Miholec
| Miholec | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Kapronca-Kőrös |
| Község | Sveti Petar Orehovec |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Franjo Poljak |
| Irányítószám | 48267 |
| Körzethívószám | (+385) 048 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 322 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 49,45 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 156 m |
| Terület | 8,23 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 03′, k. h. 16° 26′46.050000°N 16.433333°EKoordináták: é. sz. 46° 03′, k. h. 16° 26′46.050000°N 16.433333°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Miholec témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Miholec falu Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében. Közigazgatásilag Sveti Petar Orehovechez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Kőröstől 9 km-re északnyugatra, községközpontjától 3 km-re délnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést már 1193-ban említik egy peres ügy kapcsán, mely Dežislav és Drašo nevű nemesek és a zágrábi püspök között zajlott és a pécsi püspök, valamint Kalán horvát-szlavón gubernátor ítélkezett benne. Miholec a 12. század közepétől a zágrábi püspökség birtoka, Kamenik nevű birtokának székhelye volt. Nevét Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta, mely 1244-ben szerepel először írott forrásban. 1334-ben megemlíti Ivan goricai főesperes is a zágrábi káptalan helyzetéről írott jelentésében.
A falunak 1857-ben 440, 1910-ben 696 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Körösi járásához tartozott. 2001-ben 407 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Mihály arkangyal tiszteletére szentelt plébániatemploma[2] a falu központjában levő háromszög alakú téren áll. Az egyhajós templom a 13. században már állt. A 15. század végén, vagy a 16. század elején késő gótikus stílusban, majd 1770 körül barokk stílusban építették át. A déli oldalon áll a 16. század elején épített harangtorony. A templomnak négy barokk oltára, szószéke, keresztelőmedencéje van.
- Az egyemeletes plébániaépület a 18. század második felében épült.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Horvátország kulturális emlékei
Források
[szerkesztés]Uro Škvorc: Župa Svetog Petra apostola u Svetom Petru Orehovcu Cris, god. VII. br. 1/2005 srt. 123-133.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3165.