oszt

See also: -öszt, and őszt

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈost]

• Audio:

  (file)

• Rhymes: -ost

Etymology 1

Uncertain. Perhaps from Proto-Finno-Ugric *oća or *ońća (“part; to part, share, divide”) + -t (causative suffix). Cognates include Finnish osa (“part”), Estonian osa (“part”).

Verb

oszt

1. (transitive) to divide (to separate to parts)
2. (transitive) to distribute, to dispense, to allocate
3. (transitive, arithmetic) to divide (to perform the operation of division)
4. (transitive, arithmetic) to divide (to be a divisor of another number)

   A 6 osztja a 30-at. ― 6 divides 30.

5. (transitive, card games) to deal
6. (transitive) to share

   Osztom a véleményedet. ― I share your opinion.

Conjugation

conjugation of oszt

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	osztok	osztasz	oszt	osztunk	osztotok	osztanak
		Def.	osztom	osztod	osztja	osztjuk	osztjátok	osztják
		2nd-p. o.	osztalak	―
	Past	Indef.	osztottam	osztottál	osztott	osztottunk	osztottatok	osztottak
		Def.	osztottam	osztottad	osztotta	osztottuk	osztottátok	osztották
		2nd-p. o.	osztottalak	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. osztani fog.
	Archaic Preterit	Indef.	oszték	osztál	oszta	osztánk	osztátok	osztának
		Def.	osztám	osztád	osztá	osztánk	osztátok	oszták
		2nd-p. o.	osztálak	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. oszt vala, osztott vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	osztandok	osztandasz	osztand	osztandunk	osztandotok	osztandanak
		Def.	osztandom	osztandod	osztandja	osztandjuk	osztandjátok	osztandják
		2nd-p. o.	osztandalak	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	osztanék	osztanál	osztana	osztanánk	osztanátok	osztanának
		Def.	osztanám	osztanád	osztaná	osztanánk (or osztanók)	osztanátok	osztanák
		2nd-p. o.	osztanálak	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. osztott volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	osszak	ossz or osszál	osszon	osszunk	osszatok	osszanak
		Def.	osszam	oszd or osszad	ossza	osszuk	osszátok	osszák
		2nd-p. o.	osszalak	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. osztott légyen
Infinitive	osztani		osztanom	osztanod	osztania	osztanunk	osztanotok	osztaniuk
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	osztás		osztó	osztott	osztandó	osztva (osztván)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).

potential conjugation of oszt

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	oszthatok	oszthatsz	oszthat	oszthatunk	oszthattok	oszthatnak
		Def.	oszthatom	oszthatod	oszthatja	oszthatjuk	oszthatjátok	oszthatják
		2nd-p. o.	oszthatlak	―
	Past	Indef.	oszthattam	oszthattál	oszthatott	oszthattunk	oszthattatok	oszthattak
		Def.	oszthattam	oszthattad	oszthatta	oszthattuk	oszthattátok	oszthatták
		2nd-p. o.	oszthattalak	―
	Archaic Preterit	Indef.	oszthaték	oszthatál	oszthata	oszthatánk	oszthatátok	oszthatának
		Def.	oszthatám	oszthatád	oszthatá	oszthatánk	oszthatátok	oszthaták
		2nd-p. o.	oszthatálak	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. oszthat vala, oszthatott vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	oszthatandok or osztandhatok	oszthatandasz or osztandhatsz	oszthatand or osztandhat	oszthatandunk or osztandhatunk	oszthatandotok or osztandhattok	oszthatandanak or osztandhatnak
		Def.	oszthatandom or osztandhatom	oszthatandod or osztandhatod	oszthatandja or osztandhatja	oszthatandjuk or osztandhatjuk	oszthatandjátok or osztandhatjátok	oszthatandják or osztandhatják
		2nd-p. o.	oszthatandalak or osztandhatlak	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	oszthatnék	oszthatnál	oszthatna	oszthatnánk	oszthatnátok	oszthatnának
		Def.	oszthatnám	oszthatnád	oszthatná	oszthatnánk (or oszthatnók)	oszthatnátok	oszthatnák
		2nd-p. o.	oszthatnálak	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. oszthatott volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	oszthassak	oszthass or oszthassál	oszthasson	oszthassunk	oszthassatok	oszthassanak
		Def.	oszthassam	oszthasd or oszthassad	oszthassa	oszthassuk	oszthassátok	oszthassák
		2nd-p. o.	oszthassalak	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. oszthatott légyen
Inf.	(oszthatni)		(oszthatnom)	(oszthatnod)	(oszthatnia)	(oszthatnunk)	(oszthatnotok)	(oszthatniuk)
Positive adjective			osztható	Neg. adj.	oszthatatlan	Adv. part.	(oszthatva / oszthatván)

Coordinate terms

• (arithmetic operations) művelet; összeadás ([össze-/hozzá-] ad); kivonás (kivon, elvesz); szorzás ([össze-/meg-] szoroz); osztás ([el-] oszt); hatványozás (hatványra emel); gyökvonás (gyököt von); logaritmálás (logaritmust számít/vesz/képez) ^{(Category: hu:Arithmetic)}

Derived terms

• osztag
• osztalék
• osztatlan
• osztály
• osztás
• oszthatatlan
• osztható
• osztogat
• osztozik
• osztó
• osztódik

 

(With verbal prefixes):

• beoszt
• eloszt
• feloszt
• kioszt
• kettéoszt
• leoszt
• megoszt
• ráoszt
• szétoszt
• újraoszt
• visszaoszt

Expressions

• nem oszt, nem szoroz
• se nem oszt, se nem szoroz

 

Related terms

• oszlik

Etymology 2

Shortened from aztán (“then”), often spelled with an apostrophe: oszt’.

Conjunction

oszt

1. (dialectal) then, so

Further reading

• (to divide, share): oszt in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• ([dialectal] then): oszt in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN