Kuny DomoKos múzeum Közleményei 22. 2016 Kuny DomoKos múzeum Közleményei 22. 2016 TATA 2016 KUNY DOMOKOS MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI 22. (2016) MITTEILUNGEN DES KUNY-DOMOKOS-MUSEUMS 22. (2016) PUBLICATIONS OF THE KUNY DOMOKOS MUSEUM 22. (2016) Szerkesztette: LÁSZLÓ JÁNOS Tanulmányok lektorai: BORHY LÁSZLÓ HALMOS KÁROLY HORVÁTH CSABA KOVÁCS PÉTER ISSN 2064-6615 Kiadja a Kuny Domokos Múzeum Felelős kiadó: Perger Gyula múzeumigazgató Nyomda: Kettőspont Kft., Tata Felelős vezető: Varga Judit Zsuzsa Példányszám: 300 TARTALOM — INHALT — CONTENTS LÁSZLÓ JÁNOS–SZABÓ ÁDÁM MÉRFÖLDKŐTÖREDÉK ALMÁSFÜZITŐRŐL ...............................................................................................................7 EIN RÖMISCHES MEILENSTEINFRAGMENT AUS ALMÁSFÜZITŐ (UNGARN) .................................................... 11 OTTOMÁNYI KATALIN RÓMAI VILLAGAZDASÁGOK ÉRDEN, A BENTA-PATAK VÖLGYÉBEN ...................................................................13 RÖMISCHE GUTSHÖFEN IN ÉRD IM TAL DES BENTA-BACHES ........................................................................... 40 MERCZI MÓNIKA RÓMAI KORI FIBULÁK ÉRDRŐL ............................................................................................................................... 69 RÖMISCHE FIBELN AUS ÉRD ..................................................................................................................................... 92 MRÁV ZSOLT RÓMAI KATONAI FELSZERELÉSI TÁRGYAK AZ ÉRD, SIMONPUSZTAI-DŰLŐ CSÁSZÁRKORI TELEPÜLÉSÉRŐL ..............................................................................................................................101 ROMAN MILITARY EQUIPMENT FINDS FROM THE IMPERIAL PERIOD SETTLEMENT AT ÉRD–SIMONPUSZTAI-DŰLŐ (PEST COUNTY, HUNGARY) ................................................... 108 BARTUS DÁVID–BORHY LÁSZLÓ–DELBÓ GABRIELLA–DÉVAI KATA–KIS ZITA–HAJDU BARBARA– NAGY ANNA–SÁRÓ CSILLA–SEY NIKOLETTA–SZÁMADÓ EMESE–JUHÁSZ LAJOS JELENTÉS A KOMÁROM–SZŐNY, VÁSÁRTÉREN 2014-BEN FOLYTATOTT RÉGÉSZETI FELTÁRÁSOK EREDMÉNYEIRŐL ........................................................................................................ 113 BERICHT ÜBER DIE ERGEBNISSE DER IN BRIGETIO (FO: KOMÁROM–SZŐNY, VÁSÁRTÉR) IM JAHRE 2013 GEFÜHRTEN ARCHÄOLOGISCHEN AUSGRABUNGEN ..............................................................168 BALOGH CSILLA AVAR KORI TÖMLŐVÉGEK .......................................................................................................................................193 AVAR MOUTHPIECES OF HOSES ............................................................................................................................. 207 SÁROSSY PÉTER A MAJKI KAMALDULI REMETESÉG EGY ISMERETLEN ÁBRÁZOLÁSA 1764-BŐL .............................................217 EINE UNBEKANNTE DARSTELLUNG DER KAMALDULERKLOSTER VON MAJK AUS DEM JAHRE 1764 .............................................................................................................................231 PERGER GYULA A SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS KEZDETEI TATÁN I. ESTERHÁZY MIKLÓS FERENC ALAPÍTVÁNYA ÉS A TATAI „SZEGÉNY ÁPOLDA” ................................................................................................... 233 ANFÄNGE DER SOZIALEN WOHLFAHRT IN TATA, 1. DIE STIFTUNGEN DES N. F. ESTERHÁZY UND DAS ARMENHAUS IN TATA ...................................................................................... 245 POLGÁR BALÁZS OLDALAZÓ „KISERŐD” A KOMÁROMI VASÚTI HÍD DÉLI HÍDFŐJÉNÉL ........................................................... 247 A SLANT “BLOCKHOUSE” AT THE SOUTHERN BRIDGEHEAD OF THE TRAIN BRIDGE AT KOMÁROM ....... 252 MACHER PÉTER A ZSIDÓTÖRVÉNYEK VÉGREHAJTÁSA A MÁK RT. TATABÁNYAI BÁNYAIGAZGATÓSÁGÁN (1938—1943) ... 253 DAS VOLLBRINGEN DER JUDENGESETZE IN DEM TATABANYAER INDUSTRIEGEBIET DES UNGARISCHEN ALLGEMEINEN STEINKOHLEBERGWERKS 1938—1943 ................................................... 262 RÉGÉSZETI FELTÁRÁSOK KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYÉBEN 2015-BEN ........................................................... 263 RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK – ABKÜRZUNGSVERZEICHNIS – LIST OF ABBREVIATIONS ..................................................271 KUNY DOMOKOS MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI 22. (2016) 193–216. AVAR KORI TÖMLŐVÉGEK BALOGH CSILLA Az avar kori sírleletekből származó különféle, csontból és szaruból készített tárgyak, eszközök a házi- és a vadállatok csontjainak, szarvainak sokoldalú hasznosítására utalnak. A leggyakoribbak a hétköznapi apró tárgyak, mint a tűtartók, a tarsolyzárók, az akasztóhorgok. Ritkább leletnek számítanak a csontból készített tűk, árak, a bogozók, a fésűk, a különböző kisebb-nagyobb tégelyek, írtartók, az ostor- vagy korbácsvégek, elszórtan felbukkannak állatcsontból készített hangszerek (sípok) s ma még igazán ritka leletnek számító tárgyak is, mint a csontból készített csipesz vagy az íjas tűzgyújtó. Csontból készített tárgyakat elszórtan a viselet elemei között is találunk; ismerünk csontból csatokat, övvereteket. Csontcsatok a lószerszám részeként is használatosak voltak. Leginkább szarvasmarha bordájából vagy szarvából készítették az íjak merevítő lemezeit, faragott és gyakran festett csontlemezekkel díszítették a tegezeket. A sírleletek mellett a települések anyagában is megtaláljuk a csontból készített eszközöket (simítók/ kaparók, árak, különböző dörzscsontok, csontvésők, üllők, kalapácsok, csont eszköznyelek, orsógombok, tűk stb.), megmunkált nyersanyagokat és hulladékokat.1 Mindezek az avar korban a csontmegmunkálás általánosan elterjedt gyakorlatára utalnak. A csonttárgyak, néhány kivételtől eltekintve, nem tartoznak a korszak jól kutatott leletei közé. Az eddig részletesen elemzésre került, tegezt díszítő csontlemezek,2 ostor- és korbácsvégek3 és a tarsolyzárók 4 feldolgozásain túl az íjlemezekkel5 és az írtartó tégelyekkel6 foglalkozó régi dolgozatok bizony megértek a felülvizsgálatra, egy átfogó elemzésre. A következőkben egy viszonylag ritka tárgytípussal foglalkozunk; azokkal a rövid, alsó végük felé általában kissé kiszélesedő, a felső végükön többnyire gömbölyűre faragott vagy esztergált csontból, ritkábban szaruból készített hengerekkel, amelyek egykor feltehetőleg bőr- vagy hólyagtömlők szájrészét („szopóka”) alkották. A tárgytípus funkcióját László Gyula határozta meg a homokmégy-halomi 141. sírból származó darab kapcsán, néprajzi analógiákra támaszkodva,7 s a későbbi szakirodalomban — mellőzve mindenféle vizsgálatot, leletösszefüggést — egyszerűen kora avar kori lelettípusként szerepelt.8 A TÖMLŐVÉGEK FÖLDRAJZI ELŐFORDULÁSA Az avar kori emlékanyagban mindössze 38 tömlővég található, amelyek 20 temető 34 sírjából származnak.9 Minden bizonnyal a felgyő-Ürmös-tanyai temető területéről származó szórvány példány is eredetileg sírból került ki. (1. táblázat) A tárgytípusnak a Kárpát-medencén kívüli pontos analógiái nem ismertek, hasonló, de nem esztergált tárgyak nagy számban tűnnek fel a közép-ázsiai Dzhetyasarkultúra temetkezéseiben.10 A Kárpát-medencében lelőhelyeik többsége az avar szállásterület központi részén, a Tisza jobb, valamint a Duna bal oldala mentén és a Dunántúl északkeleti szegletében helyezkedik el. (1. kép) A 38 ismert darab közül 28 a Duna–Tisza közéről származik, s ez alapján a csont tömlővégeket e terület avar kori emlékanyaga jellegzetes darabjainak tarthatjuk. A két északnyugat-dunántúli lelőhely (GyőrTéglavető-dűlő; Völgyfalva/Zillingtal, A) és az egyetlen tiszántúli előfordulásuk is (Aradi/Aradac, SRB) egyelőre szórványjelenség. A lelőhelyek többségén csak egy-egy sírból és egyesével kerültek elő, ugyanakkor a Tisza jobb parti temetőkben (Alattyán-Tulát, Jászapáti-Nagyállási út, Felgyő-Ürmös-tanya, Szeged-Fehértó A és Péterréve/ Bačko Petrovo Selo-Čik, SRB) három-négy sírban is megtaláljuk. Szintén három sírban fordul elő GyőrTéglavető-dűlőben is. 18 darab (46%) női sírból származik, emellett 13 (33,3%) férfisírból, hat (15,3%) juvenis–infans életkorcsoportú egyén temetkezéséből, egy eset- 1 9 2 3 4 5 6 7 8 Avar kori település csonteszközanyagának komplex feldolgozására példa: Felgyő-Kettőshalmi-dűlő (KÖRÖSI 2010) és Daruszentmiklós (F-005) (BÁRÁNY 2014). KISS 1997; STRAUB 1997; STRAUB 2006. GARAM 1998. TOBIAS 2011. CS. SEBESTYÉN 1930. CSALLÁNY 1967; MESTERHÁZY 1971. LÁSZLÓ 1940, 93–96. Vö.: KOVRIG 1963, 108; TOMKA 1971, 95; MADARAS 1994, 142; MADARAS 1995, 65. 10 193 A kézirat lezárása óta újabb tömlővég került elő Dunavecse-Kovacsos-dűlő 701. objektumából. A fülkesírban nyugvó férfi bal bordáinál, deréktájon került elő egy csont tömlővég. Egyéb mellékletek: részleges juh, szárnyas csontok, bizánci korsó, bronz és ezüst veretek, bronz fülbevaló, íj, tegezakasztó, nyílhegy, vascsatok, vastárgyak, vaskard, lószerszámveretek, kengyelpár, csikózabla, nyerget díszítő csontlemezek. Sem a tömlővég közelebbi típusát, sem a kísérőleletek típusát nem ismerjük, ezért az elemzésbe a továbbiakban nem vontuk be. A sír ismertetését lásd: LANTOS 2015. LEVINA 1994, ris. 147. 1–11, 13–17. BALOGH CSILLA 1. kép: A tömlővégek lelőhelyei a Kárpát-medencében (A lelőhelyek számozása megegyezik az 1. táblázattal.) Fig. 1: Location of the mouthpieces of hoses in the Carpathian Basin (Numbering of the archeological sites is identical to Table 1) ben (2,5%) a halott neme ismeretlen és egy tömlővég szórványlelet. A felnőttek adultus–maturus korcsoportúak, idős ember sírjában nem találjuk meg ezt a tárgytípust. A Duna–Tisza köze Közép-Tisza menti részén négy sírban (férfi/nő – 3:1) két-két darab is volt, a többi esetben egyesével kerültek elő. A TÁRGY FUNKCIÓJA, REKONSTRUKCIÓJA László Gyula az avar kori sírokban előforduló csont „szopókák” funkcióját és övre való függesztésének módját is — ez utóbbinál a homokmégy-halomi 141. sírban megfigyelt helyzetet is figyelembe véve — részben ázsiai, részben magyar néprajzi párhuzamok alapján rekonstruálta.11 Az ázsiai puszták nomádjainak körében általánosan elterjedt, folyadék (kumisz) tárolásra szolgáló bőrtömlőhöz és a magyar pásztortárgyak között megtalálható, a többségében kékkő tárolására szolgáló, általában kostökből készült zacskóhoz (2. kép) hasonlatosan — ezek időben és térben is széles körben használatos formát követnek — képzelte el azokat a bőrből vagy hólyagból készített töm- lőket, amelyek szájára madzaggal, keskeny bőrszíjjal vagy ínnal körbetekerve rögzítették a csontból készített tömlővéget. A csont „szopókák” másfajta rekonstrukciójának lehetősége is felvetődött. Újabban a csont tömlővégek és a fém vagy fémlemezekkel díszített ivókürtök alsó végének nagyfokú formai hasonlóságára Bálint Csanád hívta fel a figyelmet, köztük valamiféle kapcsolatot sugallva.12 Avarföld 7. századi gazdagabb férfi temetkezéseiben (Bócsa, Kunbábony, Kunpeszér 3. sír, Ozora(?), Szeged-Átokháza), a nagyszentmiklósi kincsben és két, közel hasonló korú Közép-Dnyeper menti gazdagabb leletegyüttesben (Mala Pereščepino 11 12 LÁSZLÓ 1940, 94–95. 