[go: up one dir, main page]

Szvjatlana Aljakszandravna Alekszievics

belarusz író és oknyomozó újságíró
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. március 26.

Szvjatlana Aljakszandravna Alekszievics (belaruszul: Святлана Аляксандраўна Алексіевіч, oroszul: Светлана Александровна Алексиевич (Szvetlana Alekszandrovna Alekszijevics), (Sztanyiszlav (ma: Ivano-Frankivszk), 1948. május 31. –) Nobel-díjas belarusz író és oknyomozó újságíró.

Szvjatlana Aljakszandravna Alekszievics
Élete
Született1948. május 31. (76 éves)
Sztanyiszlav, Szovjetunió
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)oknyomozó riport
Első műveA háború nem asszonyi dolog
Fontosabb műveiFiúk cinkkoporsóban
Kitüntetései
  • Herder-díj (1999)
  • A német könyvszakma békedíja (Karl Schlögel, 2013)
  • Méltóság Érdemrendje
  • Lenin Komsomol Prize (1986)
  • Angelus-díj (2011. december 3.)
  • Kurt Tucholsky Prize (1996)
  • Andrei Sinyavsky prize
  • Triumph
  • Lipcsei Könyvdíj az Európai Megértésért (1998)
  • Das politische Buch (1998)
  • Oxfam Novib/PEN Award (2007)
  • Ryszard Kapuściński Award for literary reportage (War's Unwomanly Face, Second-Hand Time, 2011. május 13., 2015. május 14.)
  • irodalmi Nobel-díj (Bob Dylan, Sara Danius, 8 000 000 kr, 2015, Patrick Modiano)
  • Művészetek és Irodalom tisztje (2014)
  • Prix Médicis essai (Second-Hand Time, 2013)
  • Belarusz Köztársaság 100 Éves Évfordulója Díj
  • a Brüsszeli Vrije Egyetem díszdoktora (2021. május 3.)
  • a Német Szövetségi Köztársaság Rendjének nagykeresztje (2021. június 15.)
  • Anna Politkovskaya Award (2018)
  • Honorary doctorate from the University of Geneva (2017)
  • a Madridi Complutense Egyetem díszdoktora (2022)
  • DAAD Scholarship (2015)
Irodalmi díjaiirodalmi Nobel-díj (2015)
Szvjatlana Aljakszandravna Alekszievics aláírása
Szvjatlana Aljakszandravna Alekszievics aláírása
Szvjatlana Aljakszandravna Alekszievics weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szvjatlana Aljakszandravna Alekszievics témájú médiaállományokat.

1948-ban született ukrán és fehérorosz szülőktől az ukrajnai Sztanyiszlavban, de Fehéroroszországban nőtt fel. Iskolái elvégzése után helyi újságoknál dolgozott, majd a minszki Nyoman irodalmi lap munkatársa lett.[1]

Újságírói pályafutása során elbeszéléseket írt olyan drámai események szemtanúival készült interjúk alapján, mint a második világháború, a Szovjetunió afganisztáni háborúja, a Szovjetunió felbomlása vagy a csernobili atomkatasztrófa. A Lukasenko-rezsim üldöztetése miatt[2] 2000-ben elhagyta Fehéroroszországot. Az International Cities of Refuge Network szervezet menedéket ajánlott neki és a következő évtizedben Párizsban, Göteborgban és Berlinben élt. 2011-ben visszaköltözött Minszkbe.[3][4]

Irodalmi munkássága

szerkesztés
Szvjatlana Alekszievics magyarul megjelent könyveit dedikálja a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon
Helyszín: Nemzeti Táncszínház, Millenáris, 2022. október 1.

Művei a szovjet és a posztszovjet emberek érzelmi történeteinek irodalmi krónikái.

Ha visszanézünk a szovjet és posztszovjet történelemre, egyetlen hatalmas tömegsírt és vérfürdőt látunk magunk előtt, végtelen dialógust elkövetők és áldozatok között. (...) Ez a könyveim témája.
– Szvjatlana Alekszievics[5]

Első könyve, A háború nem asszonyi dolog 1985-ben jelent meg, majd többször újranyomták és több mint kétmillió példányban adták el. A regény nők monológjaiból áll, akik a háború kegyetlenségéről, a nők szerepéről és szenvedéseiről beszélnek. A könyvet a szovjet hatóságok betiltották, szamizdatban terjedt, csak a gorbacsovi glasznoszty idején lehetett publikálni.[6]

Művei 2015-ig 19 országban jelentek meg szinte minden földrészen az Egyesült Államoktól kezdve Németországon és Indián keresztül Japánig.

2015-ben irodalmi Nobel-díjat kapott „Többszólamú írásaiért, amelyekben a jelenkor szenvedéseinek és a bátorságnak állított emlékművet.”[6]

Magyarul megjelent művei

szerkesztés
  • Szvetlana Alekszijevics: A háború nem női mesterség. (magyarul) Szovjet Irodalom, 3. sz. (1985) ford.: Markos Miklós
  • Szvetlana Alekszijevics. A háború nem asszonyi dolog, Kulcsár Valéria (ford.), Budapest: Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó (1988). ISBN 963-326-914-8 
    • (Nők a tűzvonalban címen is)
  • Szvetlana Alekszijevics. Fiúk cinkkoporsóban, Enyedy György (ford.), Budapest: Európa Könyvkiadó (1999). ISBN 963-07-6624-8 
  • Szvetlana Alekszijevics. Elhordott múltjaink, Iván Ildikó (ford.), Budapest: Európa Könyvkiadó (2015. november). ISBN 963-405-218-0 
  • Szvetlana Alekszijevics: Nők a tűzvonalban; ford. Földeák Iván; Helikon, Bp., 2016
    • (A háború nem asszonyi dolog címen is)
  • Szvetlana Alekszijevics: Csernobili ima; ford. Pálfalvi Lajos; Európa, Bp., 2016
  • Fiúk cinkkoporsóban; ford. Enyedy György, M. Nagy Miklós; Európa, Bp., 2017
  • Utolsó tanúk. Gyermekként a második világháborúban; ford. M. Nagy Miklós; Európa, Bp., 2017
  1. АЛЕКСИЕВИЧ Светлана Александровна Archiválva 2014. szeptember 18-i dátummal a Wayback Machine-ben - életrajz, Who is who in Belarus
  2. Svetlana Alexievich - életrajz, Lannan Foundation
  3. Svetlana Alexievich Archiválva 2015. szeptember 24-i dátummal a Wayback Machine-ben - életrajz, PEN Germany
  4. Price Winner 2013 Archiválva 2015. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben - életrajz, The Peace Prize of the German Book Trade
  5. Szvetlana Alekszijevics kapta az irodalmi Nobel-díjat - NOL.hu, 2015-10-08
  6. a b Megvan az irodalmi Nobel-díjas Archiválva 2015. október 8-i dátummal a Wayback Machine-ben - Origó, 2015.10.08.

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Svetlana Alexievich című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.