View metadata, citation and similar papers at core.ac.uk
brought to you by
CORE
provided by Repository of the Academy's Library
Rébay Magdolna: A Batthyány és a Zichy család egyes tagjainak neveltetése a dualizmus korában
Kutatásunkban* egyes főrangú családok férfi tagjainak dualizmus kori nevelését, oktatását vizsgáljuk.
Jelen tanulmányunkban két család1 (herceg és gróf Batthyány és gróf Zichy2) tagjaival foglalkozunk.
Arra vagyunk kíváncsiak, milyen céloknak megfelelően, mely elvek alapján, milyen értékekre és mely
tartalmakra nevelték a fiúgyermekeket. Hol zajlott az oktatásuk: otthon, magántanár irányítása
mellett vagy pedig iskolában? Melyek voltak azok az iskolák, amelyeket a két család leginkább
preferált? Milyen eredménnyel végezték a gyermekek tanulmányaikat?
A választott iskolák
Virág Irén az arisztokrácia 1790 és 1848 közötti neveltetésével foglalkozó könyvében megállapítja: „a
főrangúak a gimnáziumi osztályok tananyagát többnyire magánúton sajátították el, a nyilvános
intézményekben csupán magánvizsgát tettek. A katolikus családok gyermekei körében korábban
előnyben részesített Theresianum népszerűsége csökkent, esedékes vizsgáikat valamely piarista vagy
bencés gimnáziumban (Tata, Buda, Győr, Sopron, Pest, Sátoraljaújhely) tették le.” (Virág, 2013. 50.
o.) Az általunk vizsgált két család közül Virág a Batthyányval foglalkozott. Herceg Batthyány Gusztáv
(1803–1883) és testvére Kázmér (1807–1854) nem Magyarországon, hanem Bécsben nevelkedett.
Nem kaptak magyaros szellemű nevelést, a magyar nyelvet csak értették, ellenben németül,
franciául, angolul és olaszul beszéltek is. (Virág, 2013. 33. o.) Gróf Batthyány Lajos (1807–1849)
miniszterelnök szintén Bécsben nőtt fel: eleinte otthon házitanító nevelte, majd két, arisztokrata
körökben kedvelt magániskolában tanult: Vinzenz Pleban, majd August Klinkowström intézetében.
Ezt követően utóbbi egyik tanára, Nicolaus Möller felügyelete alá került. (Fónagy, 2011. 113–120. o.)
E néhány esettel azt kívántuk szemléltetni, hogy a reformkorban a Batthyány családban nem volt
szokatlan a gyermekeket a császárvárosban neveltetni.
Az 1849 és 1911 között3 született fiúgyermekek közül a herceg/gróf Batthyány családban min. 28
személy érte meg az iskolás kort. Ez a szám az igen szerteágazó Zichy család esetében min. 64 fő.4
Eddigi kutatásaink során a főrangúak iskoláztatása szempontjából néhány oktatási intézménnyel már
foglalkoztunk. A Batthyányak pár fővel jelentek meg ezekben az intézményben, míg a Zichyek három
iskolában kimondottan felülreprezentáltak voltak (lásd 1. táblázat). Ezen intézmények mindegyike
szerzetesrendi iskola, ami a Zichyek erős katolicizmusa miatt nem meglepő. Egyikük a kalksburgi
jezsuita kollégium volt.
*
A kutatás az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjának köszönhetően valósult meg. A bécsi kutatómunkát –
emellett – a MÖB bécsi Collegium Hungaricum Ösztöndíja tette lehetővé. A tanulmány a Jézus Társasága
Ausztriai Rendtartományának Levéltára (AASI) vezetője engedélyével kerül közlésre.
1
Az egyszerűség kedvéért család és nemzetség fogalma közt nem teszünk különbséget, előbbit tágabb
értelemben is használjuk.
2
Beleértve valamennyi fiúági leszármazottat, tehát a gr. Zichy-Ferraris, a gr. Zichy-Meskó család tagjait is.
Eképpen a gróf Rubido-Zichy ág kimaradt. Vizsgálatunkat igyekeztük minél több családtagra kiterjeszteni,
amennyiben azt a források megengedték.
3
A dátumok kiválasztásában a szempont az volt, hogy a dualista időszakban (1867/68–1917/18. tanév) a
gyermek 6–18 éves legyen.
4
Gudenus I. 1990, 113–132.; IV. 1998, 339–380. (A genealógiában vannak hiányok, a két szám ezért tekinthető
minimumnak.)
1
1849 és 1911 között született férfiak
Kalksburgi jezsuita kollégium
Bécsi Theresianum gimnáziuma
Pozsonyi kir. kat. főgimnázium
Pesti piarista főgimnázium
Székesfehérvári cisztercita főgimnázium
Veszprémi róm. kat. főgimnázium
1. táblázat: A Batthyány és a Zichy fiúk iskolái
Herceg/gróf BATTHYÁNY
Gróf ZICHY
(min. 28 fő)
(min. 64 fő)
2
12
3
1
1
5
2*
10 (+ 1 lány)*5
3
9
n. a.
min. 2
*1879/80-tól a nyilvános tanulók, 1897/98-tól a nyilvános és a magántanulók közt.
Forrás: iskolai értesítők, AASI KK 37/2.
