5W
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az 5W, azaz magyarul az 5 miért-módszertan a problémamegoldás egyik, elsősorban a lean vállalatoknál alkalmazott eszköze. Elterjedt neve 5Why?, vagy 5Miért? Nem szabad összetéveszteni az 5W+2H módszerrel. Segítségével alapvető ok-okozati kapcsolatok deríthetőek fel legfeljebb 5 "miért..." kezdetű kérdéssel, és megtalálható a probléma valódik oka (gyökérok, root cause). Ez az eszköz a Toyota alapítójától, Tojoda Szakicsitől származik. Néha kevesebb, mint 5 "miért..." kezdetű kérdéssel is eljutunk a megoldáshoz, de bonyolultabb esetben több "miért..." kezdetű kérdésre lehet szükség.
Példa az alkalmazásra
[szerkesztés]Probléma:
- Munkavállaló elkésett a munkahelyről.
Kérdés | Válasz | Megoldás |
---|---|---|
1. kérdés: miért késtél? | 1. válasz: mert leállt az autóm. | 1. szintű megoldás: holnap behozlak én |
2. kérdés: miért állt le az autó? | 2. válasz: mert elfogyott a benzin | 2. szintű megoldás: adok benzint |
3. kérdés: miért fogyott el a benzin? | 3. válasz: mert nincs pénzem benzinre | 3. szintű megoldás: adok pénzt |
4. kérdés: miért fogyott el a pénzed? | 4. válasz: mert eljátszottam | 4. szintű megoldás: megtiltom a játékot |
5. kérdés: miért játszottad el? | 5. válasz: mert játékszenvedélyem van | 5. szintű megoldás: kezeljük a játékszenvedélyt |
Látható, hogy minden szinten lehetőség van megoldásokra, amelyek azonban nem kezelik a valódi problémát, esetünkben a játékszenvedélyt.
A módszer iparban való alkalmazásának hatékonyságát nagy mértékben növelheti, ha minden válasz esetében objektív bizonyítékot szolgáltatunk arról, hogy a válasz igaz-e, főleg ha az nem első látásra nyilvánvaló mindenki számára.
Nehézségek a módszerrel
[szerkesztés]A fenti példából is látható, hogy az elemzés közben könnyű megállni egy adott szinten, mert látszólag megoldást ad a problémára. Sok, a példánál bonyolultabb esetben a kérdező esetleg jobban hajlamos megállni, mint további kérdésekkel esetleg komoly strukturális problémákba ütközni és azokat felgöngyölíteni.