optimista

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Catalan

[edit]

Adjective

[edit]

optimista m or f (masculine and feminine plural optimistes)

  1. optimistic

Noun

[edit]

optimista m or f by sense (plural optimistes)

  1. optimist

Antonyms

[edit]
[edit]

Further reading

[edit]

Czech

[edit]

Pronunciation

[edit]

Noun

[edit]

optimista m anim (female equivalent optimistka)

  1. optimist
    Antonyms: pesimista, škarohlíd

Declension

[edit]
[edit]

Further reading

[edit]
  • optimista”, in Příruční slovník jazyka českého (in Czech), 1935–1957
  • optimista”, in Slovník spisovného jazyka českého (in Czech), 1960–1971, 1989
  • optimista”, in Internetová jazyková příručka (in Czech)

Galician

[edit]

Etymology

[edit]

From French optimiste, from Latin optimus.

Adjective

[edit]

optimista m or f (plural optimistas)

  1. optimistic

Noun

[edit]

optimista m or f by sense (plural optimistas)

  1. optimist

Antonyms

[edit]
[edit]

Further reading

[edit]

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From German optimistisch and Optimist.[1] With the suffix -ista.

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈoptimiʃtɒ]
  • Hyphenation: op‧ti‧mis‧ta
  • Rhymes: -tɒ

Adjective

[edit]

optimista (comparative optimistább, superlative legoptimistább)

  1. optimistic
    Synonyms: bizakodó, derűlátó

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative optimista optimisták
accusative optimistát optimistákat
dative optimistának optimistáknak
instrumental optimistával optimistákkal
causal-final optimistáért optimistákért
translative optimistává optimistákká
terminative optimistáig optimistákig
essive-formal optimistaként optimistákként
essive-modal
inessive optimistában optimistákban
superessive optimistán optimistákon
adessive optimistánál optimistáknál
illative optimistába optimistákba
sublative optimistára optimistákra
allative optimistához optimistákhoz
elative optimistából optimistákból
delative optimistáról optimistákról
ablative optimistától optimistáktól
non-attributive
possessive - singular
optimistáé optimistáké
non-attributive
possessive - plural
optimistáéi optimistákéi

Noun

[edit]

optimista (plural optimisták)

  1. optimist
    Synonyms: bizakodó, derűlátó

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative optimista optimisták
accusative optimistát optimistákat
dative optimistának optimistáknak
instrumental optimistával optimistákkal
causal-final optimistáért optimistákért
translative optimistává optimistákká
terminative optimistáig optimistákig
essive-formal optimistaként optimistákként
essive-modal
inessive optimistában optimistákban
superessive optimistán optimistákon
adessive optimistánál optimistáknál
illative optimistába optimistákba
sublative optimistára optimistákra
allative optimistához optimistákhoz
elative optimistából optimistákból
delative optimistáról optimistákról
ablative optimistától optimistáktól
non-attributive
possessive - singular
optimistáé optimistáké
non-attributive
possessive - plural
optimistáéi optimistákéi
Possessive forms of optimista
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. optimistám optimistáim
2nd person sing. optimistád optimistáid
3rd person sing. optimistája optimistái
1st person plural optimistánk optimistáink
2nd person plural optimistátok optimistáitok
3rd person plural optimistájuk optimistáik

References

[edit]
  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading

[edit]

Northern Sami

[edit]

Etymology

[edit]

Borrowed from Norwegian optimist.

Pronunciation

[edit]
  • (Kautokeino) IPA(key): /ˈopːtiːˌmisːta/

Noun

[edit]

optimista

  1. optimist
    Antonym: pessimista

Inflection

[edit]
Even a-stem, st-stt gradation
Nominative optimista
Genitive optimistta
Singular Plural
Nominative optimista optimisttat
Accusative optimistta optimisttaid
Genitive optimistta optimisttaid
Illative optimistii optimisttaide
Locative optimisttas optimisttain
Comitative optimisttain optimisttaiguin
Essive optimistan
Possessive forms
Singular Dual Plural
1st person optimistan optimistame optimistamet
2nd person optimistat optimistade optimistadet
3rd person optimistas optimistaska optimistaset
[edit]

Further reading

[edit]
  • Koponen, Eino, Ruppel, Klaas, Aapala, Kirsti, editors (2002–2008), Álgu database: Etymological database of the Saami languages[1], Helsinki: Research Institute for the Languages of Finland

Portuguese

[edit]

Adjective

[edit]

optimista m or f (plural optimistas)

  1. Pre-reform spelling (until Brazil 1943/Portugal 1990) of otimista. Still used in countries where the agreement hasn't come into effect; may occur as a sporadic misspelling.

Noun

[edit]

optimista m or f by sense (plural optimistas)

  1. Pre-reform spelling (until Brazil 1943/Portugal 1990) of otimista. Still used in countries where the agreement hasn't come into effect; may occur as a sporadic misspelling.

Spanish

[edit]

Etymology

[edit]

Borrowed from French optimiste, from Latin optimus, equivalent to óptimo +‎ -ista.

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): /obtiˈmista/ [oβ̞.t̪iˈmis.t̪a]
  • Rhymes: -ista
  • Syllabification: op‧ti‧mis‧ta

Adjective

[edit]

optimista m or f (masculine and feminine plural optimistas)

  1. optimistic, upbeat
  2. optimistic, bullish

Antonyms

[edit]

Noun

[edit]

optimista m or f by sense (plural optimistas)

  1. optimist
    Antonym: pesimista
[edit]

Further reading

[edit]

Tagalog

[edit]

Etymology

[edit]

Borrowed from Spanish optimista.

Pronunciation

[edit]

Noun

[edit]

optimista (Baybayin spelling ᜂᜉ᜔ᜆᜒᜋᜒᜐ᜔ᜆ)

  1. optimist
[edit]

Adjective

[edit]

optimista (Baybayin spelling ᜂᜉ᜔ᜆᜒᜋᜒᜐ᜔ᜆ)

  1. optimistic