy egyszemű búza (Triticum monococcum) egy diploid faj, az egyik legkorábbi, emberek által termesztett búza. Magyar nevének eredete a múlt homályába vész; vagy a germán Einkorn (egymagvú) szó kiejtésében módosult változata,[1] vagy az óromán alacu átvétele (többes számban: alacuri, ejtsd: [alakur]), mely a tönkölybúzát jelentő latin alica rokona.[2] Vad alakjától (Triticum boeoticum) nem sokban különbözik, csupán nagyobbak a szemei. Nem is tekintjük őket külön fajnak. Belőle fejlődött ki az összes ma termesztett búzafaj. Őshazája Kis-Ázsia.
Az egyik legrégebb óta termesztett növény, dél-törökországi leletek szerint 10 600–9900 éve háziasították.[3] Ötzi, a jégember is fogyasztotta. A szalagos kerámia kultúrájának fő terménye volt; más gabonákat csak a kultúra késői szakaszában vettek termesztésbe.
Ez az ősi gabonaféle képezte az emberiség alapvető élelmiszerellátásának alapját. Előnyei a hagyományos búzával szemben, hogy sokkal igénytelenebb, mind talajra, mind éghajlatra. Hegyvidékeken mintegy 900 méteres tengerszint feletti magasságig sikerrel vethető, és a decemberi vetést is eltűri. Betegség nem vagy csak ritkán támadja meg; többek között ellenáll az anyarozsnak, a gyökérrothadásnak és a pelyvabarnulásnak. A gyomnövényekkel szemben is jobban bírja a versenyt. Emberi fogyasztásra és állati takarmányozásra is jól felhasználható. Hátránya az alacsonyabb terméshozam. Ma már csak kisegítő szerep jut neki.
Története
[szerkesztés]Az alakor kis-ázsiai őshazájából indult „hódító útjára”, mintegy 10 ezer évvel ezelőtt. Termesztése szinte az európai termelőgazdálkodás kialakulásával egyidős: nyoma a neolitikum óta Európában és Magyarországon is kimutatható. A híres alpesi jégmúmia, a több mint 5000 éve elhunyt Ötzi gyomrában találtak alakort, amit vadhússal és páfránnyal együtt fogyasztott el kevéssel a halála előtt.[4]
Itthon a 19. századig termesztették, véglegesen csak a nagyüzemi birtokok kialakulásával szorult ki a termelésből. Szerencsére az ország egyes sporadikus területein, ha nagyon kis tételekben is, még az utóbbi időben is termesztettek valamennyi alakort. Ez a háttér biztosította a nemesítők számára, hogy sikeres kutatási programokat alakíthassanak ki és kísérletezzenek új fajták kitenyésztésével. Napjainkban az ökológiai- és biogazdálkodás terjedése miatt újra egyre több helyen vetik, valamint új fajtákat nemesítenek.
Felhasználása
[szerkesztés]Az alakorból kiváló minőségű liszt készíthető, mely sárgás színezetű. Az alakor lizin-, mikroelem- és esszenciális aminosav-tartalma igen magas, szénhidrát-tartalma alacsony. Több növényi zsírt, foszfort, nátriumot, béta-karotint és piridoxint tartalmaz, mint a modern búzák.[5] Ideális gabona a modern „reformkonyhához”. A belőle készített étel könnyen emészthető. Erdélyben ősi lepényféléket, pogácsát és kenyeret sütnek belőle; az így sütött kenyér íze a Svájcban divatos „dióskenyérre” hasonlít. Sok helyen azonban inkább rizshez hasonlóan főzik, vagy kását készítenek belőle, mivel kenyérkészítésre kevéssé alkalmas.[6]
Állati takarmányként főleg sertést és lovat etetnek vele. Az alakorral etetett sertések jól gyarapodnak és nem válnak zsírossá. Néhányan úgy tartják, hogy a lovaknak ettől „sajátos tulajdonságaik vannak”.
Szalmája igen szívós, tartós, így nemcsak házfedésre, almozásra és kötözésre felel meg kiválóan, hanem még kalapkészítésre is.
Egy kutatás[7][8] igazolta az alakor jelentős allelopatikus hatását, amit a kísérletben részt vevő alábbi gyomnövényekkel szemben fejtett ki: ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), tarackbúza (Agropyron repens), komlós lucerna (Medicago lupulina), apró szulák (Convolvulus arvensis), mezei aszat (Cirsium arvense). A kutatás azt is igazolta, hogy megfelelő vetéssűrűség esetén az alakor a bevetett területen alkalmas a parlagfű visszaszorítására.
Az alakor malátázva (vagy malátázás nélkül enzimek hozzáadásával) sörfőzés alapanyaga is lehet. A mérések alapján[9] a belőle készült sör magasabb nyomelem- és antioxidáns-tartalommal bír, mint más sörök.
A fedett gabonák közé tartozik, ami azt jelenti, hogy érés közben a mag nem válik el a külső héjától, így nehéz hántani.[5]
Fajták
[szerkesztés]Alacsony termésátlaga miatt termesztése visszaszorult. Egészséges ételként azonban van piaca. Egyes helyeken változatlanul népszerű, így például Franciaország, Olaszország, a volt Jugoszlávia, Marokkó, India és Törökország egyes vidékein.[5] Spanyolországban juhok takarmányozására is felhasználják. Akár 150 cm magasra is megnő. A reális termésátlag homokos talajon 1,2–2,1 tonna/hektár.[10]
Magyarországon az utóbbi időben nemesítési munkálatok folynak. Alakor-fajtajelöltek:[11]
| Alakor fajtajelöltek | Termés (t/ha) | Fehérje tartalom (%) | Nedves sikér | Kenyértérfogat | Lutein tartalom (μg/g) | Összes karotin-tartalom (μg/g) | Tokol-tartalom (μg/g) | Tokotriol/Tokol arány |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| MvGB 140 | 4,6 | 15,3 | 40,1 | 676 | 6,9 | 7,9 | 72,2 | 3,3 |
| Mv Alkor | 5,0 | 17,1 | 50,1 | 755 | 8,5 | 9,6 | 78,8 | 3,6 |
| MvGB 794 | 4,3 | 14,1 | - | - | 6,6 | 7,6 | 73,9 | 3,8 |
| MvGB 347 | 3,4 | 22,5 | - | - | 7,8 | 8,7 | 82,5 | 4,4 |
| Mv Regiment (őszi búza) hasonlításként | 6,7 | 13,2 | 32,8 | 731 | 1,7 | 1,8 | 60,6 | 1,5 |
Az Mv Alkor (előzőleg MvGB 4 fajtajelölt) fajta minősítést kapott 2008-ban.
A fajtajelöltek lényegesen magasabb mennyiségben tartalmaznak pro-A vitamint (lutein) és az E vitaminokat (tokolok), mint a kontroll őszi búza, és az élettani vizsgálatokban igen fontos tokotriol/tokol arány is lényegesen kedvezőbb, mint a szokványos búzafajtában.
Nagyüzemi gazdálkodásban is realizálhatóak ezek az értékek, így a biogazdálkodásban az alakor kiemelt helyet kaphat a funkcionális élelmiszer alapanyag előállításban.
Az alakor sótolerancia génjét sikerült a durumbúzába is átvinni.[12]
Gluténtoxicitás
[szerkesztés]Az alakor búza más búzafajokhoz hasonlóan olyan glutént tartalmaz, amely az autoimmun gluténérzékeny (lisztérzékeny) emberek szervezetében létrehoz egy olyan autoimmun folyamatot, aminek következtében súlyos egészségkárosodást szenvedhetnek. A nem autoimmun gluténérzékeny és a búzaallergiás embereknél is rosszullétet okozhat valamennyi búzafajtából készült termékekkel, így az alakorral történő kontaktus is.
Egyes vizsgálatok szerint az alakor búzában található gliadin fehérje kevésbé ártalmas a lisztérzékenységben szenvedőkre.[13]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Mikó Péter – Megyeri Mária – Kovács Géza: Alakorfajták az ökológiai gazdálkodásban. Biokultúra, XXIII. évf. 3–4. sz. (2012) 20–23. o. arch Hozzáférés: 2014. április 1. (php) Hozzáférés: 2014. április 2
- ↑ Előzetes jegyzetek román eredetű kölcsönszavaink középmagyarkori rétegéhez. In: Szabó T. Attila: Anyanyelvünk életéből – válogatott tanulmányok és cikkek, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest 1970. Interneten: első- és második részlet.
- ↑ Weiss, Ehud and Zohary, Daniel (October 2011), "The Neolithic Southwest Asian Founder Crops: Their Biology and Archaeobotany", Current Anthropology, Vol 52, No. S4, pp. S239-S240. Downloaded from JSTOR
- ↑ Hivatásos detektív fejtette meg, hogyan telhettek Ötzi utolsó órái (Múlt-kor)
- ↑ a b c Stallknecht, G. F., Gilbertson, K. M., and Ranney, J.E. (1996), "Alternative Wheat Cereals as Food Grains: Einkorn, Emmer, Spelt, Kamut, and Triticale" in J. Janick (ed, Progress in New Crops, Alexandria, VA: ASHA Press, pp. 156-170
- ↑ Hopf, M.; Zohary, D.. Domestication of Plants in the Old World: The Origin and Spread of Cultivated Plants in West Asia, Europe, and the Nile Valley, 3rd, Oxford, Oxfordshire: Oxford University Press, 33-43. o. (2000). ISBN 0-19-850356-3
- ↑ Bartl Katalin – Üveges Viktória: Alakor (Triticum monococcum L. ssp. monococcum) gyomelnyomó hatása szabadföldi és laboratóriumi kísérletekben, különös tekintettel a parlagfűre (Ambrosia artemisiifolia L.). Témavezető: Szabó T. Attila binet-biotar.vein.hu (BioTár Electronic) (2005) (Hozzáférés: 2014. április 2.) (htm)
- ↑ XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia – Biológia szekció – 2005: Bartl Katalin, Üveges Viktória: Alakor (Triticum monococcum L. ssp. monococcum) gyomelnyomó hatásának vizsgálata szabadföldi és laboratóriumi kísérletekben, különös tekintettel a parlagfûre (Ambrosia artemisiifolia L.). biol-otdk2005.pte.hu. Pécs (2005. március 21.) (Hozzáférés: 2014. április 2.) arch
- ↑ Alakor sör. alkobeerprojekt.hu (Alkobeer Projekt Konzorcium 2009-2014) (Hozzáférés: 2014. április 2.) arch
- ↑ Anbauhinweise zum Einkorn. www.darzau.de. (Hozzáférés: 2014. szeptember 5.)
- ↑ Alakor fajtajelöltek
- ↑ „World Breakthrough On Salt-Tolerant Wheat”, ScienceDaily , 2012. március 11.
- ↑ https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4488568/
Források
[szerkesztés]- Magyar néprajzi lexikon
- Bartl Katalin – Üveges Viktória: Alakor (Triticum monococcum L. ssp. monococcum) gyomelnyomó hatása szabadföldi és laboratóriumi kísérletekben, különös tekintettel a parlagfűre (Ambrosia artemisiifolia L.). Témavezető: Szabó T. Attila binet-biotar.vein.hu (BioTár Electronic) (2005) (Hozzáférés: 2014. április 2.) (htm)
További információk
[szerkesztés]- Mi az az ősbúza, és miért lett hirtelen olyan menő?
- http://www.egeszsegtipp.hu/buza-a-magok-kiralya-triticum-genus--cikk
- Dr. Kiszely István honlapja
- https://archive.org/details/experimentswithe1197mart (Experiments with emmer, spelt, and einkorn, 1924)
