[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Zimony

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Zemun szócikkből átirányítva)
Zimony (Земун / Zemun)
Zimony címere
Zimony címere
Zimony zászlaja
Zimony zászlaja
Közigazgatás
Ország Szerbia
KörzetBelgrád fővárosi
KözségZimony városi
Alapítás éve1073
Irányítószám11080
Körzethívószám+381 (0)11
RendszámBG
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség161 596 fő
Népsűrűség996 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság82 m
Terület153,56 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 51′, k. h. 20° 24′44.850000°N 20.400000°EKoordináták: é. sz. 44° 51′, k. h. 20° 24′44.850000°N 20.400000°E
Zimony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zimony témájú médiaállományokat.

Zimony (szerbül Земун / Zemun, németül Semlin, latinul Taurunum) egykor önálló város, ma Belgrádhoz tartozó városrész Szerbiában. Korábban római kori település is volt a helyén és a trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve a délszláv zeml'ny (= földből való vár) szóból ered.

Fekvése

[szerkesztés]

Belgrád központjától 5 km-re északnyugatra, a Duna jobb partján, a Szerémségben fekszik, közigazgatásilag a szerbiai főváros része. Hozzá tartozik a Nagy Hadi-sziget is.

Története

[szerkesztés]
Zimony (sárga színnel) helyi közösségei

1073-ban Zemlen néven említik először. A római korban itt Taurunum nevű katonai település állott. A város felett állnak az egykori vár romjai. Középkori neve Zemlén. 1096-ban az átvonuló keresztesek foglalták el a várat, de Kálmán király leverte őket. 1152-ben rövid időre Mánuel bizánci serege foglalta el. 1164-ben III. István serege ostromolta, melynek során a várat védő IV. István 1165. április 11-én meghalt, ezért hívei átadták a várat III. Istvánnak. 1165-ben Mánuel bizánci serege foglalta el, de 1166-ban Dienes ispán visszafoglalta. 1167. június 18-án Mánuel bizánci császár serege a vár alatt verte meg Dienes ispán magyar seregét, de olyan nagy veszteségeket szenvedett, hogy kénytelen volt kivonulni az országból. 1180-ban III. Béla serege foglalta vissza.

1521. július 12-én elfoglalta a török. 1566. június 26-án ide járult János Zsigmond a szultán elé kézcsókra.

1842. szeptember 6-án ide menekült Obrenovics Mihály a zendülők elől. Várának udvarán állt az ezredévi emlékmű, hármas toronyszerű építményen kiterjesztett szárnyú hatalmas turulmadárral. A turulmadarat 1918-ban a bevonuló szerbek döntötték le.

Trianonig Szerém vármegyéhez tartozott.

Lakossága

[szerkesztés]

1910-ben 17 131 lakosából 6559 német, 5653 szerb, 2200 horvát, 1999 magyar volt.

A népességnövekedés üteme

Lakossága a második világháború után rohamosan növekedni kezdett és etnikai összetétele teljesen megváltozott. A 2011-es népszámlálási adatok alapján lakóinak száma 168.170 fő. A település elvesztette korábbi meghatározó német, horvát és magyar népességét, Belgrád részeként döntően szerbek lakják jelentős roma kisebbség betelepülése mellett.

A népesség megoszlása nemzeti hovatartozás szerint:

A szerb főváros többi kerületéhez képest Zimonyban feltűnően magas azok száma, akik nem kívántak nyilatkozni nemzeti hovatartozásukról (4821), akiket az „ismeretlen” (2213) és az „egyéb” (1544) nem specifikus kategóriába soroltak. Ez a jelenség főleg a többnemzetiségű területekre jellemző, ahol jelentős az asszimilálódott népesség száma, akiknek körében azonban még él a felmenők más nemzethez tartozásának tudata.

Híres emberek

[szerkesztés]

Testvérváros

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]