Rásonysápberencs
Rásonysápberencs | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Szikszói | ||
Jogállás | község | ||
Alapítás éve | 1938 január 1. (Abaújsáp, Rásony és Szárazberencs egyesítésével) | ||
Polgármester | Medve Ferenc (független)[1] | ||
Irányítószám | 3833 | ||
Körzethívószám | 46 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 519 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 62,28 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,12 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 18′ 23″, k. h. 20° 59′ 34″48.306369°N 20.992669°EKoordináták: é. sz. 48° 18′ 23″, k. h. 20° 59′ 34″48.306369°N 20.992669°E | |||
Rásonysápberencs weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Rásonysápberencs témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Rásonysápberencs község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szikszói járásban. A vármegye leghosszabb nevű települése (Sátoraljaújhelynél 1 karakterrel hosszabb, de mindkettő 14 betű).
Fekvése
[szerkesztés]A Cserehát tájegység délkeleti részén helyezkedik el, a Vasonca-patak völgyében, a megyeszékhely Miskolctól 30 kilométerre északkeletre.
A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Detek, kelet felől Ináncs, dél felől Léh, nyugat felől Monaj, északnyugat felől pedig Selyeb. A két legközelebbi város a 15 kilométerre fekvő Szikszó és a 25 kilométerre lévő Encs.
Megközelítése
[szerkesztés]Csak közúton érhető el, Léh vagy Detek érintésével, a 2624-es úton.
Története
[szerkesztés]A mai település 1938. január 1-jén jött létre Abaújsáp, Rásony és Szárazberencs egyesítésével.
A három elődfalu közül Sápot említik legkorábban, 1221-ben, Sap néven; a felnémeti németeknek a Ruszkaiak elleni perében kiküldött poroszló nevében szerepelt.
Rásonyt 1326-ban említették először, Rasonwelgeként egy völgy nevében tűnt fel neve. 1334-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 6 garas pápai tizedet fizetett. 1427-ben 7 jobbágycsalád lakta (Rásonyt 5, Berencset 20.) 1639-ben török hódoltság alá került, elnéptelenedett, csak a 18. században népesült be végleg újra. Népességét később pestis pusztította el, 1720-ban pusztaság, csak később népesült be újra.
Berencset 1318-ban említették először, Barach néven. 1318-ban Berencsi nemes Drugeth Fülöp volt az ispánja. 1326-ban Léh és Berencs között fekvő Karácsond birtokot említette egy oklevél.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Medve Ferenc (független)[3]
- 1994–1998: Medve Ferenc (független)[4]
- 1998–2002: Medve Ferenc (független)[5]
- 2002–2006: Medve Ferenc (független)[6]
- 2006–2010: Medve Ferenc (független)[7]
- 2010–2014: Medve Ferenc (független)[8]
- 2014–2019: Medve Ferenc (független)[9]
- 2019–2024: Medve Ferenc (független)[10]
- 2024– : Medve Ferenc (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
Lakosok száma | 613 | 592 | 569 | 525 | 510 | 509 | 519 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95%-a magyarnak, 23,4% cigánynak mondta magát (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,1%, református 34%, görögkatolikus 16,4%, evangélikus 1,7%, felekezeten kívüli 5,3% (10,1% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 98,2%-a vallotta magát magyarnak, 10% cigánynak, 0,4% ruszinnak, 0,4% ukránnak, 0,2% szlováknak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (1,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,4% volt római katolikus, 27,1% református, 11,8% görög katolikus, 0,2% egyéb keresztény, 1,4% evangélikus, 26,7% felekezeten kívüli (12,2% nem válaszolt).[13]
Látnivalók
[szerkesztés]- Csoma-Farkas-kúria (klasszicista)
- Rásonyi templom (református, 12. századi eredetű)
- Rásonyi harangláb (1748)
- Berencsi templom (református, Léh faluval közösen építették 1780–1790 között)
Testvértelepülése
[szerkesztés]Nevezetes emberek
[szerkesztés]- Szárazberencsen 1877-ben született Dunay Bertalan gépészmérnök, vívóbajnok.
- Egy Showder Klubos előadásában rásonysápberencsi lakosnak mondta magát Bellus István miskolci humorista.
- Dr. Ignácz István (Rásonysápberencs, 1955. február 3. –) magyar rendőrtiszt, hivatalvezető, egyetemi tanár.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Rásonysápberencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Rásonysápberencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Rásonysápberencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Rásonysápberencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Rásonysápberencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Rásonysápberencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
- ↑ Rásonysápberencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Rásonysápberencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
- ↑ Rásonysápberencs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Rásonysápberencs Helységnévtár
- ↑ Rásonysápberencs Helységnévtár