A kalksburgi jezsuita kollégium
A Bécshez közeli Kalksburg az elemzett korban még önálló község volt. Az egyik kollégiumhoz vezető
utcában állt gróf Zichy Edmundné gr. Gatterburg Gabriella villája (lásd 1. kép). Zichy grófné négy
évtizedig Kalksburgban élt, s itt is halt meg 1928-ban.6 Sokat tett mind a kollégiumért (őt adta át a
diákoknak a tanév végén a díjakat), mind a községért. Utóbbi névadással (az utca ma Gräfin-ZichyStrasse) fejezte ki háláját. A kollégiumba járt két fia (Edmund és László), valamint 3 unokája: László
fiai, László és Gábor, valamint gr. Serényi István, László és Ödön.7
1. kép: A Zichy villa Kalksburgban
Forrás: Forrás: AASI KK Photosammlung
A kalksburgi kollégiumot a jezsuita rend mély katolikus hittel rendelkező, egyházának és
uralkodójának elkötelezett elit nevelésének a céljával hozta létre 1856-ban. Az intézmény 1892-től
rendelkezett nyilvánossági joggal.8 Az 1849 és 1911 között született Zichy fiúk közül tizenketten jártak
ide (ld. 1. táblázat.).9 A két világháború közt még ketten tanultak itt: gr. Zichy Ernő (szül. 1920) és
5
Korábbi tanulmányunkban mind a két család tagjaira kitértünk (lásd Rébay, 2014.)
Az 1920-as években László fia is itt lakott, aki igen aktívan bekapcsolódott az öregdiákok közösségi életébe.
(Alt-Kalksburger Abend, 1925. 22. o.; Alt-Kalksburger Akademie, 1925. 22. o.)
7
Gräfin Gabrielle Zichy, 1928. 91. o.
8
Történetéről lásd Rébay 2010.
9
Zichy Edmund (1874–1967), Ernő (1892–1957), Fridos (1860–1927), Gábor (1910–1974), Henrik (1869–1943),
István (1887–1936), János (1868–1944), Gyula (1871–1942), László (1876–n. a.), László (1906–1979), Miklós
6
2
Ferenc (1925–2001), mindketten édesapjuk nyomdokaiba lépve.10 A Zichy gyermekek a kollégiumba
otthoni nevelést követően jelentkeztek. (Kettőjükkel biztosan foglalkozott magántanár is.) Ennek az
oka az lehetett, hogy a legidősebb jelentkező 12 éves volt, az átlagéletkoruk pedig 9–10 év. Az elemi
iskolai képzést tehát otthon folytatták, de a többségük letette a magánvizsgát.11 Konkrét intézmény
két esetben ismert: Gábor a Katolikus Iskolaegyesület (Katholischer Schulverein) bécsi elemi
iskolájába és a hietzingi népiskolába is járt, míg bátyja, László, az előbbibe.12 Gimnáziumba ketten
„jártak”, egyikük, János, Székesfehérvárt vizsgázott.
A fiúk jellemzően nem csak az iskolai tantárgyakat tanulták, hanem hét fő a francia nyelvet is, két
fő emellett az angolt. Három Zichynél szerepelt zene és rajz a korábbi tanulmányokban. A kalksburgi
gimnáziumban a kötelezők mellett választható, ún. rendkívüli tárgyakat is lehetett tanulni. A szülők
elsődlegesen a magyar javára döntöttek13, mellette idegen nyelvek (francia, angol), ritkábban sport –
főleg torna, de akár több sportág is, pl. az úszás, lovaglás, vívás egyike-másika –, még ritkábban zene,
elvétve rajz, szépírás szerepelt a kívánságaik közt. Ebből látszik, hogy az arisztokrácia törekedett
sokoldalú nevelést adni a gyermekeinek, s kihasználta a kollégium kínálta lehetőségeket. A nyelvek
szerepeltek az első helyen, s az otthon, kis korban megkezdett nyelvtanulás az iskolában sem
fejeződött be. A tantervben kötelező jelleggel szereplő latin és a görög mellett a társasági életben, a
családi kapcsolatok ápolásában, a főnemesek által preferált politikai, diplomáciai pályákon
hasznosnak bizonyuló modern idegen nyelvek nem maradhattak ki a tanulmányokból.
A Zichy ifjak korukból kifolyólag a két előkészítő osztály egyikébe vagy valamelyik alsóbb
gimnáziumi osztályba iratkoztak be. Mind a nyolc gimnáziumi osztályt öt fő járta ki ebben az
intézményben. Egy fő (János) megszakította tanulmányait, a többiek 1–7 évet töltöttek itt (az átlag
6,3 év volt).14 Gróf Zichy Gyula pécsi püspök, kalocsai érsek (lásd 2. kép) például a székesfehérvári
ciszterci főgimnáziumba lépett át, s itt végezte el a IV–VIII. osztályt, és érettségizett jó
eredménnyel.15 A jezsuita nevelés azonban meghatározta az életét: rendszeresem megújította
kalksburgi Mária Kongregációbeli tagságát és ő alapította meg működése anyagi alapját adománnyal
megteremtve 1912-ben Pécsett a Pius gimnáziumot, amelynek vezetésére a jezsuitákat kérte fel.16
(1856–1915) és Vladimir (1864–1929). Az iskolában tanult, de még a kiegyezés előtt (1856/57.) Vilmos (1840–
1875). (KK Karton I. Anmeldebögen bis 1926., Gudenus IV., 1998. 344–379. o. Az adatlapok átírását köszönöm
Szász Lajosnak.)
10
AASI KK Karton I. Anmeldebögen bis 1926. Franz Zichy, Zichy Graf Ernő László.
11
A megfogalmazás nem egyértelmű. A legfiatalabb, gr. Zichy Fridos esetében jutottunk arra a megállapításra,
hogy nem vizsgázott le. (AASI KK Karton I. Anmeldebögen bis 1926. Fridos Graf Zichy Vasonkeő.)
