Guarani nyelv
A guarani latin-amerikai indián nyelv. Paraguay, Bolívia és a Dél-amerikai Közös Piac egyik hivatalos nyelve. 4,8 millióan beszélik. Az andoki-egyenlítői nyelvek közül az egyenlítői nyelvek csoportjába, azon belül a tupi-nyelvek közé tartozik. Mintegy nyolc nyelvjárása van:
- Csiriguánó (100-200 ezer beszélő)
- Avanyeke (Paraguayban ~ 3-4 millió beszélő)
- Kaingva (~10 ezer beszélő Brazíliában a Mato Grosso do Sul államban)
- Csiripa-nyamdeva (10 ezer beszélő paraguay-brazil-argentil határ térségében)
- Mbü'a (~5 ezer paraguay-brazil-argentil határ térségében)
- Palmer és porokikoa nyelvek már kihaltak
- Tupi – egyes vélekedések szerint maguk a guaranik a tupik leszármazottjai
| Guarani | |
| Beszélik |  Bolívia ParaguayDél-Amerika más részei |
| Nyelvcsalád | amerikai indián nyelvek tupi nyelvcsalád tupi-guarani alcsalád |
| Írásrendszer | latin betűs írás |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Guarani nyelv témájú médiaállományokat. | |
Története
szerkesztésÍrásbelisége csak a spanyol hódítás után alakult ki, ezért nincsenek régi nyelvemlékei. Struktúrájából és szabályosságából a 16–17. századi (jezsuita és ferences) tudósok arra következtettek, hogy már legalább 10 évszázada létező és elterjedt nyelvről van szó.[1]
Ábécé
szerkesztésA klasszikus guarani nyelv 30 fonémából áll, de spanyol hatásra később újabb 5-tel, az Rr, az Ll, a D, az F és a (spanyol) J elemekkel bővült. A hivatalos, 33 grafémából álló ábécé azonban eközül az öt közül csak az Rr-t olvasztotta magába, így a teljes ábécé a következő:[1]
A, Ã, Ch, E, Ẽ, G, G̃, H, I, Ĩ, J, K, L, M, Mb, N, Nd, Ng, Nt, Ñ, O, Õ, P, R, Rr, S, T, U, Ũ, V, Y, Ỹ, ’
Nyelvtan
szerkesztésA guarani nyelv agglutináló, poliszintetikus nyelv. Szabályos, mindössze hat rendhagyó ragozású igéje van, és ezek többsége csak részben rendhagyó. A „mondani” ige az, amelyiknek ragozása teljesen eltér az általános szabályoktól.[1]
Szókincs
szerkesztésA nyelvben sok spanyol jövevényszó található, néhány példa:
| Fordítás | Spanyol | Guarani | Magyar |
|---|---|---|---|
| állatok | vaca | vaka | tehén |
| caballo | kavaju | ló | |
| cabra | kavara | kecske | |
| vallás | cruz | kurusu | kereszt |
| Jesucristo | Hesukrísto | Jézus Krisztus | |
| Pablo | Pavlo | Szent Pál | |
| országok | Australia | Autaralia | Ausztrália |
| Islandia | Iylanda | Izland | |
| Portugal | Poytuga | Portugália | |
| étel | queso | kesu | sajt |
| azúcar | asuka | cukor | |
| morcilla | mbusia | véres hurka | |
| füvek | canela | kanéla | fahéj |
| cilantro | kuratũ | koriander | |
| anís | ani | ánizs |
Források
szerkesztés- ↑ a b c Tadeo Zarratea: El guaraní: la lengua americana más viable (spanyol nyelven) (PDF). Euskadi. (Hozzáférés: 2018. május 16.)
- A világ nyelvei. Fodor István főszerk. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1999. 478. o. ISBN 9630575973
|
Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |