[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Boiga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A nyomtatható változat már nem támogatott, és hibásan jelenhet meg. Kérjük, frissítsd a böngésződ könyvjelzőit, és használd a böngésző alapértelmezett nyomtatás funkcióját.
Boiga
Mangrovesikló (Boiga dendrophila)
Mangrovesikló (Boiga dendrophila)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Kígyók (Serpentes)
Család: Siklófélék (Colubridae)
Alcsalád: Igazi siklóformák (Colubrinae)
Nem: Boiga
Fitzinger, 1826
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Boiga témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Boiga témájú médiaállományokat és Boiga témájú kategóriát.

A Boiga a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a siklófélék (Colubridae) családjába tartozó nem.

Származása, előterjedése

Eredeti előfordulási területe India, Délkelet-Ázsia és Ausztrália, de a szívós, jól alkalmazkodó kígyók emberi segédlettel a sokfelé megtelepedtek. Új élőhelyeiken gyakran inváziós fajoknak bizonyulnak. A barna fakígyót (Boiga irregularis) amerikai katonák telepítették be a Mariana-szigetekre — például Guamra — a 2. világháború idején, és természetes ellenségek híján elszaporodva komoly károkat okoz.[1]

Megjelenése, felépítése

Színezete nagyon változatos. Az egyes fajok lehetnek feketék, barnák, zöldek, fehér vagy sárga csíkokkal vagy egyéb mintázattal.

Életmódja, élőhelye

Éjszaka tevékeny; főleg a fák koronájában vadászik — főleg gyíkokra, de megeszi a kisebb madarakat, rágcsálókat és akár más kígyókat is.

Harapása enyhén mérgező.

Fajai

A nembe 35 fajt sorolnak:

Jegyzetek

Források

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Boiga című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.