12
AASI KK Karton I. Anmeldebögen bis 1926. Ladislaus Graf Zichy; AASI KK Karton I. Anmeldebögen bis 1926.
Gábor Graf Zichy.
13
Két jelentkezőnél nem ismert/nem jelöltek meg rendkívüli tárgyat, a fennmaradó 10 eset közül 7-ben
szerepelt a magyar. (Ennek magyarországi továbbtanulás miatt volt nagy jelentősége. Magyar nyelvből és
történelembő ugyanis kiegészítő vizsgát kellett tenni.)
14
Mivel értesítők csak a nyilvánossági jog odaítélést követően jelentek meg, az életkorból és az iskolában
töltött időből következtettünk arra, hogy vajon a teljes gimnáziumot itt végezték-e el.
15
Értesítő Székesfehérvár 1886/87. 124. o.; 1887/88. 98. o.; 1888/89. 156. o.; 1889/90. 202. o.; 1890/91. 68. o.;
Biró Zsuzsanna Hannától kapott érettségi adat; Az Önképzőkör első alelnöke is volt, amint korábban bátyja,
János is. Mind a ketten jó tanulók voltak – ez a tisztséghez elengedhetetlen volt. (1890/91. 47. o.; 1887/88. 79.)
16
[Der dritte Kalksburger Bischof], 1905. 25–27. o.
3
2. kép: Gróf Zichy Gyula kalksburgi egyenruhában
Forrás: AASI KK Photosammlung
Az arisztokrata ifjakkal kapcsolatban elő-előfordultak fegyelmezési problémák, mint ahogy azt a
később országgyűlési képviselőnek választott gr. Zichy Vladimir esete is mutatja. Vladimir – aki két
testvérével együtt a kollégium lakója volt – tehetséges volt ugyan, a tanárok is szerették, de a
szorgalmával gondok adódtak. A vívás, torna, lovaglás jobban érdekelte, mint a latin, a görög és a
matematika. Prefektusa, P. Abel, mivel csak nem javultak az eredményei, megrótta. Erre így válaszolt:
„Schauen Sie, Hochwürden, was Sie mir so verübeln, ist bei uns ein Famielienfehler.” [„Nézze,
Tisztelendő Atya, amit Ön oly rossz néven vesz, az nálunk családi hiba.”] P. Abel erre csak annyit
mondott, ha ismét elégségest kap szorgalomból, egy életre megemlegeti. Mivel változás nem történt,
a verés következett. Vladimirt nem a megalázó és fájdalmas büntetés, hanem az dühítette leginkább,
hogy 3 Gulden borravalót kellett adnia az azt végrehajtó éjjeliőrnek, ami nagyjából egy havi
zsebpénzének felelt meg. A szorgalom jegyei ezt követően javultak…17
A Batthyány családnak két tagja tanult Kalksburgban, egy testvérpár: József (1868–1889) és László
(1870–1831). Szüleik, gr. Batthyány Lujza és gr. Batthyány József bő gyermekáldással járó házassága
1879-ben válással végződött. Bő fél évvel később – minden bizonnyal annak következményeként –
íratták be a két gyermeket a kalksburgi kollégiumba. A fiúk szeretett, mélyen vallásos és szociálisan
igen érzékeny édesanyjukat (lásd a 3. képen Lászlóval) korán, három évvel később elvesztették.
(Puskely, 2014, 18–23. o.) Kalksburgba történő jelentkezésekor József 10, László 8 éves volt. Addigi
nevelésük otthon zajlott nevelő irányításával. Eképpen készültek fel az elemi iskolai magánvizsgára:
József 4, László 2 osztályt végzett el így. Ami meglepő, hogy nem beszéltek idegen nyelvet, s zenét
sem tanultak.18 A rendkívüli tárgyak közül – kimondottan hangsúlyosan – a magyar nyelvet,
történelmet jelölték meg első helyen. Lászlót zongorára, úszásra és tornára is beíratták. Józsefnél –
noha ő volt az idősebb – elodázták s egyben rá bízták a választást: a tehetsége függvényében
járhatott rendkívüli tárgyakra. József 6 évet töltött Kalksburgban.19 Bentlakásos intézményről lévén
szó, szüleivel levélben tartotta a kapcsolatot. Apjához írt magyar vagy német sorai igen formálisak, s
általában valamilyen alkalomhoz kapcsolódnak: a karácsonyi ajándékot köszönte meg, név-,
születésnap vagy újév alkalmából gratulált.20 Máskor praktikus célok miatt íródtak: Laci
természetrajzi albumot, József ásványokat,21 adósságai kifizetésére pénzt kért22 vagy a nyári szünet
17
Wladimir Graf Zichy, 1929a. 59–60. o.
A gyermekek 1883-ban kerültek mostohaanyjuk felügyelete alá. Ő fogadott angol nevelőnőt melléjük.
(Puskely, 2015. 23. o.)
19
AASI KK Karton I. Anmeldebögen bis 1926. Joseph Graf Batthyány; AASI KK Karton I. Anmeldebögen bis 1926.
Ladislaus Graf Batthyány; AASI KK 37/2. László 1883/84-ben hivatalosan a Theresianum tanulója is volt.
(Gemmel-Flischbach és Manussi, 1913. 251. o.)
20
MNL OL FM 21538 62000–62006.; 62012.; 62018., 62019.
21
MNL OL FM 21538 62001. Kalksburg, 1881.11.24.
22
MNL OL FM 21538 62004. Kalksburg, 1884.05.13.
18
4
miatti elutazást intézte.23 Kalksburgi életéről mindössze annyit árult el, hogy igen sok tanulnivalója
van, de a nehézségek után már jobban teljesít,24 valamint megjegyezte „itt igen sok magyar van, és
én mindegyiket ismerem”.25 A kollégiumba valóban sok magyar diák tanult, s mivel jó részük az
arisztokrácia szűk köréhez tartozott, velük valóban kapcsolatban állhatott.26
3. kép: Gróf Batthyány László édesanyjával
Forrás: AASI KK Photosammlung
A Batthyány testvérpár az 1885/86. tanévtől a jezsuiták kalocsai főgimnáziumában folytatta
tanulmányait, József a VI., László a IV. osztályban. Az előző osztály tananyagából mind a ketten
magánvizsgát (különbözeti vizsgát) tettek. József a jogi pályára készülve itt érettségizett jó
eredménnyel 1886/87-ben.27 Lászlót még nyolc évesen dacos természetűnek írták le. A jó kedélyű,
temperamentumos gyermekkel már Kalksburgban adódtak fegyelmezési problémák. Csínyjei, tréfái
miatt gyakran részesítették szóbeli figyelmeztetésben. Vezéregyéniség volt, diáktársaival ún. alliotra
klubot alapított, amelynek elnöke lett. (Puskely, 2014. 20–21. o.) Kalocsán sem javult a magatartása,
sőt tanulmányi eredményeivel is gondok voltak (IV. osztályban természetrajzból, egy évre rá görögből
kapott elégtelent az év végén28). Unokatestvérével, Vilmossal gyakran érték csínytevésen. VIII.
osztályos korában végül szemtelen beszéde és pökhendi magatartása miatt kicsapták.29 Tanárának
közbenjárására az ungvári királyi katolikus gimnáziumban végezte el magántanulóként az utolsó
osztályt, s tette le az érettségi vizsgát.30 A két fiú Kalocsán a konviktus (Stephaneum) lakója volt. A
számos rendkívüli tárgy közül többet is felvettek. József VII–VIII. osztályos korában franciául és vívni
tanult, VII-ben gyorsírni is. László egy év kivételével (V. osztály) foglalkozott a francia nyelvvel, VI–VIIben beíratták vívásra. Utóbbi évben egészségtant is tanult. Énekre és rajzra viszont egyikük sem járt,
noha tudjuk Lászlóról, hogy muzikális volt és játszott zongorán.31 Nem ők voltak az egyedüliek a két
23
MNL OL FM 21538 62006. Kalksburg, 1884.06.08.
MNL OL FM 21538. 62004. Kalksburg, 1884.05.13., 62019. keltezés nélkül.
25
MNL OL FM 21538. 62018. keltezés nélkül.
26
Pontos számadatunk erre az időszakra vonatkozóan nincsen, de az 1880-as években készült fotók ezt
egyértelművé teszik.
27
Értesítő Kalocsa 1885/86. 57–58., 62–63., 1886/87. 46.
28
Értesítő Kalocsa 1885/86. 58., 1886/87. 63.
29
Puskely 2014, 20–24.
30
Értesítő Ungvár 1889/90. 102., 104.
31
Értesítő Kalocsa 1885/86. 67–68., 70., 72.; 1886/87. 73., 77.; 1887/88. 90., 1888/89. 72.; Puskely, 2014. 25.
24
5
családból ebben az időszakban az iskolában: a már említett gr. Batthyány Vilmos mellett a testvére,
Tamás is itt töltött néhány évet, s egy rövid időt gr. Zichy Jakab is.32
Gr. Batthyány László ugyan a jogi pályát jelölte meg az érettségi letételekor, apja kérésére, aki
bátyja halála miatt rá akarta bízni a birtok vezetését, a bécsi mezőgazdasági akadémiára iratkozott
be. Ez a képzés azonban nem érdekelte, így fél év múlva átjelentkezett a bécsi egyetem filozófiai
karára. Végül – apja akaratával dacolva, valóra váltva gyermekkori álmait – még annak halála előtt
(1896) megkezdte orvosi tanulmányait, s lett főnemesi rangja ellenére a „szegények orvosa”.33
Székesfehérvári ciszterci főgimnázium
A székesfehérvári gimnázium több fenntartóváltást követően 1813-ban került a ciszterek kezébe. A
dualizmus korában nyolc osztállyal működött, melyekben az értesítők tanúsága alapján 42 főnemes
tanult – a Batthyányak közül hárman, a Zichyek közül pedig kilencen (lásd 1. ábra).34 Legnagyobb
arányban a Zichyek választották az intézményt, amelynek oka az lehetett, hogy a család Fejér
vármegyében jelentős földtulajdonnal rendelkezett. A palotai főágazat lángi ágból itt tanult Zichy
Elemér mind a két fia (Nándor [1861–1924] és Aladár [1864–1937]), valamint János összes
fiúgyermeke (János, Henrik és Gyula). Utóbbiak Kalksburgban is megfordultak. Többen tekintélyes
karriert futottak be közülük, Gyula püspököt már említettük, Aladár és János pedig miniszter volt. Az
oroszvári főágazat seregélyesi ágból három (két testvér, István [1865–1921] és Kázmér [1868–1955],
valamint Guido [1876–1897]), a szentmihályiból pedig egy (Rafael [1877–1944]) fiú tanult itt.
(Gudenus IV., 1998. 344–366. o.) A Zichy fiúk eleinte magántanulók voltak, majd az 1880-as évektől
megnőtt köztük a nyilvános tanulók száma. A századfordulón – a többi arisztokrata diákhoz
hasonlóan ők is elmaradtak.35 A család utolsó tagja Guidó, aki 1894/95-ben érettségizett az
intézményben.36 Ezzel szemben a pesti piarista gimnáziumban éppen a századelőn (1905/06. után)
jelentek meg a Zichyek tömegesen, illetve egy Batthyány is. (Rébay, 2014. 259–262.) A 9 Zichy közül
kettő (Kázmér és Rafael) végezte el mind a nyolc osztályt Fehérvárt. Érdekes István esete, aki itt volt
elsős, másodikban a magánvizsgán már nem jelent meg, aztán hat év múlva beiratkozott a VI.
osztályba és maradt az érettségiig. Hogy hol tanult közben, arról nincs adatunk. Zichy Jánosról viszont
tudjuk, hogy a II. osztály után 3 évet Kalksburgban töltött, s a IV. (!) osztályba tért vissza
Székesfehérvárra. Esetében is – ahogy Istvánnál – megnyúlt a tanulmányi idő.37
A három Batthyány diák testvér volt: Lajos (1860–1951), Géza (1861–1891) és Béla (1863–1949).
(Gudenus I., 1990. 124. o.) Országos hírre a legidősebb tett szert, aki Győr vármegye főispánja, fiumei
kormányzó, majd Győr országgyűlési képviselője volt. Érdemes kissé közelebbről megvizsgálni az
tanulmányi útjukat. Lajos mindössze 2 évet végzett el Székesfehérvárt, az V–VI. osztály. Kimondottan
jó tanuló volt, az első évben kitűnő, a másodikban jeles.38 Talán a VII.39, de a VIII. osztály
tananyagából biztosan a győri bencés gimnáziumban vizsgázott le. Státusza maradt magántanulói. Itt
is érettségizett. Később jogot hallgatott: először Budapesten, majd Berlinben és Párizsban.40 Többi
testvéréről kevesebbet tudni: Béla ugyanazokban az években volt fehérvári diák, mint amikor a
32
Értesítő Kalocsa 1885/86. 60.; 1886/87. 63–64.; 1887/88. 69., 78.; 1888/89. 61.
Értesítő Ungvár 1889/90. 104.; Puskely, 2014. 18. 20., 25–27., 31.
34
Számuk ennél magasabb is lehetett, nem feltétlenül tüntettek fel ugyanis minden magántanulót az
értesítőkben.
35
Értesítő Székesfehérvár 1867/68–1917/18.
36
Értesítő Székesfehérvár 1894/95. 142. o.
37
Henrik és Gyula már Kalksburgban kezdte meg a gimnáziumi tanulmányait. Gyula Székesfehérvárt
érettségizett, de nem az osztálytársaival, mivel a VIII. osztály végén magyar nyelvtanból elégtelent kapott.
(Feltehetően a szeptemberi pótérettségin.) Henrik a VI. osztályban kimaradt, s katonai iskolába iratkozott.
(MNL FML VIII. 51. 75–96. doboz; 42. doboz 34. kötet 1891–92. tanév I. gyűlés.)
38
II. osztályban görögből volt csak „jó”. (Értesítő Székesfehérvár 1873/74. 22. o., 1874/75. 80.)
39
A magántanulókat az értesítő nem sorolja fel.
40
Értesítő Győr 1877/78. 152. o.; Batthyány Lajos, 1897. 196. o.
33
6
bátyja. A II. és a III. osztályt végezte el szintén magánúton, jeles eredménnyel.41 Majd 1877/78-ban
Győrött a VI. osztályba iratkozott be, de csak a következő évben vizsgázott le, vegyesen voltak jó és
jeles jegyei.42 Géza ezekben az években nem volt a győri bencés gimnázium diákja, s Székesfehérvárt
is csak egy osztályt végzett: 1873/74-ben a másodikat jeles eredménnyel, neki is a latin és a földrajz
ment nehezebben.43 Esetükben tehát kimutatható, hogy legalább három intézményben megfordultak
a középiskolás éveik alatt, s nem feltétlenül a legrövidebb idő alatt végezték el a gimnáziumot. Hogy
az arisztokraták körében gyakori volt az iskolaváltás – a középiskoláké és a felsőoktatási
intézményeké egyaránt – a Függelékben található táblázatok adatai alapján is megállapítható. Ezek az
intézmények közt – főként a felsőfokon – előfordultak külföldiek is. Több főrangú ifjúról tudjuk, hogy
hosszabb tanulmányútra is vállalkozott. Már nem csak Európa a helyszín, egyesek Amerikába, sőt
Ázsiába is eljutottak.
Összegzés
A két családról – főképp a népes Zichyről – elmondható, hogy egyes középiskolákat a többinél jobban
preferált. Ha a kedvező fekvés vagy a szimpatikus pedagógia, az internátusi lakhatási lehetőség miatt
egy gimnázium kiválasztásra került, a testvéreket általában egy iskolába járatták. Az átiratkozás is
rendszerint az összes testvérre vonatkozott. Az intézmények közt belföldiek és külföldiek egyaránt
megtalálhatók voltak. A bécsi Theresianum ugyan nem került le a listáról, de alig néhányan tanultak
itt. Szerepét a kalksburgi kollégium vette át. A két család tagjai nem túl gyakran végezték el
valamennyi osztályt egy gimnáziumban. Pályaválasztásában a többség konzervatív volt: politikus,
diplomata vagy katona lett és/vagy a birtokán gazdálkodott. Ennek megfelelő tanulmányokat
folytattak jellemzően több intézményben, nem ritkán bel- és külföldön egyaránt. A fiatalabb
generációban már akadt néhány kivétel: orvos, közgazdász. Műveltségükben is a hagyományos utat
követték: az idegen nyelvek és a sport lényegi elemét képezte a neveltetésüknek.
Források
Levéltári források
Archiv der Österreichischen Provinz der Gesellschaft Jesu/Archivum Provinciae Austriae Societatis
Iesu (AASI). Kollegsarchiv Kalksburg (KK) 37/2. [Register der eingeschriebenen Zöglinge, Bd. 2].
AASI KK Karton I. Anmeldebögen bis 1926. [Pontos adatok a lábjegyzetben.]
AASI KK Photosammlung. [Rendezetlen.]
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár (MNL OL) Batthyány család levéltára, Missiles P 1314. FM
21538 61997–62019. sz.
MNL Fejér Megyei Levéltár VIII. 51. Pálos-rend Székesfehérvári, majd a Ciszterci rend Szent István
Gimnáziumának iratai. 75–96. doboz Névkönyvek (anyakönyvek) 1873/74–1894/95.; 42. doboz
34. kötet Tanári tanácskozmányok jegyzőkönyvei 1889–1893.
Országgyűlési almanachok, lexikonok
A magyar társadalom lexikonja. A Magyar Társadalom Lexikonja Kiadóvállalat, Budapest, 1930.
A Pallas Nagy Lexikona, II. kötet. Pallas Irodalmi és Nyomdaipari Rt., Budapest, 1893.
A Pallas Nagy Lexikona, XVI. kötet. Pallas Irodalmi és Nyomdaipari Rt., Budapest, 1897.
41
Latinból és földrajzból, valamint szabadkézi és mértani rajzból nem volt 1-es osztályzata. (Értesítő
Székesfehérvár 1873/74. 25. o., 1874/75. 83.)
42
Értesítő Győr 1877/78. 149. o.; 1878/79. 225. o.
43
Értesítő Székesfehérvár 1873/74. 25. o.
7
A Pallas Nagy Lexikona, XVIII. kötet. Pallas Irodalmi és Nyomdaipari Rt., Budapest, 1900.
Keresztény közéleti almanach, I–II. kötet. Budapest, 1940.
Országgyűlési
almanachok.
http://dtt.ogyk.hu/hu/gyujtemenyismertetok/orszaggyulesidokumentumok/orszaggyulesi-almanachok. (2016.02.28.)
Révai Nagy Lexikona, II. kötet. Révai Testvérek Irodalmi Rt. Budapest, 1911.
Révai Nagy Lexikona, XIX. kötet. Révai Testvérek Irodalmi Rt. Budapest, 1926.
Egyéb források
[Der dritte Kalksburger Bischof.] Kalksburger Korrespondenz, 21. 50. sz. (1905) 25–27.
Alt-Kalksburger Akademie. Kalksburger Korrespondenz, 45. 2. sz. (1925) 21–24.
Alt-Kalksburgerg Abend. Kalksburger Korrespondenz, 45. 1. sz. (1925) 18–22.
Batthány Lajos. In: Sturm Albert (szerk.) (1897): Országgyülési almanach 1897–1901. Budapest. 196–
197.
http://www3.arcanum.hu/almanach/opt/a081030.htm?v=pdf&q=WRD%3D%28batthy%E1ny%2
0lajos%29&s=SORT&m=9&a=rec. (2016.02.20.)
Értesítő Győr 1877/78 = Értesítvény a Pannonhalmi Szt-Benedek-Rend győri főgymnasiumáról az
1877/78. tanév végén. Győr, 1878.
Értesítő Kalocsa 1885/86. = A Jézus-Társasági kalocsai érseki főgymnasium értesítője az 1885–1886.
iskolai évről. Kalocsa, 1886.
Értesítő Kalocsa 1886/87. = A Jézus-Társasági kalocsai érseki főgymnasium értesítője az 1886–87.
iskolai évről. Kalocsa, 1887.
Értesítő Kalocsa 1887/88. = A Jézus-Társasági kalocsai érseki főgymnasium értesítője az 1887–88.
iskolai évről. Kalocsa, 1888.
Értesítő Kalocsa 1888/89. = A Jézus-Társasági kalocsai érseki főgymnasium értesítője az 1888–89.
iskolai évről. Kalocsa, 1889.
Értesítő Kalocsa 1889/90. = A Jézus-Társasági kalocsai érseki főgymnasium értesítője az 1889–90.
iskolai évről. Kalocsa, 1890.
Értesítő Székesfehérvár = Értesítvény a zircz ciszteczi rend székesfehérvári nagy gymnasiumáról az
1867/68. tanév végén. Székesfehérvár, 1868. [Megjelent minden tanévben 1917/18-ig változó
címmel.]
Értesítő Ungvár 1889/90. = Az ungvári kir. kath. főgymnasium értesítője az 1888-89. tanévről. Ungvár,
1890.
Fónagy Zoltán (2011): Fa és gyümölcse. Adalékok Batthyány Lajos bécsi tanulóéveihez. In: Deák Ágnes
és Völgyessy Orsolya (szerk.): História mezején. A 19. század emlékezete. Tanulmányok Pajkossy
Gábor tiszteletére. Csongrád Megyei Levéltár, Szeged. 113–126.
Gräfin Gabrielle Zichy. Kalksburger Korrespondenz, 43. 1. sz. (1928) 61.
Gudenus János József összeállította (1990): A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája, I.
kötet. Natura Kiadó, Budapest.
Gudenus János József összeállította (1998): A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája,
IV. kötet. Heraldika Kiadó, Budapest.
Max Freiherr von Gemmel-Flischbach és Camillo Manussi Edler von Montesole (1913): Album der k. k.