194 BÁLINT 2004, 495. AVAR KORI TÖMLŐVÉGEK 2. kép: Kostök zacskók a LDM néprajzi gyűjteményében (https://monari.vmmuzeum.hu/monaripub/ monari.05.01.php?as=706&bm=1&l=1) (2016. május. 20) Fig. 2: Bag from ram scrotum in the ethnographical collection of the LDM és Kelegej) előforduló fém ivókürtök — mivel sehol máshol nem kerültek eddig elő — avar kultúrkörbe tartozóknak tarthatók,13 és rangjelző szereppel bírtak. Készítésük és készítőik kérdése még nem tisztázott megnyugtatóan.14 A csontból vagy szaruból készített tömlővégek és a fém ivókürtök nagyfokú hasonlósága ellenére kapcsolataik a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján egyelőre nemigen vizsgálhatók érdemben. Lelőhelyeik egymáshoz való viszonya — a csont „szopókás” lelőhelyek gyakorlatilag körülölelik a fém ivókürtösökét — azonban újabb érdekes szempont lehet kapcsolatuk kutatásában. Kozák József szerint a csontból faragott fúvókák hangszerek, hólyagdudák alkatrészei voltak. Alkalmazásuk azért lehetett célszerű, mert ezek a vékony csövecskék a hólyag természetesen szűk nyílásába belefértek, ugyanakkor elég kemények voltak ahhoz, hogy a zenész fújás közben fogaival össze ne roppantsa.15 Elképzelései, rekonstrukciója tudományos körben nem talált visszhangra. Az avar kori hangszerekről csak korlátozott ismeretünk van az eddig ismertté vált, kevés számú csontsíp alapján. Régészetileg nem tudjuk bizonyítani, milyen további hangszerek voltak ismertek az avarok körében, s volt-e olyan hangszerük, amelynek végén hasonló fúvóka lehetett. Elsősorban a vizsgált csont csövecskék korláto13 14 GARAM 2002, 89. Garam Éva nem helyben készült daraboknak vélte őket. (GARAM 1976, 145) A készítési helyükkel zott területi elterjedése, de legfőképpen az, hogy az ismert darabok közel fele női sírból származik, valamint több sírban két, méretben, sőt típusban is különböző volt, megkérdőjelezi a hangszerhez tartozásuk valószínűségét. Ezzel szemben a felgyő-Ürmös-tanyai 41. sírból és az Abonyból származó agyagkulacsok (3. kép) alapján — korabeli ábrázolások és források hiányában is — teljes joggal gondolhatjuk, hogy az avarok is használhattak folyadék tárolására bőrből/hólyagból készített tömlőket. A kézzel formált agyagkulacsok körte alakja, lapos hátsó és hasas elülső oldala, valamint szűk nyaka a szerves anyagból készült kulacsok/tömlők formáját idézi. A tömlőszájak eldugaszolására vonatkozóan a régészeti leletek között találunk rekonstruálható megoldásokat. A felgyő-Ürmös-tanyai 108. sírban két tömlővég volt, mindkettő a bal kéztőcsontok környékén került elő. (1. tábla 1) Az egyik, közvetlenül a combcsont mellett fekvő, zömökebb, a felső részénél bikonikus formára esztergált darab mellett, vele egy tengelyben, közvetlenül felette egy másik, gömbös végű csonttárgy feküdt. (1. tábla 2–3) Ez is esztergált, üreges, azonban felső, legömbölyített vége tömör és nincsen rajta lyuk. Egymáshoz viszonyított, in situ helyzetük magától adja a megoldást: ez utóbbi kupakként zárta a tömlő száját. (1. tábla 5) A BudapestSzőlő köz 2. szám, 27. sírban, a csontváz medencéjénél talált tömlővég keskenyebb végéhez egy esztergályozott, fordított trapéz átmetszetű, lapos, csontlapocska kapcsolódott. (2. tábla 12) Mivel ez utóbbi is középen lyukas, ezért feltételezésünk szerint zacskó vagy tömlő végén lehetett. Ebben olyasmit tároltak, amelyeknél fontos volt az állandó szellőzés, mint például a magvak vagy bogyók, ezek így egyenletesen kiszáradhattak, s nem penészedtek meg. Ugyanakkor a tömlővégbe beleillő kis dugó annyira összeszűkítette a tömlővég nyílását, hogy azon a tömlő tartalma már nem tudott csak úgy kiborulni. Az összes többi esetben semmi jel sem maradt, amely a tömlők lezárásának módjára utalna. Ezeknél, a néprajzi analógiák alapján, mint például a László Gyula által is említett Veszprém megyei kékköves zacskónál is látható, fából hasított vagy faragott dugókra gondolhatunk. (1. tábla 6) A tömlők felfüggesztése a csont „szopókát” rögzítő szironynál fogva, esetleg ebbe további függesztő zsinór vagy bőrszíj belehurkolásával történhetett. De emellett, a folyadékkal megtöltött tömlők súlyára gondolva, egy olyan megoldást is elképzelhetőnek tarthatunk, amelynél a függesztő zsinórt vagy bőrszíjat nagyobb felületen, a tömlő testére több ponton rögzítették. 15 195 kapcsolatos kérdések polemikus összefoglalását lásd: BÁLINT 2004, 494. KOZÁK 2007a; KOZÁK 2007b. BALOGH CSILLA 3. kép: Kézzel formált agyagkulacsok: 1. Felgyő-Ürmös-tanya, 41. sír; 2. Abony, szórvány Fig. 3: Hand-made flasks: 1. Felgyő-Ürmös-tanya, Grave 41; 2. Abony, stray find A tömlővéget tartalmazó temetkezések többségéről rajzi és/vagy fotódokumentáció nem áll rendelkezésünkre, a kevés rajzos adat (3–4. tábla) és a szűkszavú leírások alapján gyakrabban a jobb, ritkábban a bal kéztő és combcsont környékén kerültek elő, egy-egy esetben a könyöknél, a bal felkarnál, a gerincoszlopnál és a bal lábszárnál találták őket. Még egy temetőn belül is általában különbözött az előkerülési helyük, azonban mindig azon az oldalon voltak, amelyiken a felfüggesztett kés is. Már László Gyula is felfigyelt a tömlővégek és az övek kapcsolatára. A homokmégyi sír és a néprajzi párhuzamok alapján úgy vélte, hogy a tömlőket mindig egy vaskarika segítségével függesztették az övre.16 Megállapítása a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján túlzóan általánosító, olyannyira, hogy a 34 sírból mindössze három esetben volt egyáltalán vaskarika a kísérőleletek között (Alattyán, 77. férfisír; Homokmégy-Halom, 141. fiatal fiú sírja és Jászapáti, 103. gyermeksír). Ezeken kívül a Zillingtal D-184. női sírból előkerült egy bronzkarika, de annak a tömlőhöz tartozása nem egyértelmű. A veretes-öves férfisírok többségében (Felgyő-Ürmöstanya 108., Kisköre-Halastó 6., Szeged-Fehértó A 26. és 247. sír) függesztő karikának nincs nyoma, de a tömlővégek sírbéli helyzete ezekben az esetekben is az övre való felfüggesztésre utal. A jánoshidai 188. sírban az egyik tömlővég alatt egy egybeöntött pajzstestű bronzcsat és egy csont tarsolyzár feküdt. A tárgyak egymáshoz való viszonya ugyan nem egyértelmű, de valószínű, hogy a tömlőt a kis csat segítségével, egy keskeny bőrszíjjal felcsatolták az övre. A női és gyermeksírok esetében is általában a kézfejek környékén találták a tömlővégeket, így ezekben az esetekben is az övre való felfüggesztésre gondolhatunk. A TÖMLŐVÉGEK TÍPUSAI A tömlővégek anyagának archeozoológus általi meghatározása egyetlen esetben sem áll rendelkezésünkre, ezért egyelőre csak feltételezés szintjén mozog, hogy főként kiskérődzők (juh, kecske), esetleg nagyobb vadmadarak (lúd, daru) csöves csontja- 16 iból, ritka esetben (Péterréve, 73. sír) agancsból vagy szarvból készültek. A csontokból vagy a szarvból a megfelelő hosszúságú darabok lefűrészelése után a forma kialakítása faragással vagy esztergályozással történt. Eddig közvetlen régészeti bizonyítékunk — eszterga vagy an- LÁSZLÓ 1940, 94. 196 AVAR KORI TÖMLŐVÉGEK nak részeként azonosított tárgy — nincs arra, hogy az avar kori Kárpát-medencében használtak-e és milyen esztergát, de egyes csont- és szarutárgyak készítésénél (tűtartók, bot- és korbácsvégek egy része) egyenletesen és gyorsan forgó éles eszközt tudunk elképzelni, amely így közvetett módon mégis valamilyen eszterga használatára utal. A mezőbándi gepida ötvössírban lévő lendkerekes fúróhoz17 hasonló elven működő vagy íjas eszterga használatát18 is elképzelhetőnek tartjuk. A tömlővégeket díszítésük alapján csoportosíthatjuk. A legegyszerűbbek díszítetlenek. (2. tábla 1–4) Ezeknél a szükséges méretűre fűrészelt csontokon faragással csak kisebb alakításokat végeztek. A karcolt díszítések között egyszerű vonaldíszeket (5. tábla 6–7; 6. tábla 10), sávosan elrendezett cikcakk (5. tábla 8–9) mintázatokat, vonaldíszekkel kombinált egyszerű geometrikus alakzatokat (5. tábla 10– 11) és szalagfonatokat (6. tábla 1–3, 5, 7, 9, 12) találunk. Az esztergált darabok között is találunk egyszerű, egy-két vízszintesen futó bordával tagolt darabot. (2. tábla 5–9) Néhánynál a bordadíszek sávosan jelentkeznek (2. tábla 11–13), ritkábban az egész felületen, egyenletesen oszlanak el (2. tábla 10, 14). A plasztikus díszítések között a csonthenger síkjából kiemelkedő, gyöngysorral tagolt darabok (5. tábla 1–5, 10) elkészítése már komolyabb eszközöket, kellő tudást és gyakorlatot igényelt. Az egyszerűbb, faragott és a karcolt díszítésű példányok elkészítéséhez csupán kézügyesség és a háztartásban, valamint a mindennapi eszközök között fellelhető éles késpenge szükségeltetett. Ezek valószínűleg házilag készültek vagy a szűkebb közösségben élő, ügyesebb kezű „ezermester” készítményei. Nem így a bonyolultabb, esztergált és mesterségbeli tudást is igénylő darabok, amelyek csont- és szarufeldolgozással (is) foglalkozó mesterek termékei. Ezt sugallja az esztergályozott, bordás darabok szűkebb területi elterjedése, amelyek a felgyő-Ürmöstanyai 108. férfisír két tömlővégén kívül csak női sírokból került elő: többségük a Tisza jobb oldaláról, egy keskeny sávból származik. A karcolt szalagfonatos darabok (Kisköre, 6. sír; Alattyán, 77. sír; Jászapáti-Nagyállási út, 103. és 211. sír; Felgyő-Ürmös-tanya, 108. sír és Szeged-Fehértó A, 247. sír) Közép-Tisza menti előfordulása és a győri temető három sírjából (539., 570. és 596. sír) származó, szinte teljesen egyforma darabok is szakmunkának, ez utóbbiak szinte „sorozatgyártásnak” tűnnek. A TÖMLŐVÉGEK KÍSÉRŐLELETEI ÉS KRONOLÓGIAI HELYZETE A csont és szaru tömlővégeket a szakirodalomban Kovrig Ilona alattyáni munkájára hivatkozva sorolták a kora avar kori leletek közé.19 Azonban Kovrig Ilona sem vizsgálta a három alattyáni tömlővéges síregyüttest. A 77. sírt a temetőn belüli elhelyezkedése alapján a temető 1. időrendi csoportjába tartozó temetkezések közé sorolta,20 a csoport egyik legkésőbbi temetkezésének határozta meg a préselt bronz, félgömb alakú pitykék alapján.21 A másik két, tömlővéget tartalmazó sírt (22. és 71. sír) — valószínűleg jellegtelen, keltezésre még a 77. sírnál is kevésbé alkalmas leletanyaga miatt — meg sem említette. A tömlővéget tartalmazó síregyüttesek egy részében olyan, az avar kor egészében általánosan elterjedt tárgytípusok találhatók, amelyek a tárgytípus kronológiai helyzetének pontosításához valóban nem alkalmasak; ilyenek a sima fülkarikák, a vascsatok, vaskések, orsógombok. De ezeken kívül jó néhány olyan tárgytípust is találhatunk a kísérőleletek között, amelyek az időrend kérdéseinél segítségül szol- Nyolc női és két férfi sír leletei között találunk fülbevalót. Három női sírból a kora avar kor legkedveltebb és változatos formában viselt típusa, nagylemezgömbös fülbevaló került elő; mindhárom esetben ezüstből. A környei 116. és a zillingtali D-184. sírokban a legismertebb változatok voltak, amelyeknél a fülkarika és a lemezgömb között három kisebb lemezgömbből álló összekötő tagot látunk. Az egyébként hosszú életű fülbevalótípusnak ez a korai változata érmes leletegyüttesek22 alapján a 7. század elejétől volt divatban. Közép avar leletkörnyezetben már nem fordult elő, így kedveltségük legfeljebb a 7. század közepe tájáig tarthatott. A sükösdi 17. sírból származó fülbevaló viszont a nagylemezgömbös fülbevalók egyik késői típusá- 17 22 18 19 20 21 KOVÁCS 1913, 16. kép 6a. ERDÉLYI 1958, 61–62. TOMKA 1971, 95; MADARAS 1994, 142; MADARAS 1995, 65. KOVRIG 1963, 108. KOVRIG 1963, 179. gálnak. Ezeket az alábbiakban tárgytípusonként tekintjük át. Fülbevalók 197 Szentendre, 1. sír – II. Iustin (565–573) tremissise; Nyíregyháza-Kertgazdaság, 3. sír — Mauricius Tiberius (582–602) solidusa; Jutas, 116. sír — Phocas (602–610) follisa; Kiszombor, O 2. — Phocas (602–610) solidusa. (SOMOGYI 1997; GARAM 1992.) BALOGH CSILLA nak képviselője, préselt gyöngysorral díszített, hengeres összekötőtag kapcsolja a fülkarikához, amelyet a fülkarikára felhúztak, s a lemezgömbön két, préselt, gyöngysormintás keresztpánt húzódik. Éremmel keltezett síregyüttesből ugyan hasonló függő még nem került elő, de a gátéri ötvössírban található egy hasonló félkész példány, amely az ötvössír alapján a fülbevalótípus 7. század második harmadától való keltezését valószínűsíti. A sükösd-ságodi 17. sírban a préselt díszítésű nagylemezgömbös fülbevaló egy ezüst, díszítetlen, felhúzott lemezgömbös fülbevalóval alkotott párt. Az átlagos méretű, ezüst fülkarikára felhúzott sima, két félből álló lemezgömbbel díszített fülbevaló az egyébként hosszú életű ékszertípus korábbi variánsai közé tartozik. Az arany példányok már a 7. század első felében is használatban voltak,23 az ezüst és bronz darabok feltűnése a kora avar kor vége felé tehető.24 A felhúzott lemezgömbös fülbevalók túlnyomórészt a Dél-Dunántúl területéről ismertek. A Tiszántúlon két szűk területi csoportjuk rajzolódik ki: az egyik Tiszafüred–Tiszaderzs térségében, a másik Aradi/Aradac–Nagygáj/Veliki Gaj (SRB) környékén.25 A Duna–Tisza közén mindössze három lelőhelyről ismerjük előfordulását. Kőtelekről egy filigrándíszes arany fülbevaló származik,26 amely a Tiszafüred–Tiszaderzs csoporthoz kötődik. A másik két példány előkerülési helye egymás közelében van: a sükösdi 17. sír mellett Vaskút-Homokbánya lelőhelyen fordul elő.27 Ez az egyetlen férfisírból származó példány. Ez a két lelőhely a felhúzott lemezgömbös fülbevalók Somogy–Tolna–Baranya megyékre terjedő dél-dunántúli csoportjához kötődik. A sükösdi és a vaskút-homokbányai férfisírt a felhúzott lemezgömbös fülbevalón kívül a nagylemezgömbös fülbevalóik hasonlósága is összeköti. A vaskúti sírban is olyan ezüst nagylemezgömbös fülbevalópár volt, amelynél a lemezgömbből — ennek felületén kereszt alakú pántdísz nyoma látható — és a felette lévő három kisebb gömbből álló csüngőtagot egy préselt gyöngysordíszes hengeres tag kapcsolta a fülkarikához. A vaskúti sír keresztben rovátkolt léckerettel díszített ezüst kisszíjvége28 és a matt színű, kéttagú, lapított gömb alakú (tarsoly)gyöngyei29 alapján a 7. század második negyedére keltezhető. A vaskúti és a sükösdi 17. sír leletei közötti szoros kapcsolat alapján feltételezhetjük a két sír egyidejűségét. A jászapáti 211. sír kislemezgömbös fülbevalója a típus legegyszerűbb változata. A típus bronzból készült példányai — mint a jászapáti is — a kora avar kor későbbi lelethorizontjában csak ritkán fordulnak elő. Nagyobb számban a 7. század középétől tűnt fel ez az ékszertípus, s divatja a század vége felé szűnt meg.30 A péterrévei 73. és az ürbőpusztai 7. sírokban nagy gyöngycsüngős fülbevalók voltak. A péterrévei sírból olyan fülbevaló származik, amelynél a nagyméretű, gömb alakú gyöngycsüngő huzalból készített tengelyen függ, vagyis a lengőcsüngős nagy gyöngyös példányok közül való. Ez a fülbevalótípus nem tartozik a gyakori ékszertípusok közé, viszonylag ritka voltuk részben a gyöngycsüngők sérülékeny, pusztuló voltával hozható összefüggésbe. A kora avar kor végét jelentő divatváltozás során jelentek meg az avar kori ékszeranyagban, de egy-egy temetőben megfigyelhető kis arányuk azt mutatja, hogy nem voltak általánosan kedvelt ékszerek. A köznépi női divatban a 7. század középső harmadától érzékelhető divatváltozás részesei voltak a nagyméretű, áttetsző, halványszínű, csövecskés dinnyemag- és a többszörösen összetett, lapított gömb alakú monokróm gyöngyökkel együtt. Az ürbőpusztai 7. sír fülbevalója a nagy gyöngycsüngős fülbevalók merevcsüngős csoportjába tartozik. Az aranyozott bronz fülkarikára egy két félből álló, a két végén muffal lezárt lemezgömböt húztak. Ehhez csatlakozott három üreges bronz lemezgömb, s hozzájuk kapcsolódott egy sötétbarna gyöngycsüngő két gyöngydrót gyűrűvel, amelyet két, keresztben rovátkolt bronzpánt fogott át.31 Ritka, az ürbőpusztain kívül mindössze négy lelőhelyen előforduló fülbevalótípusról van szó.32 Helyi készítményeknek tarthatók, lelőhelyeik egy szűk sávra korlátozódnak a Duna–Tisza közének északi peremén.33 Garam Éva a nagylemezgömbös fülbevalók legfiatalabb variánsaiként különítette el ezeket.34 Rokonságuk a gátéri 11. ötvössírban lévő bronz lemez- 23 29 24 25 26 27 28 KISS 1983, 108. GARAM 1995, 266; GARAM 2001, 26. Vö.: KISS 1984, 100–101. KISS 1984, 1. kép 4. BALOGH 2002, 312, 21. kép 3. A legjobb analógiáit a Mauricius Tiberius (582– 602) solidusának utánzatával (BÓNA 1980, 32) keltezett szegvár-sápoldali lovassír öv- és lószerszámvereteI (BÓNA 1979, 2. kép 4, 4. kép 3–4), valamint a Mauricius Tiberius kopott solidusával tágan keltezett Nyíregyháza-Kertgazdaság 3. sír kisszíjvégei (GARAM 1992, 140, Taf. 26. 13–14) között találjuk. 30 31 32 33 34 198 A többszörösen összetett, lapított gömbös gyöngytípus legkorábbi darabjai a 7. század második negyedében már egyes területeken megjelentek. (PÁSZTOR 2008, 316–317.) SZABÓ 1965, 46. BALOGH–PÁSZTOR 2015, 12. kép 3–5. Alattyán, 153. és 176. sír (KOVRIG 1963, Taf. 13. 6–7, Taf. 14. 67–68); Tiszakécske-Óbög, szórvány (GARAM 1991, 8. kép 1–2); Budakalász, 372. sír (VIDA 2000, Taf. 46. 2) és Vösendorf (A) 140. sír (SAUER 2007, 83). Az úgynevezett Ürbőpuszta-típusú fülbevalók teljes körű elemzését lásd: BALOGH–PÁSZTOR 2015. GARAM 1991, 138. AVAR KORI TÖMLŐVÉGEK ből készített félkész fülbevalórész alapján35 egyértelmű. A típust Bóna István 660 utánra,36 Garam Éva a 7. század közepe elé keltezte.37 A vizsgált síregyüttesek közül a feketéskék dinynyemag alakú és kölesgyöngyök mellett lévő kerek karikájú gyöngycsüngős fülbevaló alapján az érsekújvári 396. sír a legkésőbbi. A tömlővéges síregyüttesek között az aradi 14. és Szeged-Fehértó A, 26. sír férfisír volt. Az aradi sírból egy arany, kifli alakú fülbevaló került elő. Az avar kori leletanyag germán eredetű tárgyai közé sorolt38 fülbevalótípus az 5–6. századi, hun kori és gepida viseletnek is kedvelt, tradicionális fülékszere volt. Az egyik legkorábbi, avar kori példány a KölkedFeketekapu A, 253. sírból II. Tiberius (574–582) bizánci császár bronz pénzérméjével keltezve került elő.39 A díszítetlen darabok a 7. század első évtizedéig voltak kedveltek, a 7. századi avar kori viseletben inkább a díszes változatok jelentek meg.40 A Dunántúl, főként a Balatontól délre eső terület (Környe, Kölked-Feketekapu A, Cikó, Zamárdi-Rétiföldek, Szekszárd-Bogyiszlói út) és Erdély keleti vidéke (Mezőbánd/Band és Baráthely/Bratei 3) meroving kulturális kapcsolatokkal rendelkező temetőiben fordulnak elő. A Tiszántúlon csak szórványosan fordul elő, nagyobb számban az aradi temetőben. A temető leletanyagában ezeken kívül az ovális és/vagy pajzstövises vascsatok, a nagyszámú bronzlánc, a felhúzott lemezgömbös fülbevalók, a tekercselt díszes fülkarikák a temető közösségének sokszínű kapcsolatrendszerére és valószínűleg kulturális hagyományainak sokszínűségére is utalnak. A Fehértó A, 26. sírban ezüst aprógömbös fülbevalópár volt. Hosszú életű típus, a Tótipuszta–Igar horizonttól kezdve (Dunapentele, 7. sír és egy szórvány; Igar 3. és az Ozora 1. sír) a 8. században végig előfordult, általánosnak számított.41 Legkésőbbi változatai még a 9. századi sopronkőhidai temető leletei között is feltűntek.42 Főként a Dunántúlra és a késő avar szállásterület északnyugati peremterületére jellemzőek, a belsőgömbdíszes darabokat a nyugati peremterületeken találjuk (Leobersdorf, Mödling, Zillingtal). A Duna–Tisza közén a Kiskőrös–Kecskemét–Szolnok vonaltól északra fordulnak csak elő, a Tiszántúlon Tiszafüred-Majoros kivételével nem ismert. Főként férfisírokra jellemző, de női temetkezésekből is előkerült. Valószínűsíthetően eredetük a gúlacsüngős fülbevalókkal egy helyre, a Krím-félszi- 16 sírban fordultak elő gyöngyök, ebből 13 női, egy valószínűleg leánygyermeké és két férfisír. A gyöngyök legtöbbször nyakláncként kerültek elő. Csak a zillingtali D-184. sírban alkottak hosszú gyöngysort, a többi esetben rövid láncok voltak. A gyöngyök döntő többsége monokróm gyöngy, formájukat tekintve lapított gömbösek, többszörösen összetett, lapított gömbösek és bikonikusak. Az egytagú, lapított gömbös monokrómok főként sárga színűek és annak árnyalatai, ritkább közöttük a színtelen, világos zöldeskék és a barna színű. Ezek már a legkorábbi avar kori nyakláncokon is kedvelt kísérőgyöngyök.50 Késő római gyöngykészítő műhelyhagyományokat hordoznak.51 A 7. század végéig általános volt viseletük, előfordulásuk gyakorisága a 7. század második felétől egyre inkább háttérbe szorult. A Szeged-Fehértó A 220. és a Sükösd-Ságod 17. sírok gyöngyei közt feltűnnek a nem átlátszó, többszörösen összetett, lapított gömbös típusok. Közülük főleg a kék, zöldeskék és annak árnyalatai a gyakori- 35 44 36 37 38 39 40 41 42 43 KADA 1906, 216–217. BÓNA 1957, 173. GARAM 1991, 138. KISS 1992, 52–53. KISS 1996, 74. KISS 1996, 194; STRAUB 2000, 210. GARAM 1984, 99–101. TÖRÖK 1973, 50–51. CHANTRE 1887, III. T. 3–4, 10, 13. get és környékére vezet, mindkét típust ismerjük például Kamuntából, 43 és a Suuk-Su-i temető 56. sírjában a két különböző típusú fülbevaló egy párt alkotott.44 A típus ugyan a közép avar kortól terjed el általánosan, de elszórtan a kora avar kori anyagban is megtalálható: a szegvár-oromdűlői 1.45 és a tiszavasvári-koldusdombi 1.46 sírokon kívül a most tárgyalt fehértói sírból ismert. A kora avar koriak mind ezüstből készültek, kisebbek az avar kor második felében elterjedt társaiknál. Fülkarikájuk vastagabb, a gömbcsüngő alsó gömbtagja viszont lényegesen nagyobb méretű (max. 0,4 cm), két préselt félből álló, üreges lemezgömb. A szegvári sírban a fülbevaló a nyakszirtcsont alól került elő, s ez alapján Lőrinczy Gábor hajfonatdíszre gondolt.47 A kora avar kori darabok nem egy kronológiai horizontba tartoznak. A szegvár-oromdűlői 1. sírt a 6. század harmadik negyedére/második felére, 48 a tiszavasvárit a 7. század elejére keltezték.49 A fehértói sír a bronz szerelékes, P-füles kard és a félgömb alakú pitykék alapján későbbre, a kora avar kor végére, a 7. század második negyedére/közepére tehető. Gyöngyök 45 46 47 48 49 50 51 199 REPNIKOV 1906, 5, 15. LŐRINCZY 1991, III. tábla 3. CSALLÁNY 1960, 55. LŐRINCZY 1992, 107. LŐRINCZY 1991, 136. CSALLÁNY 1960, 56. PÁSZTOR 1995, 72, 78. TEMPELMANN-MĄCZYŃSKA 1985, Taf. 1. 1–12, 17– 41. BALOGH CSILLA ak, ritkábbak a zöldes színű változatok. Előzményeik a késő római fémgyöngyök utánzataiként szélesebb körben elterjedt késő római és késő antik üveggyöngyök. Ez a gyöngytípus az egytagúakhoz és a köles méretűekhez hasonlóan római, késő antik–kora bizánci üveggyártó műhelytermék,52 a 6–9. században főként a Fekete-tenger térségében voltak megtalálhatók.53 A Kárpát-medencei kora és közép avar kori előfordulásuk mellett a Meroving-kori bajor és alemann vegyes összetételű nyakláncokon láthatóak, elszórtan főként a Rajna-vidéken, Dél- és Délnyugat-Németországban találhatók meg.54 A zillingtali sír sárga, fekete és kékesszürke színű bikonikus gyöngytípusának55 az előzményeit is a késő antik anyagban találhatjuk meg.56 Ugyanilyen típusú a Szeged-Fehértó A, 26. és a Topolya-Bánkert, 20. férfisírok egy-egy fekete, bikonikus gyöngye is. A tömlővéges síregyüttesekben lévő gyöngyök között meglepően ritkának számítanak a jellegzetes avar rátétdíszes gyöngyök, csak Alattyán 71. és Felgyő-Ürmös-tanya 119. sírokban fordulnak elő. Az előbbiben nagyobb számú monokróm gyöngy kísérőgyöngyeként, de az utóbbiban is megtaláljuk a fentebb említett késő antik eredetű, nyomott gömbös és bikonikus monokróm darabokat is. Az alattyáni sír rátétdíszes gyöngyeinek jellegéről nincs információ, a felgyőiek a barnásfekete alapon négy dudoros és négyszeres hurokfolyatott, valamint a fehér-türkizkék, kétrétegű, dudoros (szemes) változatok képviselői, amely a korszak rátétdíszes gyöngyei között ritkább típusok. A 7. század középső harmadára keltezhető síregyüttesekben találhatók meg.57 A felgyői sír gyöngyei között felbukkan egy sötétkék, áttetsző, lecsiszolt sarkú hasáb alakú üveggyöngy is. Ez a forma meglehetősen hosszú életű, divatja az 5. századtól a 10. századig többször felvirágzott.58 A hun kortól kezdve a 7. század elő harmadáig kedveltségük töretlen volt, majd rövidebb szünet után a 7. század legvégétől éledt újra divatjuk, de ekkor a gyöngysorok leghangsúlyosabb gyöngytípusai a köles méretű gyöngyök lettek.59 A késő avar korban a hasábos alakú gyöngyök tömegesebb megléte már nem mutatható ki.60 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 PREDA 1980, 110–111; PÁSZTOR 2012, 479. ČILINSKÁ 1975, 87. KATZAMEYER 1997, 151–152. DAIM 1998, Taf. 5. 4. PREDA 1980, 111. PÁSZTOR 1997, 192. ČILINSKÁ 1975, 87. SZABÓ 1975, 270. PÁSZTOR 2003, 368. GARAM 2003, 95. GARAM 2003, 101. BUGARSKI 2009, T. I. I: 2. GARAM 2003, 107. BÓNA 1974, 36. GARAM 2003, 109. Fibulák A péterrévei I. női és a Szeged-Fehértó A, 247. férfisír leletei között találunk fibulát, az előbbiben kettőt is. A péterrévei sírból származó, lemezből hajlított fibula és a fehértói sír öntött ezüst darabja oldalt hajlított lábú, szarmata kori. Az avar kori sírokban nagyobb számban feltűnő, hasonló szarmata kori fibulákat csüngőként, amulettként viselték vagy mint a fehértói sír esetében is — a jobb kéztő mellől került elő, kovakő és csiholó mellől — tarsolyban hordták.61 A fibulatípus sírba helyezésének szokása főként a típus korábbi használatának megfelelő területen, a Tisza-vidéken jellemző, a 7. század első harmadának végétől a század közepéig.62 A péterrévei I. sír másik fibulája egy germán eredetű maszkos fibula.63 Sírban lévő helyzete nem ismert, azonban a hasonló fibulák túlnyomó többsége használatban volt az avar korban, a vállon a felsőruházat összefűzésére vagy az övről lecsüngő textilszalag felerősítésére és/vagy díszítésére szolgáltak.64 A germán viseletben a 6. század közepe után bekövetkezett fibulaviselet változása65 tükröződik az avar kori fibulaviseletben is. Valószínűleg viselőik a korábbi germán népességek kései utódai voltak. A maszkos fibulás avar sírok 7. századiak, többségük a század első felére keltezhető.66 Csontlemezes skatulyák A jászapáti 211. női sírban geometrikus mintázatú, téglalap alakú csontlemezekkel díszített skatulya volt. A várpalotai 134. lovas férfisírból előkerült három, különböző mintájú faragott csontlapocska is, valószínűleg hasonló tárgy tartozéka lehettek. Többségében a Duna–Tisza köze avar kori anyagában, főként a Tisza menti sávban fordulnak elő hasonló, téglalap alakú, csontlemezes skatulyák,67 amelyek többsége női, ritkábban férfisírból származnak. Leggyakrabban a könyök, a medence és a csípő környékén helyezkedtek el. A péterrévei 1. sírban valószínűleg bronzláncon csüngött le az övről, ahogyan 67 200 Topolya-Bánkert, Vágóhíd/Bačka-Topola, BankertKlanica (SRB), 55. sír; Péterréve/Bačko Petrovo SeloČik (SRB), 1., 2., 17. és 77. sír (BUGARSKI 2009, Tab. I. 1: 3, T. I. 2: 1–2, T. IV. 17: 6, T. XIII. 77: 11–13); HajósCifrahegy, 156. sír (közöletlen, Türr István Múzeum, Baja); Jászapáti-Nagyállási út 211. és 309. sír (MADARAS 1994, Taf. XXXII. 211: 2, Taf. XLII. 309: 1); Kerepes-Kavicsbánya, D. sír (TÖRÖK 1973, 6. ábra 8); Mélykút-Sánc-dűlő, 45. sír (közöletlen, Türr István Múzeum, Baja); Szeged-Fehértó A, 17., 50., 136., 215., 270. sír (MADARAS 1995, Pl. 3. 17: 1, Pl. 9. 50: 1a–b, Pl. 18. 136: 1a–b, Pl. 23. 215: 3, Pl. 29. 270: 1a–b); SzegedKundomb, 298. sír (SALAMON–CS. SEBESTYÉN 1995, Taf. 37. 298: 4). AVAR KORI TÖMLŐVÉGEK a Várpalota-Unió homokbánya 20. és 24. sírjaiban in situ megfigyelték.68 A kis csontlapokat — hiteles megfigyelések és a keskenyebb oldalakat fedő lapocskák hiánya miatt — korábban tévesen hangszernek („kasztanyetta”) tartották.69 Madaras László a fehértói darabokat tévesen tarsolydíszeknek vélte70 annak ellenére, hogy már korábban, a péterrévei 77. sírban előkerült, különböző méretű csontlapok alapján Jovan Kovačević már kis dobozka, skatulya díszének határozta meg.71 Ezt hitelesítette a kerepesi D. sír példánya, amelynél már mind a négy lap ép állapotban előkerült. Az apró, hasáb alakú, csontlemezekkel díszített kis dobozkákat Bóna István a várpalotai darabok sírban lévő helyzete, illetve a 20. sír bronz pincettája alapján a piperekészlet tartozékának tartotta.72 Elképzelésének helyességét alátámasztja az, hogy a fehértói 50. és a péterrévei 77. sírban szintén szűrőkanállal és lancettával együtt kerültek elő. A csontlapokkal díszített dobozkák kora avar jellegű leletek társaságában kerültek eddig elő, nagylemezgömbös és nagy gyöngycsüngős fülbevalók, vaskarperecek, szűrőkanál, lancetta, monokróm, valamint szemesgyöngyök kíséretében. Ugyanakkor nem tartoznak a legkorábbi avar tárgytípusok közé. voltak. Egyéb verettípusok (pajzs alakú veretek) csak nagyon ritkán díszítették ezeket az öveket. A díszszegecses övek időrendi helyzetének megítélése nem egységes. Kovrig Ilona megjelenésüket az avar kor kezdetére tette.73 Bóna István is korai, „unikális” típusnak tartotta őket,74 Tomka Péter is korai voltuk mellett érvelt.75 A jászapáti temető díszszegecses sírjait Madaras László a temetőt 670– 680 körül megnyitó első temetkezések közé sorolta,76 ugyanakkor a fehértói hasonló veretes sírokat a kora avar korra tette.77 A Heraclius 610–613 között vert, felfülezett solidusa78 által keltezett hajdúdorogi 1. sír — préselt rozettás övgarnitúra és korai típusú lószerszámveretek (háromkaréjos, rojtos végű, préselt félgömb alakú és téglalap alakú, rojtos végű veretek) — jól példázza a verettípus kora avar kori előfordulását. A Kisköre, 6. sír lemezből kinyírt négyszögletes veretei és a topolyai 20. sírban a rablók által ott hagyott öntött bronz négyszögletes veret a közép avar kor végét jelentő verettípusok közül valók. Fegyverek A tömlővéges 11 férfisír közül nyolc sírban fémveretekkel díszített, vascsattal záródó öv volt. A várpalotai sír fogazott szalagfonatos kisszíjvége és a felgyői 108. sír préselt, háromszögekből álló sorral díszített és szalagfonatos kisszíjvégei kora avar típusok, a 7. század első felénél pontosabban nem keltezhetők. Az alattyáni 77. és a Szeged-Fehértó A, 26. sírokban préselt félgömb alakú szegecsekkel kivert övek voltak. A hasonló díszszegecsek hosszú életű verettípusok, azonban eddig részletes vizsgálatukra még nem került sor. A 6–14 szegeccsel kivert övek többsége vascsattal záródott, a mellékszíjak száma 2–8 között változott, amelyek végén általában sima kisszíjvégek A 11 férfisír közül öt fegyveres. Kard csak a Szeged-Fehértó A, 26. sírban volt, bronz szerelékes, P-füles típus. Négy sírba íjat és 1–3 nyílhegyet helyeztek. A topolyai 20. sír kivételével a többiből79 keskeny, párhuzamos hosszoldalú, szögletesen záródó íjkarcsontok kerültek elő, szimmetrikus és aszimmetrikus párokat alkotva. Ez az íjkartípus80 a Duna– Tisza közének keleti részére, a Tisza mentére jellemző, főként a Fehértó A, Jászapáti és a felgyő-Ürmöstanyai temetők korai temetkezéseiben gyakori. A Duna–Tisza köze nyugati felében,81 a Tiszántúlon82 és a Dunántúlon83 is csak szórványjelenségként tűnik fel. A kora avar anyagban lévő íjtípusok készen érkeztek a Kárpát-medencébe. Az ívelt és a kiszélesedő végű korai típusok nagy számban ismertek belső-ázsiai84 és kelet-európai sztyeppei 6–7. századi temetkezésekben,85 de a tömlővéges síregyüttesekben is megjelenő, egyenes záródású típushoz analógiákat 68 80 Övdíszek 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 BÓNA 2000, Abb. 9. 3–4. WERNER 1962, 28. MADARAS 1995, 70–71. KOVAČEVIĆ 1972, 68. BÓNA 2000, 150. KOVRIG 1963, 105. BÓNA 1983, 119–120. TOMKA 2005, 168–170. MADARAS 1994, 120, 152. MADARAS 1995, 60. SOMOGYI 1997, 43–44. Jászapáti-Nagyállási út 91. sír (MADARAS 1994, Taf. XIV. 91: 2); Szeged-Fehértó A, 26. és 247. sírok (MADARAS 1995, Pl. 4. 1–4, Pl. 26. 1–2). 81 82 83 84 85 201 Az orosz kutatás hun típusként nevezi meg. Lásd: KRUGLOV 2005. Fajsz-Garadomb, 4. sír (BALOGH–KŐHEGYI 2001, 8. kép 1–8) és Kunpeszér-Felsőpeszéri út, Homokbánya 9. sír. (Közöletlen, Katona József Múzeum, Kecskemét.) Deszk L, 8. sír (közöletlen, MFM ltsz.: 53.75.221). Zamárdi-Rétiföldek, 186. és 559. sír (BÁRDOS– GARAM 2009, Taf. 22. 18–24, Taf. 72. 19–20). Például Kudyrge (GAVRILOVA 1965); Mongun-Tajga, Shut-Col (KENK 1982). Avilovka (RAŠEV 2007, Tab. 12. 6); Vinogradnoe (ORLOV–RASSAMAKIN 1996); Risovoe (RAŠEV 2007, Tab. 33, 13–17); Sivašovka (KOMAR et al. 2006) stb. BALOGH CSILLA csak Közép-Ázsiában, Altynasar kurgántemetőjében találunk.86 A topolyai 20. sírban is keskeny, azonban lekerekített végű íjkarcsont töredékei voltak. Ez a típus az avar szállásterület egészén a kora avar korban általánosan elterjedt volt, és a közép avar kori leletegyüttesekben is gyakorta előfordul. A feldúlt és kirabolt topolyai sírból egy keskeny, karcolt palmettadíszes tegez peremlemeze is előkerült. A díszítmény típusa alapján a töredék a 13/a motívumos,87 közép avar korra jellemző típushoz tartozik. A Fehértó A, 26. sírban a kardon, íjon és nyílcsúcsokon kívül egy rossz megtartású balta is volt,88 amely a Duna–Tisza közi anyagban lévő kevés kalapácsfokú balta egyike.89 Ez a baltatípus csak kora avar leletkörnyezetben fordul elő, főként az Északkelet-Dunántúl germán kapcsolatokkal rendelkező temetőiben gyakori, kiemelkedően magas a számuk a budakalászi temetőben,90 de Zamárdi, Környe és Kölked-Feketekapu A temető sírjaiban is felbukkan. Az avar kori emlékanyagban részben mediterrán, részben langobard jellegnek tekinthetők.91 Tarsolyzárók Hat sírban csontból faragott tarsolyzáró volt, a felgyő-Ürmös-tanyai 108. sírban kettő is. Közülük a győri 570. sír három lyukkal áttört, hengeres alakú, fonatdíszes darabja a csontból készült tarsolyzárók későbbi típusaihoz tartozik. Ez a darab Bendeguz Tobias rendszerezésében a 3d típusba került,92 de valójában a nagyon igényesen kidolgozott szalagfonat mintája a tarsolyzárók között egyedi. A Homokmégy-Halom, 141. sírban lévő keskeny, egyik hosszoldalán íveltre faragott tarsolyzáró93 a kora avar kori tarsolyzárók legnépesebb típusán belül egy kevés példányban előforduló altípus,94 amelynek képviselői főként a Duna–Tisza közéről ismertek. A felgyői 108. sírból való egyik tarsolyzáró keskeny, rövid téglalap alakú és három lyukkal áttört. Oldalai gondosan ferdén csiszoltak. Bendeguz Tobias az 1d típusba sorolta, ahová ezen kívül mindösszesen csak két másik darab tartozik, amelyek közül az egyik a közeli Fehértó A temetőből származik.95 86 87 88 89 90 91 92 LEVINA 1994, ris. 124–131. STRAUB 1997, 127. MADARAS 1995, Pl. 4. 9. Bácsújfalu/Selenča (SRB) (CSALLÁNY 1953, XXXI. T. 5); Bugyi-Ürbőpuszta, szórvány (BÓNA 1957, XL. T. 2); Szeghegy/Lovćenac (SRB) (ROEDIGER 1903, 272– 276); Tass-38-as km-kő (BALOGH 2002, 19. kép 6). SZÜCSI 2012, 2. ábra. KISS 1996, 238. TOBIAS 2011, 291. A Fehértó A, 247., a Jánoshida, 188. és a FelgyőÜrmös-tanya, 108. sír másik tarsolyzárója Tobias rendszerezésében külön-külön típusba került,96 de valójában a lapockacsontból készített, szögletes, kerek vagy ovális előlapú és a hátoldalon 3–5 lyukkal áttört, kora és közép avar kori sírok mellékleteiként előforduló, népes tarsolyzárók közé tartozik. A díszítéseik — pont-kör, pont-kör vonaldíszekkel vagy geometrikus elemekkel kombinálva, sraffozott háromszögek — inkább a kora avar kori csontmunkákra jellemző egyszerű motívumok, s ez alapján a tarsolyzáró típus korábbi képviselői közé tartozónak gondolhatjuk őket. Egyéb leletek A tömlővégeket tartalmazó leletegyüttesekben további apró leletek és eszközök is voltak, amelyek nagy részét valószínűleg tarsolyban hordták: ilyenek a férfisírokban lévő kovák, csiholók, de a leletek közt lévő római érmek, római veret- és csattöredékek, római fibulák és a páncéllemezek is. Egy-két lamella három női és egy férfi sírjában volt. A péterrévei 122. női sírból zömök, rövid, az egyik hosszoldalán ívelt bemetszéssel tagolt darab került elő, hasonló volt a fehértói 220. sír három lamellájának egyike is. Ezek a Klárafalva-Barna, 1. és a Gátér, 45. kora avar sírok97 lamelláihoz hasonlatosak mind arányaikat, mind a fűzőlyukak elosztását tekintve. A fehértói 220. sír másik robusztus, aszimmetrikus fűzőlyukas lamellájának oldaláról hiányzik az ívelt bemetszés. A felgyői 108. és 119. sírokban csak lamellatöredékek voltak, de azok alapján is egyértelmű, hogy más típusú, keskeny páncéllemezek részei. A Zillingtal, D-184. sírban a jobb váll mellett egy öntött bronz, piramis alakú lószerszámveret volt. A verettípus Kárpát-medencei párhuzama a hódmezővásárhely-kishomoki 7. gepida sírból származik.98 Frank és alemann környezetből származó számos analógiája99 alapján bizonyos, hogy eredetileg párban kantárveret volt. Manfred Nawroth tipológiai felosztása szerint a Meroving-kori kantárveretek 4. típusába tartozik,100 Ursula Kochnál az 580– 600 közé keltezett Schretzheim(=délnémet 7)-fázisba sorolható.101 A veretet a sírbeli helyzete alapján másodlagos felhasználásban („Altfunde”) a gyön93 GARAM 1975, Fig. 12. 4. Ig típus. (TOBIAS 2011, 287.) 95 38. sír. (MADARAS 1995, Pl. 6. 6.) 96 7b, 7c1 és 7c7 típusok. (TOBIAS 2011, 292, 294.) 97 CSALLÁNY 1972, 8. kép 5, 11. kép 7. 98 BÓNA–NAGY 2002, Taf. 9. 26. 99 A párhuzamokat lásd: DAIM 1998, 104–105; NAGY 2004, 116–118, 155–156. 100 NAWROTH 2001, 85–88. 101 KOCH 1990, 235. 94 202 AVAR KORI TÖMLŐVÉGEK gyök közé csüngőként fűzték fel,102 ezért a sír keltezésénél erre is figyelemmel kell lenni. A síregyüttes háromszögletű poncokkal díszített bronz csipesze is idegen az avar kori leletkörnyezetben, a bikonikus monokróm gyöngysorral együtt. A kantárveret ugyan nem eredeti funkciójában használták, de a csipesz, a gyöngysor és a piramis alakú veret együtt a sírban nyugvó nő meroving/germán kulturális kapcsolataira enged következtetni. Végezetül említésre érdemes a Felgyő-Ürmöstanya, 108. sírból, a tömlővégek mellől származó kísérőlelet. A bal combcsont külső oldalánál lévő apró szárnyascsontok a tarsolyban voltak, bronz lepény és átfúrt bronz lemeztöredék társaságában. Ugyancsak a bal combcsont mellől került elő egy vaslemezből készített kis kapa is, amely szintén magában áll az avar emlékanyagban. ÖSSZEGZÉS A tömlővégek egyszerűnek, szinte szegényesnek mondható leletegyüttesekből származnak. Kísérőleleteik alapján használatuk ideje a 7. század második negyedétől a század végéig, esetleg a 8. század elejéig adható meg. A faragott és esztergályozott darabok, valamint a díszítés alapján szétválasztott csoportok között markáns kronológiai különbségek nem mutatkoznak. A leletösszefüggések és a hasonló díszítésű csonttárgyak alapján a szalagfonattal díszített darabok kicsivel fiatalabbak lehetnek, azonban jelentős kronológiai különbség mégsem lehet köztük és a többi típus között, mert az alattyáni 77. sírban egy szalagfonatos egy karcolt vonaldíszes darabbal volt együtt. Ugyanakkor a tömlővégek többségétől formában eltérő, rövidebb és hengeres formájú topolyai és kiskörei darabok a tárgytípus késői képviselői. Az eddig ismertté vált darabok közül a legkésőbb az érsekújvári 396. sírból származó kerülhetett földbe, a gyöngycsüngős fülbevaló és a kései dinnyemag alakú gyöngyök alapján a 8. század első évtizedeiben. A tárgytípus feltűnése a jelenlegi adatok alapján a 7. század második negyedénél nehezen pontosítható, amint eredete is. Megfelelő keleti analógiák hiányában helyi készítésük látszik valószínűnek, a kora avar kor első feléből előzményeik nem mutathatók ki. A kora avar kori leletanyagban egyre több olyan tárgytípust sikerül a tárgytipológiai vizsgálatok alapján körvonalazni, amely a kora avar kor első feléből kimutatható előzmény nélkül, a 7. század második negyedében tűnik fel a Kárpát-medence régészeti anyagában. Elterjedésük vagy csak a Duna–Tisza közére korlátozódik vagy a lelőhelyeik súlypontja ide esik: vagyis ennek a területnek a népességére jellem- ző.103 Ilyenek az úgynevezett propeller alakú övforgók és a varkocsszorítók korai példányai,104 a Mezőszilas-típusú csüngők,105 a csücskös és bütykös edények, a varkocsfésűk, az egyenes végű, párhuzamos hosszoldalú, keskenykarú íjak, az egyenes csontlécekkel díszített, gallér nélküli tegezek, az íjtegezhez tartozó, S- vagy szalagfonattal díszített, szíjvégek vagy csapott végű téglalap alakú csontlapocskák. Ezeken kívül e területen a temetkezési szokásokban is új jelenségek jelennek meg, mint például az állati eredetű áldozatok teljes hiánya, a külön gödörbe elásott lószerszám–fegyver együtteséből álló áldozati leletek, a teljesen üresen hagyott aknájú padmalyos sírok. Az új tárgytípusok és temetkezési szokások Duna–Tisza közi koncentrált, a Kárpát-medencében előzmény nélküli megjelenése elképzelhető, hogy egy ekkortájt a Kárpát-medencébe érkező népesség tárgyi hagyatékának tekinthető. Ezen új Kárpát-medencei jelenségek és a közelebbi-távolabbi analógiáik koncentrált közép-ázsiai előfordulása (Dzhetyasarkultúra) további vizsgálatokat kíván. A fentiekben vizsgált csont (esetleg szaru) tömlővégek női sírokban való gyakori előfordulása arra utal, hogy mindenképpen olyan tárgy részei lehettek, amelyek a mindennapi élet praktikus eszközei közé tartoztak. A folyadéktároló bőr- vagy hólyagtömlőn kívül egyebek, például bogyók, magvak, porok tárolására szolgáló tömlők tartozékai is lehettek. Erre utalhat, hogy négy sírból kettesével kerültek elő. (2. tábla) Szűk területre, a Kárpát-medence két legnagyobb élő vízfolyásának mentére korlátozódó elterjedésük alapján használóik életmódbeli hasonlóságára gondolhatunk. Balogh Csilla İstanbul Üniversitesi Türkiyat Araştırmaları Enstitüsü Istanbul E-mail: csillabal@gmail.com 102 103 DAIM 1998, 105. A tárgytípusok és a rítuselemek részletes elemzését és a lelőhelyek teljes körű listáit lásd: BALOGH 2013. Típusonként kiragadott példák felsorolását lásd: BALOGH 2014, 33–42. j. 104 BALOGH 2011, 262–264. 