410
| 410 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 410 |
| Ab urbe condita | 1163 |
| Bahái naptár | -1434 – -1433 |
| Berber naptár | 1360 |
| Bizánci naptár | 5918 – 5919 |
| Buddhista naptár | 954 |
| Burmai naptár | -228 |
| Dzsucse-naptár | N/A |
| Etióp naptár | 402 – 403 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 465 – 466 |
| Shaka Samvat | 332 – 333 |
| Holocén naptár | 10410 |
| Iráni naptár | 212 BP – 211 BP |
| Japán naptár | 1070 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 3106–3107 |
| Kopt naptár | 126 – 127 |
| Koreai naptár | 2743 |
| Muszlim naptár | 219 BH – 218 BH |
| Szeleukida naptár | 721–722 |
| Örmény naptár | N/A |
| Thai szoláris naptár | 953 |
| Zsidó naptár | 4170 – 4171 |
Évszázadok: 4. század – 5. század – 6. század
Évtizedek: 360-as évek – 370-es évek – 380-as évek – 390-es évek – 400-as évek – 410-es évek – 420-as évek – 430-as évek – 440-es évek – 450-es évek – 460-as évek
Évek: 405 – 406 – 407 – 408 – 409 – 410 – 411 – 412 – 413 – 414 – 415
Események
[szerkesztés]Nyugat-és Keletrómai Birodalom
[szerkesztés]- Varanest választják egyedüli consulnak (a Priscus Attalus uralma lévő Rómában Tertullust, de őt Alarikon kívül senki sem ismeri el).
- A lázadók és barbárok által szorongatott III. Constantinus átkel Itáliába, hogy előremenekülve lemondassa Honoriust. Ezt követően úgy ítéli meg, hogy túl kevés katonája van a feladathoz és visszavonul Galliába.
- Alarik vizigót király tovább tárgyal Honoriusszal a népe letelepedéséről és a saját legitim birodalmi tisztségéről. A tárgyalások érdekében lemondatja az általa kikiáltott Pricus Attalus bábcsászárt. A nyár folyamán a Honorius szolgálatában álló, Alarikkal rivális gót klánból származó Sarus rátámad a vizigótokra, mire Alarik augusztus 24-én engedélyezi csapatainak Róma kifosztását. Nyolcszáz év óta először lép ellenség Róma városába. A vizigótok foglyul ejtik Galla Placidiát, Honorius féltestvérét.
- Alarik délre vonul, hogy áthajózzon Africába, de egy vihar szétszórja a flottáját, sok hajója elsüllyed. Alarik partot ér Calabriában, de rövidesen meghal, feltehetően lázas betegségben és a Busento folyó medrébe temetik. A vizigótok új királya sógora, Athaulf.
- A védelem nélkül maradt britanniai városok védelmet kérnek Honorius császártól a szász fosztogatókkal szemben. Honorius, akinek alig van serege és gyakorlatilag csak Ravenna környékére korlátozódik az uralma, azt válaszolja nekik, hogy próbálják magukat védeni legjobb tehetségük szerint (egyes történészek szerint a levél nem Britanniának, hanem az itáliai Bruttium városának íródott). Ezt a levelet tekintik a római uralom végének Britanniában. A városok kiűzik a római hivatalnokokat.
- Szent Honoratus egy földközi-tengeri szigeten megalapítja a lérinsi apátságot.
Kína
[szerkesztés]- A Csin-dinasztia hadvezére, Liu Jü elfoglalja a Déli Jen ostromlott fővárosát, annak császárát, Murong Csaót pedig elfogják és kivégzik. Csin annektálja Déli Jent.
Születések
[szerkesztés]- I. Gelasius pápa
- Noricumi Szent Severinus, szerzetes
Halálozások
[szerkesztés]- I. Alarik, vizigót király
- Hanzei japán császár
- Marón, szíriai remete, a maronita egyház alapítója
Kapcsolódó cikkek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 410 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A Wikimédia Commons tartalmaz 410 témájú médiaállományokat.