Theresianischen Akademie (1746–1913). Theresianische Akademie, Wien.
Rébay Magdolna (2010): A kalksburgi jezsuita kollégium magyar szemmel. In: Fenyő Imre és Rébay
Magdolna (szerk.): Felszántatlan területeken. Tanulmányok Brezsnyánszky László 65.
születésnapjára. Csokonai Könyvkiadó, Debrecen. 149–169.
Rébay Magdolna (2014): A hagyományos elit tagjai a budapesti piarista gimnáziumban a dualizmus
korában (1897/98–1917/18). In: Fizel Natasa és Nóbik Attila (szerk.): Ünnepi tanulmányok a 60
éves Pukánszky Béla tiszteletére. Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó,
Szeged. 249–268.
Virág Irén (2013): A magyar arisztokrácia neveltetése (1790–1848). Líceum Kiadó, Eger.
Wladimir Graf Zichy. Kalksburger Korrespondenz, 44. 1. sz. (1929a) 59–51. o.
8
Wladimir Graf Zichy. Kalksburger Korrespondenz, 44. 2. sz. (1929b) 40–41. o.
9
Függelék
1. táblázat: Batthyányak tanulmányai
Név
Ervin
Szül.
év
1. Középisk.
1877
Gyula
1888
József
kalksburgi
jezsuita
1868 kollégium
József
Lajos
2. Középisk.
3. Középisk.
1. Felsőokt.
int. (szak)
2. Felsőokt.
int. (szak)
3. Felsőokt.
int. (szak)
Egyéb
tanulmányok
szerkesztő,
iskolaalapító,
politikus és
közíró
Anglia
Budapest,
München,
Párizs:
magántanároktól művészeti
festőművész,
leckék
grafikus
kalocsai
jezsuita
főgimnázium
hivatásos
katona
(hadnagy),
képviselő
1858
győri bencés
1860 főgimnázium
Foglalkozás
budapesti
egyetem (jog)
Nevelője
Farkas Gyula
(későbbi
kolozsvári
berlini egyetem párizsi egyetem egyetemi
(jog?)
(jog?)
tanár)
diplomata,
fiumei
kormányzó
10
Név
László
László
Szül.
év
1. Középisk.
kalksburgi
jezsuita
kollégium
(közben bécsi
Theresianum
1870 gimnáziuma)
magyaróvári
piarista
1904 főgimnázium
Tivadar
bécsi
1860 Theresianum
kalocsai
jezsuita
1859 főgimnázium
Vilmos
kalocsai
jezsuita
1894 főgimnázium
Zsigmond
1856
Pál
2. Középisk.
kalocsai
jezsuita
főgimnázium
fiumei
tengerészeti
akadémia
3. Középisk.
ungvári
főgimnázium
1. Felsőokt.
int. (szak)
45
3. Felsőokt.
int. (szak)
Egyéb
tanulmányok
bécsi egyetem
(bölcsész,
bécsi
mezőgazdasági orvos, orvosi
főiskola (agrár) doktorátus)
bécsi
budapesti
műegyetem
műegyetem
(mérnök)
(mérnök)
nem végzett
innsbrucki
egyetem
(bölcsészet,
teológia)
kőszegi
szombathelyi
Zsigmond 1891 főgimnázium
gimnázium
angol college
Forrás: Puskely, 2014. 259–264. o.; országgyűlési almanachok44; életrajzi lexikonok45.
44
2. Felsőokt.
int. (szak)
Foglalkozás
gépészmérnök
hivatásos
katona
(százados)
miniszter
római egyetem
(teológia)
püspök, c.
érsek
hivatásos
katona
(főhadnagy)
pozsonyi
egyetem?
Az országgyűlési almanachokban a következő oldalon lehet keresni: http://www3.arcanum.hu/almanach/opt/a081030.htm?v=pdf&a=start.
A felhasznált lexikonok: A magyar társadalom lexikonja, Keresztény közéleti almanach, Pallas Nagy Lexikona, Révai Nagy Lexikona.
11
2. táblázat: Zichyek tanulmányai
Név
Ágost
Szül.
év
1. Középisk.
2. Középisk.
nagyszombati
érseki
1852 főgimnázium
3. Középisk.
1. Felsőokt.
int. (szak)
2. Felsőokt.
int. (szak)
3. Felsőokt.
int. (szak)
4. Felsőokt.
int. (szak)
budapesti
egyetem (jog,
bécsi
egyetem (jog) jogi dr.)
Aladár
budapesti
1864 gimnázium
Antal
1859
Géza
nagyszombati
érseki
pozsonyi
1849 főgimnázium főgimnázium
Géza
Lipót
1882 Budapest
pozsonyi
főgimnázium
György
budapesti
piarista
1900 főgimnázium
strassburgi
budapesti
egyetem
egyetem (jog) (jog?)
budapesti
bécsi
egyetem
egyetem
pozsonyi
jogakadémia
(jog)
budapesti
egyetem (jog,
jogi dr.)
budapesti
műegyetem
(gazdaság, dr.
gazdaságtudo
mányból)
innsbrucki
egyetem
(jog?)
Hallei
gazdasági
akadémia
(agrár)
Egyéb
Foglalkozás
tanulmányok
földrajzi és
néprajzi
tanulmányutak, 1875-ben
József
bátyjával
közel egy
éves utazás
Indiától
képviselő,
Japánig,
fiumei
1878: USA
kormányzó
miniszter,
pártelnök,
többször
főrendiházi
bejárta
tag
Európát
főrendiházi
tag
zeneszerző,
zongoraművész
főrendiházi
tag
felsőházi tag
12
Név
Gyula
Henrik
István
István
Szül.