105 BALOGH 2012. 203 BALOGH CSILLA IRODALOM BALOGH 2002 Balogh Cs.: Régészeti adatok BácsKiskun megye területének kora avar kori történetéhez. Előmunkálatok a Duna–Tisza köze avar kori betelepülésének kérdéseihez. MFMÉ – StudArch 8 (2002) 291–340. BALOGH 2010 Balogh Cs.: A Felgyő, Ürmös-tanyai avar kori temető. In: (Szerk. Balogh Cs.–P. Fischl K.) Felgyő, Ürmös-tanya. MFMÉ – MonumArch 1. Szeged 2010, 185–381. BALOGH 2011 Balogh Cs.: Kora avar kori ún. propeller alakú övveret a kunpeszéri 3. sírból. MFMÉ – StudArch 12 (2011) 257–276. BALOGH 2012 Balogh, Cs.: A Mezőszilas type pendant from Grave 14 of the Mélykút Sánc-dűlő cemetery. In: (Ed. Vida T.) Thesaurus Avarorum. Régészeti tanulmányok Garam Éva tiszteletére. Budapest 2012, 269–287. BALOGH 2013 Balogh Cs.: A Duna–Tisza köze avar kori betelepülésének problémái. (Doktori disszertáció. ELTE.) Budapest 2013. BALOGH 2014 Balogh Cs.: Avar sírok FelgyőKettőshalmi dűlőben. In: (Szerk. Anders A.–Balogh Cs.–Türk A.) Avarok pusztái. Régészeti tanulmányok Lőrinczy Gábor 60. születésnapjára. Budapest 2013, 243–278. BALOGH–KŐHEGYI 2001 Balogh Cs.–Kőhegyi M.: Fajsz környéki avar kori temetők II. Kora avar kori sírok Fajsz-Garadombon. MFMÉ – StudArch 7 (2001) 333–363. BALOGH–PÁSZTOR 2015 Balogh Cs.–Pásztor A.: Az avar kori nagy gyöngycsüngős fülbevalók. In: (Szerk. Balogh Cs.–Major B.) Hadak útján. A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIV. konferenciája, Esztergom 2014. november 4–6. (Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia. Archaeological Studies of PPCU Department of Archaeology – A PPKE BTK Régészeti Tanszékének kiadványai 4.) (MTA BTK MŐT Kiadványok 3.) Budapest–Esztergom 2015, 581–625. BÁLINT 2004 Bálint Cs.: A nagyszentmiklósi kincs. Budapest 2004. BÁRÁNY 2014 Bárány A.: Csonteszközök Daruszentmiklós F-005 avar kori településről. In: (Szerk. Anders A.–Balogh Cs.–Türk A.) Avarok pusztái. Régészeti tanulmányok Lőrinczy Gábor 60. születésnapjára. Budapest 2014, 399–409. BÁRDOS–GARAM 2009 Bárdos, E.–Garam, É.: Das awarenzeitliche Gräberfeld in ZamárdiRétiföldek. MAA 9. Budapest 2009. BÓNA 1957 Bóna I.: Az ürbőpusztai avar temető. ArchÉrt 84 (1957) 155–173. BÓNA 1974 Bóna I.: A középkor hajnala. A gepidák és a langobardok a Kárpát-medencében. Budapest 1974. BÓNA 1979 Bóna I.: A szegvár-sápoldali lovassír. Adatok a korai avar temetkezési szokásokhoz. ArchÉrt 106 (1979) 3–32. BÓNA 1980 Bóna, I.: Studien zum frühawarischen Reitergrab von Szegvár. Acta ArchHung 32 (1980) 31–95. BÓNA 1983 Bóna I.: A XIX. század nagy avar leletei. SzMMÉ 1982–1983 (1983) 81–160. BÓNA 2000 Bóna, I.: Ein frühawarisches Gräberfeld in der Unio-Sandgrube von Várpalota. ComArchHung 2000, 123–160. BÓNA–NAGY 2002 Bóna, I.–Nagy, M.: Hódmezővásárhely-Kishomok. In: Bóna, I.–Nagy, M.: Gepidische Gräberfelder am Theissgebiet I. MGAH 1. Budapest 2002, 34–189. BUGARSKI 2009 Bugarski, I.: Nekropole iz goda antike i ranoj sredn’ej veka na lokaliteti Čik. Belgrad 2009. CHANTRE 1887 Chantre, E.: Recherches antropologiques dans le Caucase. Paris–Lyon 1887. ČILINSKÁ 1966 Čilinská, Z.: Slawisch–awarisches Gräberfeld in Nové Zámky. Bratislava 1966. ČILINSKÁ 1975 Čilinská, Z.: Frauenschmuck aus dem 7.–8. Jahrhundert im Karpatenbecken. SlovArch 23/1 (1973) 63–96. CSALLÁNY 1953 Csallány D.: A bácsújfalusi avarkori hamvasztásos lelet. Adatok a kuturgurbolgárok (hunok) temetési szokásához és régészeti hagyatékához. ArchÉrt 80 (1953) 133–141. CSALLÁNY 1960 Csallány D.: Szabolcs-Szatmár megye avar leletei. JAMÉ 1 (1958) 31–87. CSALLÁNY 1967 Csallány D.: Sámáneszköz volt-e az avarkori „írtartó csonttégely”? MFMÉ 1966– 67, 61–70. CSALLÁNY 1972 Csallány D.: Avarkori páncélmaradványok a Kárpát-medencében. I. JAMÉ 12– 14 (1969–1971) 7–44. CS. SEBESTYÉN 1930 Cs. Sebestyén K.: Rejtélyes csontok népvándorláskori sírokban. Dolg VI (1930) 178–204, 220. DAIM 1998 Daim, F.: Das awarische Gräberfeld von Zillingtal: sechs Gräber mit „westlichen” Gegenständen. In: „Zur Landeskunde des Burgenlandes” – Festschrift Hans Schmid. Eisenstadt 1998, 97–135. ERDÉLYI 1958 Erdélyi I.: A jánoshidai avarkori temető. RégFüz Ser. II. No. 1. Budapest 1958. ERDÉLYI–NÉMETH 1969 Erdélyi I.–Németh P.: A várpalota-gimnáziumi avar temető. A Bakonyi Múzeum avarkori leletanyagának ismertetése I. VMMK 8 (1969) 167–198. 204 AVAR KORI TÖMLŐVÉGEK FETTICH 1943 Fettich N.: Győr a népvándorláskorban. In: (Szerk. Lovas E.) Győr története a XIII. század közepéig. (Régészeti emlékek III.) Győr 1943, 3–57. GARAM 1975 Garam, É.: The Homokmégy-Halom Cemetery. In: (Ed. Kovrig, I.) Avar Finds in the Hungarian National Museum. Cemeteries of the Avar Periods (567–829) in Hungary I. Budapest 1975, 13–48. GARAM 1976 Sz. Garam É.: Adatok a középavar kor és az avar fejedelmi sírok régészeti és történeti kérdéseihez. FolArch 27 (1976) 129–147. GARAM 1979 Garam, É.: Das awarenzeitliche Gräberfeld von Kisköre. (Fontes ArchHung.) Budapest 1979. GARAM 1984 Garam, É.: Spätawarenzeitliche Goldgegenstände im Ungarischen Nationalmuseum. FolArch XXXV (1984) 87–109. GARAM 1991 Garam, É.: Die awarenzeitlichen Funde aus Ungarn im Römisch-Germanischen Zentralmuseum. Bonn 1991. GARAM 1992 Garam, É.: Die münzdatierten Gräber der Awarenzeit. In: (Hrsg. Falko, D.) Awarenforschungen I. (Archaeologia Austriaca Monographien.) Wien 1992, 135–250. GARAM 1995 Garam, É.: Das awarenzeitliche Gräberfeld von Tiszafüred. (Cemeteries of the Avar Period (567–829) in Hungary. Vol. 3.) Budapest 1995. GARAM 1998 Garam É.: Avar kori csont ostor vagy korbácsvégek és ostorbuzogányok. ComArchHung 1998, 109–119. GARAM 2001 Garam, É.: Funde byzantinischer Herkunft in der Awarenzeit vom Ende des 6. bis zum Ende des 7. Jahrhundert. MAA 5. Budapest 2001. GARAM 2002 Garam É.: Avar kori fejedelmi és köznépi sírleletek kapcsolata a nagyszentmiklósi kinccsel. In: (Szerk. Garam É.) Az avarok aranya – A nagyszentmiklósi kincs. Budapest 2002, 81–111. GARAM 2003 Garam É.: Avar kori fibulák. ArchÉrt 128 (2003) 95–123. GAVRILOVA 1965 Gavrilova, A. A.: Mogiľnik Kudyrge kak istočnik po istorii altajskih plemen. Moskva–Leningrad 1965. KADA 1906 Kada E.: Gátéri (Kun-kisszállási) temető a régibb középkorból. ArchÉrt 26 (1906) 135–155, 207–221. KATZAMEYER 1997 Katzameyer, T.: Verbreitungsbilder ausgewählter Perlentypen des Frühmittelalters in Süd– und Westdeutschland. In: (Hrsg. Freeden-Wieczorek, von U. A.) Perlen. Archäologie, Techniken, Analysen. Akten des Internationalen Perlensymposiums in Mannheim vom 11. bis 14. November 1994. Bonn 1977, 149– 160. KENK 1982 Kenk, R.: Früh- und hochmittelalterliche Gräber von Kudyrge im Altai. AVA-Materialien 3. München 1982. KISS 1983 KISS G.: Egy avarkori fülbevalótípusról. ArchÉrt 109 (1983) 100–110. KISS 1992 Kiss, A.: Germanen im awarenzeitlichen Karpatenbecken. In: (Hrsg. Daim, F.) Awarenforschungen I. (Studien zur Archäologie der Awaren 4.) Wien 1992, 35−134. KISS 1996 Kiss, A.: Das awarenzeitlich-gepidische Gräberfeld von Kölked-Feketekapu A. (MFMA 2. Studien zur Archäologie der Awaren 5.) Innsbruck 1996. KISS 1997 Kiss A.: Az avar kori tegezek csontlemezeinek kronológiájához. ArchÉrt 123–124 (1996– 1997) 75–83. KOCH 1990 Koch, U.: Das fränkische Gräberfeld von Klepsau im Hohenlohekreis. FBVFBW 17. Stuttgart 1990. KOMAR et al. 2006 Komar, A. V.–Kubyšev, A. I.– Orlov, R. S.: Pogreben’e kočevn’ikov VI–VII vv. iz Severo-zapadnovo Priazov’a. In: Stepy Evropy epohu sred’nevkov’a 5. Donetsk 2006, 244–374. KOVAČEVIĆ 1972 Kovačević, J.: Les tombes 73 et 77 de la nécropole de „Čik”. Balcanoslavica 1 (1972) 65–72. KOVÁCS 1913 Kovács I.: A mezőbándi ásatások. Dolg IV (1913) 279–389. KOVRIG 1963 Kovrig, I.: Das awarenzeitliche Gräberfeld von Alattyán. ArchHung 40. Budapest 1963. KOZÁK 2007a Kozák J.: Az avarok sípja. Arany Tarsoly. Hagyományőrzők lapja 2007/9. KOZÁK 2007b Kozák J.: A hólyagduda az avar kor hangszere. Arany Tarsoly. Hagyományőrzők lapja 2007/10. KÖRÖSI 2010 Körösi A.: Szarmata és avarkori csonteszközök Felgyő-Kettőshalmon. In: (Szerk. Gömöri J.–Körösi A.) Csont és bőr. Az állati eredetű nyersanyagok feldolgozásának története, régészete és néprajza. Budapest 2010, 99–116. KRUGLOV 2005 Kruglov, E. V.: Slozsnosostavnye luki Vostocnoj Evrpy rannevo sred’nevekov’a. In: Stepy Evropy epohu sred’nevkov’a 4. Donetsk 2005, 73–142. LANTOS 2015 Lantos A.: Kora avar lószerszámos temetkezés Dunavecsén. In: (Szerk. Balogh Cs.–Petkes Zs.–Sudár B.–Zsidai Zs.) „In nostra lingua Hringe nominant”. Tanulmányok Szentpéteri József 60. születésnapja tiszteletére. Budapest–Kecskemét 2015, 29–37. LÁSZLÓ 1940 László Gy.: Avarkori pásztorkészségeink. ArchÉrt 1 (1940) 91–98. LEVINA 1994 Levina, L. M.: Dzsetiasarskaja kultura 3–4. Mogil’niki Altinasar 4. Moskva 1994. 205 BALOGH CSILLA LŐRINCZY 1991 Lőrinczy G.: A Szegvár-oromdűlői kora avar kori temető 1. sírja. MFMÉ 1984/85-2 (1991) 127–154. LŐRINCZY 1992 Lőrinczy G.: Megjegyzések a kora avar kori temetkezési szokásokhoz. A tájolás. JAMÉ 30–32 (1987–1989) 161–172. MADARAS 1994 Madaras, L.: Das Awarenzeitliche Gräberfeld von Jászapáti. Awarische Corpus – Avar Corpus Füzetek II. Debrecen–Budapest 1994. MADARAS 1995 Madaras, L.: The Szeged-Fehértó „A” and „B” Cemeteries. Das Awarische Corpus III. Debrecen–Budapest 1995. MESTERHÁZY 1971 Mesterházy K.: Avar kori csonttégelyek. DMÉ 1969–1970, 242–246. NAGY 1959 Nagy, S.: Nekropola kod Aradca iz ranog srednjeg veka. RVM 8 (1959) 45–102. NAGY 1998 Nagy, M.: Awarenzeitliche Gräberfelder im Stadtgebeit von Budapest I–II. MAA 2. Budapest 1998. NAGY 2004 Nagy M.: A hódmezővásárhely-kishomoki gepida temető (elemzés). MFMÉ – StudArch 10 (2004) 129–209. NAWROTH 2001 Nawroth, M.: Das Gräberfeld von Pfahlheim und das Reitzubehör der Merowingerzeit. (Wissentschaftliche Beibände zum Anzeiger des Germanischen Nationalmuseums. Band 19.) Nürnberg 2001. ORLOV–RASSAMAKIN 1996 Orlov, R. S.