A bolgár nyelv hangtana
 |
Ennek a szócikknek hiányzik vagy nagyon rövid, illetve nem elég érthető a bevezetője. Kérjük, , ami jól összefoglalja a cikk tartalmát, vagy jelezd észrevételeidet a cikk vitalapján. |
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Magánhangzók
[szerkesztés]
A mai bolgár nyelvben 6 magánhangzó fonéma van. Az írás jól tükrözi a hangsúlyos helyzetben lévő magánhangzókat:
| а = /:a/ – a magyar á-val megegyező hang | е = /:ɛ/ – a magyar e-hoz hasonló, annál kissé zártabb hang, hosszan ejtett | и = /:i/ – a magyar í-vel megegyező hang | ||
| о = /:ɔ/ – a magyar ó-hoz hasonló, annál kissé nyíltabb hang | у = /:u/ – a magyar ú-val megegyező hang | ъ = /:ɤ/ - a magyar ő hang ajakkerekítés nélküli változata, a magyar fül számára á és ő hang közöttinek hallatszik |
Hangsúlytalan helyzetben az е és az и ejtése nagyjából megegyezik a hangsúlyos ejtéssel, természetesen röviden ejtve: legalábbis az irodalmi nyelvben nincs redukció e hangoknál, e hangok redukált ejtése nyelvjárásinak, sőt műveletlen ejtésnek számít, míg a másik négy hang nemcsak röviden ejtendő, de erősen redukálódik is:
- az а és az ъ egymás felé redukálódnak, a két hang közötti hangot eredményezve: /ɐ/ – röviden ejtett magyar á és ajakkerekítés nélküli magyar ö hang közötti hang
- az о és az у egymás felé redukálódnak, a két hang közötti hangot eredményezve: /o/ – a magyar o-val nagyjából megegyező hang.
Az iskolázatlan bolgár anyanyelvű emberek helyesírásában az egyik legjellemzőbb hiba, hogy – az azonos ejtés okán – nem tudják, hogy hangsúlytalan szótagban а/ъ ill. о/у áll-e.
Mássalhangzók
[szerkesztés]33 mássalhangzó és 1 félmagánhagzó fonéma van.
| Ajakhang | Ajak-foghang | Foghang & Fogmeder-hang |
Fogmedrentúli hang | Elő-szájpadláshang | Utó-szájpadláshang | ||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Orrhang | kemény | /m/ | /n/ | ||||
| lágy | /mʲ/ | /ɲ/ | |||||
| Zárhang | kemény | /p/ /b/ | /t/ /d/ | /k/ /g/ | |||
| lágy | /pʲ/ /bʲ/ | /tʲ/ /dʲ/ | /kʲ/ /gʲ/ | ||||
| Zár-réshang | kemény | /ts/ | /tʃ/ /d͡ʒ/ | ||||
| lágy | /tsʲ/ | ||||||
| Réshang | kemény | /f/ /v/ | /s/ /z/ | /ʃ/ /ʒ/ | /x/ | ||
| lágy | /fʲ/ /vʲ/ | /sʲ/ /zʲ/ | |||||
| Pergőhang | kemény | /r/ | |||||
| lágy | /rʲ/ | ||||||
| Közelítőhang | lágy | /j/ | |||||
| Nyelvoldali hang | kemény | /l/ | |||||
| lágy | /ʎ/ | ||||||
Két bolgár mássalhangzó hangnak nincs saját betűje a mai bolgár ábécében, ezeket betűkapcsolattal jelöljük: дж [d͡ʒ] és дз [d͡z].
A mássalhangzóknak van kemény és lágy változata. Kivételt képeznek a ж, ш, ч és дж mássalhangzók, melyeknek csak kemény változatuk van. Valójában a lágy és a kemény változat két külön fonéma. Azonban a lágyság a mai bolgár irodalmi nyelvben az oroszhoz képest igen kis mértékű, a nyugati bolgár nyelvjárásokban szinte alig van meg, míg a keleti bolgár nyelvjárásokban erősebb. A lágyságot a mássalhangzó utáni ю, я és ь betű jelöli, ez utóbbi kizárólag o betű előtt állhat.
A keleti bolgár nyelvjárásokra továbbá jellemző a mássalhangzók allofónikus palatalizációja е és и magánhangzók előtt. Ez az irodalmi nyelvben hibának számít és egyfajta falusias, iskolázatlan ejtésnek minősül.
A magyartól jelentősen eltérő ejtése két mássalhangzónak van: a x (x) ejtése a magyar "h" és "ch" közé esik, az л (ʎ) pedig a bolgárban nem foghang, mint a magyarban, hanem előszájpadlás-hang.
A magyar akcentus felismerése a bolgár beszédben
[szerkesztés]A bolgárul beszélő magyarok leggyakoribb hibái, melyek segítségével könnyedén azonosítható a magyarajkú bolgár beszéd:
- az e hang túl nyílt, a magyar e-vel egyező ejtése,
- az a és az o hangok hangsúlytalan helyzetben való nem-redukált, tiszta ejtése.
- az л hang magyaros, lágy, foghangkénti ejtése.
