[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Kerestinec

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Darinko (vitalap | szerkesztései) végezte 2021. október 13., 16:49-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (Külső hivatkozások)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Kerestinec
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZágráb
KözségSveta Nedelja
Jogállásfalu
PolgármesterDrago Prahin
Irányítószám10431
Körzethívószám(+385) 01
Népesség
Teljes népesség1489 fő (2021. aug. 31.)[1]
Népsűrűség302,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság138 m
Terület4,71 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 46′, k. h. 15° 48′45.766667°N 15.800000°EKoordináták: é. sz. 45° 46′, k. h. 15° 48′45.766667°N 15.800000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kerestinec témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kerestinec (régi magyar neve Kereszt, vagy Keresztinácz) falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Sveta Nedeljához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Zágráb központjától 14 km-re délnyugatra, községközpontjától 4  km-re délkeletre, a Szamobori-hegység és a Szávamenti-síkság találkozásánál fekszik.

Története

[szerkesztés]

A település neve a magyar "kereszt" főnévből származik, melynek az az eredete hogy a kerestinesci Erdődy-birtokon egykor egy Szent Kereszt tiszteletére szentelt fakápolna állt. A termékeny völgyben fekvő birtokot még 1560-ban vásárolta Erdődy II. Péter korábbi birtokosától Heresinci Pétertől. Itt zajlott 1573. február 6-án a horvát parasztfelkelés döntő csatája, melyben az Alapi Gáspár bánhelyettes vezette nemesi sereg leverte a parasztsereget. 1575-ben Erdődy III. Péter új várkastély építésébe kezdett és székhelyét Oklics várából ide tette át. A 19. század elejétől birtokosai gyakran változtak. A településnek 1857-ben 220, 1910-ben 564 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Szamobori járásához tartozott. Várkastélya a második világháború során vált híressé, amikor az usztasák számos antifasiszta értelmiségit itt börtönöztek be. Amikor a foglyok rájöttek, hogy sorsuk megpecsételődött tömeges szökést kíséreltek meg. Az 1941 július 13-ról és 14-re virradó éjszakán 92 foglyot elfogtak vagy lelőttek, de 13-an sikeresen megszöktek. 2011-ben a falunak 1427 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
220 266 285 421 453 564 579 661 636 695 770 847 949 1055 1199 1427

Nevezetességei

[szerkesztés]

Az Erdődy-várkastélyt[4] 1575-ben kezdték építeni reneszánsz stílusban. A 18. és a 19. században átépítették, majd a 20. században alapjaiban megújították. Négyszög alaprajzú egyemeletes épület kerek saroktornyokkal és az udvari részen nyitott árkádokkal. A kastély körüli angolparkot és halastavat a 19. században alakították ki. Az 1880-as földrengés során eredeti négy saroktornya közül kettő leomlott. Később laktanyának használták, ma teljesen elhanyagolt állapotban áll.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]