–Rassamakin, Y. â.: Novye pam’atniki VI–VII vv. iz Priazov’a. — Materialy I. tyc. n. e. po arheologii i istorii Ukrainy i Vengrii. Kiev 1996, 102–116. PÁSZTOR 1995 Pásztor A.: A kora és közép avar kori gyöngyök és a bizánci éremleletes sírok kronológiai kapcsolata. SMK 11 (1995) 69–92. PÁSZTOR 1997 Pásztor A.: A tiszavasvári-koldusdombi avar kori temető gyöngyleleteiről. JAMÉ XXXVII–XXXVIII (1995–1996) 189–203. PÁSZTOR 2003 Pásztor A.: A székkutas-kápolnadűlői avar kori temető gyöngyleletei. In: (Szerk. Bende L.–Lőrinczy G.) B. Nagy K.: A székkutaskápolnadűlői avar temető. MFMÉ – MonArch 1. Szeged 2003, 331–370. PÁSZTOR 2008 Pásztor, A.: Ergebnisse der typochronologischen Untersuchung awarenzeitlicher Perlenfunde in Ungarn. Perlentracht in der Früh- und Mittelawarenzeit. Antaeus 29–30 (2008) 307–324. PÁSZTOR 2012 Pásztor A.: A Lesencetomaj-Piroskereszt avar kori temető 39. sírjának gyöngysora. In: (Ed. Vida T.) Thesaurus Avarorum. Régészeti tanulmányok Garam Éva tiszteletére. Budapest 2012, 477–488. PREDA 1980 Preda, C.: Callatis necropola romanabizantină. BiblArch 38. Madrid 1980. RAŠEV 2007 Rašev, R.: Prab’ulgarite prez V–VII vek. Velika Trnovo 2007. REPNIKOV 1906 Repnikov, N. I.: Nekatorye mogil’niki oblast’i krymskiji gotov. (Izvan’ija imparatorskoj arheologičeskoj komissiji 19.) Moskva 1906. ROEDIGER 1903 Roediger A.: Koraközépkori lovas sírleletről Szeghegyen (Bács-Bodrog megye). ArchÉrt 23 (1903) 272–276. SALAMON–CS. SEBESTYÉN 1995 Salamon, Á.– Cs. Sebestyén, K.: The Szeged-Kundomb Cemetery. Das Awarische Corpus IV. Debrecen–Budapest 1995, 8–109. SALAMON–ERDÉLYI 1971 Salamon, Á.–Erdélyi, I.: Das völkerwanderungszeitliche Gräberfeld von Környe. StudArch 5. Budapest 1971. SAUER 2007 Sauer, F.: Die archaeologischen Grabungen auf der Trasse der S1. Fundstelle Vösendorf-Luxemburg Strasse. Bad Vöslau 2007. SOMOGYI 1997 Somogyi P.: Byzantinische Fundmünzen der Awarenzeit. MFMA 5. Innsbruck 1997. STADLER 2005 Stadler, P.: Quantitative Studien zur Archäologie der Awaren. MPrKom 60. Wien 2005. STRAUB 1997 Straub P.: Avar kori tegezdíszítő csontlemezek. Motívumtipológia és kronológia. MFMÉ – StudArch 3 (1997) 117–151. STRAUB 2000 Straub P.: 6–7. századi temetőrészlet Keszthely-Fenékpusztán (Erdélyi István ásatása, 1976). In: (Szerk. Bende L.–Lőrinczy G.– Szalontai Cs.) Hadak útján. Szeged 2000, 205– 229. STRAUB 2006 Straub P.: Kiegészítés a kora avar kori tegezcsontok időrendjéhez. ComArchHung 2006, 163–177. SZABÓ 1965 Szabó J. Gy.: Az egri múzeum avar kori emlékanyaga I. Kora avar kori sírleletek Tarnaméráról EMÉ 3 (1965) 29–71. SZABÓ 1975 Szabó, J. Gy.: The Pilismarót Cemetery. In: (Ed. Kovrig, I.) Avar Finds in the Hungarian National Museum. Budapest 1975, 241–281. SZÜCSI 2012 Szücsi F.: A kora- és közép avar kori balták és fokosok In: (Szerk. Petkes Zs.) Hadak útján XX. A Népvándorláskor Fiatal Kutatóinak XX. Összejövetelének Konferenciakötete (Budapest–Szigethalom, 2010. október 28–30.) Budapest 2012, 121–137. TEMPELM A N N-M ĄCZ Y ŃSK A 1985 Tem pelmann-Mączyńska, M.: Die Perlen der römischen Kaiserzeit und der frühen Phase der Völkerwanderungszeit im mitteleuropäischen Barbaricum. RGF 43. Mainz 1985. TETTAMANTI 2000 Tettamanti, S.: Das awarenzeitliche Gräberfeld in Vác-Kavicsbánya. MAA 5. Budapest 2000. 206 AVAR KORI TÖMLŐVÉGEK TOBIAS 2011 Tobias B.: Avar kori tarsolyzárók a Kárpát-medencében. MFMÉ – StudArch 12 (2011) 277–312. TOMKA 1971 Tomka P.: A Győr, Télavető dűlői avar temető belső csoportjai. Arrabona 13 (1971) 55–97. TOMKA 2005 Tomka P.: Korai avar sírok BörcsNagydombon (Győr-Moson-Sopron megye). ArchÉrt 130 (2005) 137–179. TÖRÖK 1973 Török Gy.: VII. századi sírok Kerepesről. FolArch 8 (1973) 113–134. VIDA 2000 Vida, T.: Die Ziergehänge der awarenzeitlichen Frauen im Karpatenbecken. Festschrift von István Bóna. Acta ArchHung 51 (1999–2000) 367–377. WERNER 1962 Werner, J.: Die Langobarden in Pannonien. Beiträge zur Kenntnis der langobardischen Bodenfunde vor 568. München 1962. WICKER 1978 Wicker E.: A sükösd-ságodi avar temető. (Szakdolgozat. ELTE.) Budapest 1978. AVAR MOUTHPIECES OF HOSES CSILLA BALOGH In the present study we deal with a rare object type from the Avar period; namely with the carved or turned short rolls made of bone or horn, which formed mouthpiece of leather or bladder hoses. We know 38 pieces of them among the historical relics of the Avar period. (Table 1) Most of their archaelogical sites are situated along the right side of the Tisza and left side of the Danube, and in the north-eastern corner of Transdanubia. (Fig. 1) 28 of them originate from the Danube–Tisza Interfluve, and based on this, bone mouthpieces of hoses can be kept distinctive pieces of Avar period finds from this area. In 4 graves along the Central Tisa there were 2-2 pieces, in other cases they were found one by one. 18 pieces (46%) originate from women’s graves, 13 (33,3%) from men’s graves, and 6 (15,3%) from youth and children’s grave. This find type cannot be founded in elderly men’s graves. Among the Avar pottery there are clay flasks (Fig. 3), whose pear shape, flat rear and front side of belly and narrow neck remind the forms of flasks/hoses made of organic materials. This proves that the Avars used leather or bladder hoses. We reconstruct (Pl. 1, 5–6) their forms and closures on the base of ethnographic analogies (Fig. 2) and the Asian stone sculptures. The positions of the mouthpieces of hoses in graves show, that the hoses were worn suspended from a belt. We grouped the mouthpieces of hoses based on their ornamentation (Pl. 2, 5–6). The mouthpieces of hoses were found among simple, almost poor findings. Their chronological position are given based on their accompanying findings. Based on the earrings, beads, brooches, bone-disc boxes, belt ornaments and weapons they can be dated to the second quarter of the 7th century to the end of the century, or possibly to the beginning of the 8th century. Because of the absence of Eastern analogies we consider it a local object type to have been developed in the Carpathian Basin. 207 Translated by Csilla Balogh 1. táblázat: Tömlővéget tartalmazó avar kori sírok áttekintő táblázata Table 1: Summary table of the Avar graves with mouthpieces of hoses Lelőhely Sírszám Halott neme 1 Alattyán-Tulát 22 nő Alattyán-Tulát 71 Alattyán-Tulát 77 gyermek (15–16 év) férfi (Ad.) Db 1 Tömlővég H (cm) Helye 6,8 jobb kéztőnél jobb combcsont mellett Melléklet ovális fülkarika, gyöngy, vascsat, orsógomb gyöngyök, tarsolyzáró, áttört, egybeöntött testű bronzcsat Irodalom KOVRIG 1963, 12. Taf. I. 22: 59. KOVRIG 1963, 15. Taf. VI. 71: 5. 5,8 2 5,6; 7,8 férfi (Mat.) férfi (Mat.) 1 9 1 3,6 I nő 1 3,8 — 73 nő? 1 6,3 bal combcsont mellett fülkarika, gyöngyök vaslánccal, vaskarperec, ujjasfibula, lemezfibula, orsókarika bronz nagy gyöngycsüngős fülbevaló, vaskés, fenőkő, edény 81 nő 1 2,5 jobb kéztőnél bronz fülkarika, vascsat, vaskés BUGARSKI 2009, 58, T. XIV. 81: 2. 122 nő 1 7,3 bal könyök alatt gyöngyök, vascsat, vaskarika, kisszíjvég, orsókarika, lamella, edény BUGARSKI 2009, 74–75, T. XIX. 122: 6. 508 27 nő? ? 1 1 3,3 7 nő (20– 25) 1 6,6 2 Aradi/Aradac (SRB) 14 3 Topolya-Bánkert, Vágóhíd/ Bačka TopolaBankert, Klanica (SRB) 4 Péterréve/Bačko Petrovo Selo, Čik (SRB) Péterréve/Bačko Petrovo Selo, Čik (SRB) Péterréve/Bačko Petrovo Selo, Čik (SRB) Péterréve/Bačko Petrovo Selo, Čik (SRB) 5 Budakalász-Dunapart 6 Budapest (III.)-Szőlő köz 2. 7 Bugyi-Ürbőpuszta 20 bal lábszár belső fülkarika, vascsat, pitykék, kova, csioldalánál holó, vaskarika, két nyílhegy, két vaskés jobb kéztőnél arany kifli alakú fülkarika, vascsat, vaskés másodlagos hely- gyöngy, két vascsat, négyzet alakú övzetben veret, vaskés, íj, faragott tegezcsont, egy nyílhegy medencénél piros festékrög bal felkar mellett bronz nagy gyöngycsüngős fülbevaló, vascsat, edény, orsógomb, állatcsont KOVRIG 1963, 15. Taf. VI. 77: 29–30. NAGY 1959, Tab. 3. 9. közöletlen BUGARSKI 2009, 15, T. I. I: 6. BUGARSKI 2009, 54–55, T. XII. 73: 3. STADLER 2005 NAGY 1998, 49, Taf. 44. 27: 1–2. BÓNA 1957, XXX. T. 18. BALOGH CSILLA 208 1 Lelőhely Sírszám Halott neme 8 Érsekújvár/Nové Zámky (SK) 396 nő 9 Felgyő-Ürmös-tanya 108 férfi (Mat.) Felgyő-Ürmös-tanya Felgyő-Ürmös-tanya szórvány 119 nő Db 1 2 1 2 Tömlővég H (cm) Helye 559 570 gyermek nő 1 1 Győr-Téglavető-dűlő 596 nő 1 11 Homokmégy-Halom 141 férfi (Juv.) 1 12 JánoshidaTótkérpuszta 188 férfi (30–35) 2 91 férfi 1 103 gyermek 1 5 211 nő 1 5,6 6 férfi 1 14 Kisköre-Halastó Irodalom ČILINSKÁ 1966, Taf. LX. 396: 5. BALOGH 2010, 203, 47. kép 2–4. BALOGH 2010, 222, 98. kép 6. BALOGH 2010, 204, 49. kép 119: 12–13. FETTICH 1943, 33. FETTICH 1943, 33, XI. t. 17. FETTICH 1943, 33. GARAM 1975, 33, Fig. 12. 141: 1. ERDÉLYI 1958, 3. t. 14–15. MADARAS 1994, 36, Taf. XIV. 91: 3. MADARAS 1994, 38, Taf. XV. 103: 1. MADARAS 1994, 62, Taf. XXXII. 211: 6. gerincoszlop kö- vaskarika, orsókarika zepén jobb alkar mellett lemezgömbös fülbevaló, gyöngy, vascsat, vaskarika, vaskés, csontlemezes skatulya, orsókarika bal alkarnál két vascsat, lemezes kisszíjvégek, GARAM 1979, Taf. 6. 6: 19. négyszögletes bronzveretek félgömb fe jű szegecstakarókkal, vashuzal töredékek AVAR KORI TÖMLŐVÉGEK 209 kerek karikájú gyöngycsüngős fülbevaló, dinnyemag alakú és kölesgyöngyök, spirál- és pántgyűrű, vascsat, orsógomb, vas karperec, edény, vaskés, gömbös vastárgy? 244,283 bal combcsont vascsat, bronz kisszíjvégek, vaskés, két mellett orsógomb, kapa, vaskarika, vaslánc, két tarsolyzáró, lamella, bronzlemez, bronzlepény, szárnyascsontok, tojás 4,6 — — 5,32; 2,46 jobb kéz ujjcsont- gyöngyök vaslánccal, vaskarika, két lajai között mella, disznócsontok lyukas ólomtárgy, edény 6,1 vascsat, tarsolyzáró, II. Constantinus érem, gyöngyök, késő római szíjvég, bronztű két római érem, vascsat, bogyós fülbevaló, gyöngyök 3,5 jobb combtő mel- vascsat, bronz korong alakú övveret, lett vaskés, két vaskarika, csont tarsolyzáró 6,6 bal kéztő belső ol- vascsat, egybeöntött pajzstestű bronzdalánál csat és bronzcsat töredéke, tarsolyzáró, vaskés, fenőkő, bogozó? 6,2 betöltésből vascsat, vaskés, íj, nyílhegy 10 Győr-Téglavető-dűlő Győr-Téglavető-dűlő 13 Jászapáti-Nagyállási út Jászapáti-Nagyállási út Jászapáti-Nagyállási út Melléklet Lelőhely Sírszám Halott neme Db nő (Mat.) 1 116 16 Sükösd-Ságod 17 nő 1 17 Szeged-Fehértó A 26 férfi (Ad.) 1 Szeged-Fehértó A 220 nő (Mat.) 1 Szeged-Fehértó A 247 férfi 1 Szeged-Fehértó A 358 nő 1 18 Vác-Kavicsbánya 19 VárpalotaGimnázium 20 Völgyfalva/Zillingtal (A) nő (Juv.)? 134 lovas fér(H) fi D184 nő 270 1 1 1 Irodalom SALAMON–ERDÉLYI 1971, 25, Taf. 19.65. WICKER 1978. MADARAS 1995, 17, Pl. 4. 5. MADARAS 1995, 37, Pl. 24. 