év
1. Középisk.
kalksburgi
jezsuita
1871 kollégium
kalksburgi
jezsuita
1869 kollégium
székesfehérvári ciszterci
1865 főgimnázium
2. Középisk.
székesfehérvári ciszterci
főgimnázium
székesfehérvári ciszterci
főgimnázium
bécsi
Theresianum
gimnáziuma
1872
János
kalksburgi
jezsuita
1868 kollégium
Károly
1857
1. Felsőokt.
int. (szak)
székesfehérvári
szeminárium
2. Felsőokt.
int. (szak)
innsbrucki
egyetem
(teológia)
székesfehérvári ciszterci
főgimnázium
3. Felsőokt.
int. (szak)
római
egyetem
(teológiai
doktorátus)
4. Felsőokt.
int. (szak)
Egyéb
tanulmányok
Foglalkozás
püspök, érsek
katonai iskola
hivatásos
katona
(főhadnagy)
budapesti
egyetem (jog)
pécsi
egyetem
(bölcsészet,
bölcsészdoktor)
kassai
gazdasági
akadémia
(agrár)
1879
Jakab
(ZichyMeskó)
3. Középisk.
budapesti
egyetem (jog,
államtudomá
berlini
egyetem (jog) nyi dr.)
hosszabb
külföldi út
bp.,
müncheni,
nagybányai,
párizsi
festészeti
tanulmányok
festő,
grafikus,
egyetemi
tanár,
múzeumigazgató
európai,
észak-afrikai
utazás
képviselő
pártelnök,
miniszter,
képviselő
hivatásos
katona,
százados
13
Név
Miklós
Nándor
Szül.
év
1. Középisk.
ausztriai
1856 gimnázium
2. Középisk.
3. Középisk.
magyarországi
gimnázium
1907
budapesti
piarista
Pál
1896 főgimnázium
kalksburgi
jezsuita
Vladimir 1864 kollégium
1. Felsőokt.
int. (szak)
2. Felsőokt.
int. (szak)
morvafehértemplomi
pozsonyi
lovashadapjogakadémia ródiskola
budapesti
közgazdasági
egyetem
berlini
(közgazdaságegyetem
tudományi
(közgazdaság) dr.)
hohenheimi
mezőgazdasági főiskola
budapesti
egyetem (jog) (agrár)
(jog)
(agrár)
3. Felsőokt.
int. (szak)
4. Felsőokt.
int. (szak)
Egyéb
tanulmányok
Foglalkozás
hivatásos
katona
(főhadnagy),
képviselő
képviselő,
tisztviselő,
pilóta
képviselő
Forrás: országgyűlési almanachok, életrajzi lexikonok.46
46
Lásd előző két lábjegyzet.
14
Kivonat
A Zichy és a Batthyány család egyes tagjainak a neveltetése a dualizmus korában
Tanulmányunkban két arisztokrata család tagjainak neveltetésével foglalkozunk. Azt vizsgáljuk, hol,
milyen céloknak megfelelően, mely elvek alapján, milyen értékekre és tartalmakra nevelték a
fiúgyermekeket. Forrásaink iskolai értesítők, magánlevelek, életrajzi lexikonok és országgyűlési
almanachok voltak. Az általunk vizsgált iskolák közül a két család leginkább a pesti piarista és a
kalksburgi jezsuita, valamint a székesfehérvári ciszterci gimnáziumot preferálta. Az elemi oktatást
továbbra is magánúton végezték, az 1880-as évektől viszont – a székesfehérvári gimnázium esetében
legalábbis – már el kezdett terjedni körükben a nyilvános oktatás. A gyermekektől a szülők elvárták,
hogy beszéljenek több idegen nyelven, szívesen vették, ha sportolnak, rajzolnak és zenélnek.
Abstract
Education of Certain Members of the Zichy and Batthyány Families in the Age of Dualism
The study is about the education of the members of two aristocratic families. I am examining where,
based on what principles and goals, what values and contents were included in the education of the
boys. The sources were school reports, private letters, biographical encyclopaedias and
parliamentary almanacs. From the examined schools, the two families preferred the Piarist Grammar
School in Pest, the Jesuitenkolleg of Kalksburg and Cistercian Grammar School of Székesfehérvár.
They had their primary education still privately, however, from the 1880s, - at least was the case with
the grammar school in Székesfehérvár – public education had started in their circles. The children
were expected to speak more foreign languages by the parents, and they took it fancy if they did
some sports, drawing and make music.
Rövid szakmai CV
Dr. Rébay Magdolna a Debreceni Egyetem BTK Neveléstudományok Intézetének egyetemi docense.
2007-ben neveléstudományokból a Debreceni Egyetemen, 2009-ben történettudományból
(művelődéstörténetből) az ELTE-n szerzett doktori fokozatot. 2013-ban neveléstudományokból
habilitált a Debreceni Egyetemen. Kutatási területe: a nőnevelés és a felekezeti oktatás története a
XIX–XX. században, valamint az arisztokrácia neveltetése a dualizmus korában.
Short Professional CV
Dr. Magdolna Rébay is an associate professor in the Institute of Educational Sciences at the Faculty of
Arts of the University of Debrecen. She gained her first Ph.D. degree in 2007 in the University of
Debrecen at Educational Sciences and another Ph.D. in 2009 in the Lóránd Eötvös University at
History (Cultural History). She did habilitation in 2013 at Educational Sciences in the University of
Debrecen. Her research fields: history of women’s education and denominational education in the
19-20th centuries and the education of aristocracy in the age of dualism.
15