220: 1. MADARAS 1995, 39, Pl. 26. 4. MADARAS 1995, 50, Pl. 35. 358: 1. TETTAMANTI 2000, 61, Taf.14. 270: 1. ERDÉLYI–NÉMETH 1969, 180, III. t. 5. DAIM 1998, Taf. 6. 7. BALOGH CSILLA 210 15 Környe Tömlővég Melléklet H (cm) Helye bal medence mel- ezüst nagylemezgömbös fülbevaló, lett gyöngy, vascsat, vaskés, római verettöredék, edény 5,3 medence jobb ol- ezüst felhúzott lemezgömbös fülbevadalán ló, ezüst nagylemezgömbös fülbevaló, gyöngyök, orsógomb, vaskés, vascsat, edény, állatcsont 5,2 jobb kéztő mellett ezüst aprógömbös fülbevaló, gyöngy, két vascsat, ezüstpitykék, ezüst kis- és nagyszíjvégek, vaskés, P-füles kard, íj, két nyílhegy, faragott csontlapocska, edény, disznócsontok 4 jobb kéztő mellett vaslánc gyöngyökkel összerozsdásodva, orsógomb, vaskés, két lamella, edény, szárnyascsontok, tojás 6,3 jobb kéztő mellett ezüstpitykék, kis- és nagyszíjvégek, fibula, vaskés, tarsolyzáró, csipesz, csiholó, kova, balta, íj, három nyílhegy, edény, marhacsont, halcsontok 6 medence bal ol- gyöngyök, aranyszálak, vas karperecdalán pár, vascsat, gyöngyök, orsógomb, vaskés 5,6 jobb oldalon bronz pánttöredék, kerek vascsat, kölesgyöngyök, orsógomb, edény, vaslánc 7,5 — tűtartó, fogazott szalagfonatos szíjvég, három vésett díszű csontlemez medencecsont bal nagylemezgömbös fülbevaló, gyönoldalán gyök, két vas karperec, vaskés, bronzkarika, vasár, vaslánc, bronzcsengő, csipesz, orsókarika, edény, lószerszámveret AVAR KORI TÖMLŐVÉGEK 1. tábla: Felgyő-Ürmös-tanya, 108. sír: 1. Sírfotó részlete; 2–4. Tömlővégek; 5–6. Bőrtömlő záródásának rekonstrukciója Pl. 1: Felgyő-Ürmös-tanya, Grave 108. 1. Details of the grave-photo; 2–4. Mouthpieces of hoses from the grave; 5–6. Reconstruction of closures of the mouthpieces of hoses 211 BALOGH CSILLA 2. tábla: 1. Jászapáti-Nagyállási út, 91. sír; 2 Szeged-Fehértó A, 220. sír; 3. Környe, 116. sír; 4. Aradi/Aradac (SRB), 14. sír; 5, 11: Jánoshida-Tótkérpuszta, 188. sír; 6. Szeged-Fehértó A, 358. sír; 7. Felgyő-Ürmös-tanya, 108. sír; 8. FelgyőÜrmös-tanya, szórvány; 9–10. Felgyő-Ürmös-tanya, 119. sír; 12. Budapest (III.) Szőlő köz 2., 27. sír; 13. Érsekújvár/ Nové Zámky (SK), 396. sír; 14. Péterréve/Bačko Petrovo Selo, Čik (SRB), 81. sír Pl. 2: 1. Jászapáti-Nagyállási út, Grave 91; 2. Szeged-Fehértó A, Grave 220; 3. Környe, Grave 116; 4. Aradac (SRB), Grave 14; 5, 11. Jánoshida-Tótkérpuszta, Grave 188; 6. Szeged-Fehértó A, Grave 358; 7. Felgyő-Ürmös-tanya, Grave 108; 8. Felgyő-Ürmös-tanya, stray find; 9–10. Felgyő-Ürmös-tanya, Grave 119; 12. Budapest (III.) Szőlő köz 2, Grave 27; 13. Nové Zámky (SK), Grave 396; 14. Bačko Petrovo Selo, Čik (SRB), Grave 81 AVAR KORI TÖMLŐVÉGEK 3. tábla: Szeged-Fehértó A, 26. sír (archív felvétel, MFM fotótár) Pl. 3: Szeged-Fehértó A, Grave 26 (Archiv photo, collection of photos of the MFM) 213 BALOGH CSILLA 4. tábla: Szeged-Fehértó A, 247. sír (archív felvétel, MFM fotótár) Pl. 4: Szeged-Fehértó A, Grave 247 (Archiv photo, collection of photos of the MFM) 214 AVAR KORI TÖMLŐVÉGEK 5. tábla: 1. Várpalota-Gimnázium, 134(H) sír; 2. Bugyi-Ürbőpuszta, 7. sír; 3. Alattyán-Tulát, 71. sír; 4. Szeged-Fehértó A, 26. sír; 5. Péterréve/Bačko Petrovo Selo, Čik (SRB), 73. sír; 6. Vác-Kavicsbánya, 270. sír; 7. Alattyán-Tulát, 22. sír; 8. Alattyán-Tulát, 77. sír; 9. Péterréve/Bačko Petrovo Selo, Čik (SRB), 122. sír; 10. Homokmégy-Halom, 141. sír; 11. Völgyfalva/Zillingtal (A), D-184. sír Pl. 5: 1. Várpalota-Gimnázium, Grave 134(H); 2. Bugyi-Ürbőpuszta, Grave 7; 3. Alattyán-Tulát, Grave 71; 4. SzegedFehértó A, Grave 26; 5. Bačko Petrovo Selo, Čik (SRB), Grave 73; 6. Vác-Kavicsbánya, Grave 270; 7. Alattyán-Tulát, Grave 22; 8. Alattyán-Tulát, Grave 77; 9. Bačko Petrovo Selo, Čik (SRB), Grave 122; 10. Homokmégy-Halom, Grave 141; 11. Zillingtal (A), Grave D-184 BALOGH CSILLA 6. tábla: 1. Jászapáti-Nagyállási út, 103. sír; 2. Alattyán-Tulát, 77. sír; 3–4. Felgyő-Ürmös-tanya, 108. sír; 5. Jászapáti-Nagyállási út, 211. sír; 6. Szeged-Fehértó A, 247. sír; 7. Győr-Téglavető-dűlő, 570. sír; 8. Péterréve/Bačko Petrovo Selo, Čik (SRB), I. sír; 9. Kisköre-Halastó, 6. sír; 10. Topolya-Bánkert, Vágóhíd/Bačka Topola-Bankert, Klanica (SRB), 20. sír; 11. Homokmégy-Halom, 141. sír; 12–13. Sükösd-Ságod, 17. sír Pl. 6: 1. Jászapáti-Nagyállási út, Grave 103; 2. Alattyán-Tulát, Grave 77; 3–4. Felgyő-Ürmös-tanya, Grave 108; 5. Jászapáti-Nagyállási út, Grave 211; 6. Szeged-Fehértó A, Grave 247; 7. Győr-Téglavető-dűlő, Grave 570; 8. Bačko Petrovo Selo, Čik (SRB), Grave I; 9. Kisköre-Halastó, Grave 6; 10. Bačka Topola-Bankert, Klanica (SRB), Grave 20; 11. Homokmégy-Halom, Grave 141; 12–13. Sükösd-Ságod, Grave 17 A KÖTETBEN TALÁLHATÓ RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE — ABKÜRZUNGSVERZEICHNIS — LIST OF ABBREVIATIONS A Acta ArchHung Antaeus Ausztria Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae (Budapest) Antaeus. Communicationes ex Instituto Archaeologico Academiae Scientiarum Hungaricae (Budapest) AntJ The Antiquaries Journal (Cambridge) AqFüz Aquincumi Füzetek (Budapest) Arrabona Arrabona. A Győri Xántus János Múzeum Évkönyve (Győr) ArchÉrt Archaeologiai Értesítő (Budapest) ArchHung Archaeologica Hungarica (Budapest) AVA-Materialien Materialen zur Allgemeinen und Vergleichenden Archäologie (München) Balcanoslavica Balcanoslavica. Centar za istražuvanje na staroslovenskata kultura (Negotin) BalKözl Balácai Közlemények (Veszprém) BAR-IS British Archaeological Reports – International Series (Oxford) BBDP Bericht der Bayerischen Bodendenkmalpflege (München) BCH Suppl Bulletin de Correspondance Hellénique Supplément (Athéne) BiblArch Bibliotheca de Archeologie (Mardid) BJb Bonner Jahrbücher (Bonn) BRGK Bericht der Römisch-Germanischen Kommission (Frankfurt am Main) BROB Berichten van de Rijksdienst voor het Oudheidkundig Bodemonderzoek in Netherland (Amersfoort) BVbl Bayerische Vorgeschichtsblätter (München) CarnJb Carnuntum Jahrbuch (Wien) ComArchHung Communicationes Archaeologicae Hungariae (Budapest) DissArch Dissertationes Archaeologicae ex Instituto Archaeologico Universitatis de Rolando Eötvös nominatae (Budapest) DissPann Dissertationes Pannonicae (Budapest) DMÉ A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve (Debrecen) Dolg Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából (Kolozsvár) EMÉ Az Egri MúzeumÉvkönyve (Eger) FBVFBW Forschungen und Berichte zur Vor-und Frühgeschichte in Baden-Württemberg (Darmstadt) FM Ferenczy Múzeum (Szentendre) FiA Forschungen in Augst (Augst) FiL Forschungen in Lauriacum (Linz) FK Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ (Budapest) FKF Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, Fotótár (Budapest) FKI Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, Irattár (Budapest) FKT Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, Tervtár (Budapest) FolArch Folia Archaeologica (Budapest) Fontes ArchHung Fontes Archaeologici Hungariae (Budapest) FW Fundort Wien. Berichte zur Archäologie (Wien) Germania Germania. Anzeiger des Römisch-Germanischen Kommission des Deutschen Archäologischen Instituts (Mainz) HM HIM Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum (Budapest) JAMÉ A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve (Nyíregyháza) JAMKÉ A József Attila Megyei Könyvtár Évkönyve (Tatabánya) JRGZM Jahrbuch des Römisch-Germanischen Zentralmuseums (Mainz) JRMES Journal of Roman Military Equipment Studies (Toronto) KDM RGy Kuny Domokos Múzeum Révhelyi-gyűjtemény (Tata) KDMK Kuny Domokos Múzeum Közleményei (Tata) KJb Kölner Jahrbuch (Köln) KMMK Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei (Tata) 273 LDM Laczkó Dezső Múzeum (Veszprém) MAA Monumenta Avarorum Archaeologica (Budapest) MBV Münchner Beiträge zur Vor- und Frühgeschichte (München) MFM Móra Ferenc Múzeum (Szeged) MFMA Monographien zur Frühgeschichte und Mittelalterarchäologie (Wien) MFMÉ A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve (Szeged) MFMÉ–StudArch A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve – Studia Archaeologica (Szeged) MFMÉ – MonumArch A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve – Monumenta Archaeologica (Szeged) MGAH Monumenta Germanorum Archaeologica Hungariae (Budapest) MNL KEML Magyar Nemzeti Levéltár Komárom–Esztergom Megyei Levéltára (Esztergom) MNL OL Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár (Budapest) MPrKom Mitteilungen der Prähistorischen Kommission (Wien) MRGK Materialen zur Römisch-Germanischen Keramik (Bonn) MűvÉrt Művészettörténeti Értesítő (Budapest) MTB BTK MŐT Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar Őstörténeti Témacsoport (Budapest) ORL Der obergermanisch-raetische Limes des Roemerreiches (Heidelberg) ŐLev Ősrégészeti Levelek (Budapest) PMMF Pest Megyei Múzeumi Füzetek (Szentendre) Ptujski arheološki zbornik Ptujski arheološki zbornik (Ptuj) RCRF Acta Rei Creatariae Romanae Fautorum Acta (Bonn) RégFüz Régészeti Füzetek (Budapest) RégKut Régészeti kutatások Magyarországon (Budapest) RGF Römisch-germanische Forschungen (Darmstadt) RIN Rivista Italiana di Numismatica e Scienze Affini RKM Régészeti kutatások Magyarországon (Budapest) RLÖ Der Römische Limes in Österreich (Wien) RO Románia RÖ Römisches Österreich. Jahresschrift der Österreichischen Gesellschaft für Archäologie (Wien) RVM Rad Vojvodanskih Muzeja (Novi Sad) SEB Sylloge Epigraphica Barcinonensis (Barcelona) SJ Saalbuch Jahrbuch (Berlin) SK Szlovákia SlovArch Slovenská Archaeológia (Bratislava) SMK Somogyi Múzeumok Közleményei (Kaposvár) SpecN Diss Specimina Nova Dissertationum ex Institutio Historiae Antiquae et Archaeologiae Universitatis Quinqueecclesiensis (Pécs) SRB Szerbia StudArch Studia Archaeologica (Budapest) StudClass Studia Classica – Series Historica (Piliscsaba) StudCom Studia Comitatensia. Tanulmányok Pest megye múzeumaiból (Szentendre) Studi Miscellanei Studi Miscellanei. Seminario di archeologia e storia dell’arte greca e romana dell’Università di Roma (Roma) ŠtZ Študijné Zvesti Archeologického Ústavu SAV (Nitra) SzMMÉ A Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve (Szolnok) TMJVL Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára (Tatabánya) TMTF Tatabányai Múzeum Tudományos Füzetek (Tatabánya) TrZ Trierer Zeitschrift (Trier) VMMK A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei (Veszprém) WMMÉ A Wosinsky Mór Múzeum Évkönyve (Szekszárd) á átmérő fm fülmetszet h hosszúság ltsz. leltári szám m magasság mé mélység sz szélesség v. sor 274