[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Kaposfő

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szomajom szócikkből átirányítva)
Kaposfő
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Kaposfő címere
Kaposfő címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállásközség
PolgármesterVarga Tibor (Fidesz-KDNP)[1]
JegyzőDr. Mészáros Renáta
Irányítószám7523
Körzethívószám82
Népesség
Teljes népesség1482 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség57,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület27,26 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 21′ 31″, k. h. 17° 39′ 44″46.358650°N 17.662239°EKoordináták: é. sz. 46° 21′ 31″, k. h. 17° 39′ 44″46.358650°N 17.662239°E
Kaposfő (Somogy vármegye)
Kaposfő
Kaposfő
Pozíció Somogy vármegye térképén
Kaposfő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaposfő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kaposfő (1942-ig Szomajom) község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Somogy vármegye középső részében, Kaposvártól 10 kilométerre nyugatra, a 61-es főút és a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal mellett fekszik; utóbbinak egy megállási pontja van itt, Kaposfő megállóhely. Közigazgatási területének keleti szélén torkollik bele a 610-es főút (a 61-es főút korábbi, Kaposvár központján keresztülvezető szakasza) a 61-esnek a várost elkerülő szakaszába; ugyanott ágazik ki dél felé a Kadarkút-Lábod irányába vezető 6616-os út. A község nyugati szélétől ágazik ki a 61-esből a zsákfalunak tekinthető Kisasszond központjába a 66 163-as út.

A község földrajzi fekvése gazdasági szempontból kedvező. Földje termékeny. Talaja a Kapos folyótól északra barna erdei talaj, délre pedig szürke erdei talaj, futóhomokkal keverve. Területe általában síkság, csak az északi részen emelkednek alacsonyabb dombok. A déli része mélyen fekvő mocsaras lapály, amelyben a Kapos vonul végig. Kaposfőt szinte csak a Cingető-patak választja el Kaposmérőtől.

Története

[szerkesztés]

Kaposfő, régi nevén Szomajom Árpád-kori település, mely eredetileg somogyi királyi várbirtok volt. Nevét 1275-ben már említették az oklevelekben; ekkor a somogyi vár jobbágyai lakták. 1364-ben Zomaym, 1397-ben Zomyan, 1446-ban Zomayon alakban írva említették az oklevelek, ekkor néhai Mérey László itteni birtokait a Szákosfalvi, a Mérei Kalacsa és a Fecske családok örökölték. 1448-ban az Osztopáni Perneszi családot iktatták néhai Ozorai Pipó itteni birtokába, de ugyanekkor a Szákosfalvi család is jogot formált rá. 1453-ban osztopáni Perneszy Pál alnádor nyert rá új adományt V. László királytól. 1490-ben Osztopáni Perneszi Imre, Poki Péter és Antal királyi udvarnokok Mérei Virágos János itteni birtokait nyerték adományul Mátyás királytól. 1536-ban Mérey Mihály, Dencs Imre, 1550-ben Mérey Mihály, 1598-1599-ben Mérey György birtoka volt. Az 1571 évi török kincstári adólajstrom szerint 24 házból állt. 1626-1627-ben még a Mérey családé volt, 1660-ban azonban már Pethő László birtoka volt. 1695-ben Perneszi Zsigmond és Anna Julianna, Babócsay Ferencné birtokában volt. 1715-ben 12 háztartását írták össze, ekkor a gróf Esterházy családé lett. Két temploma közül a római katolikus 1855-ben, míg a református templom a türelmi rendelet következtében, 1787-88 között épült, Dezső János lelkipásztorsága idején. 1855-ben nagy kolerajárvány volt a településen, csupán a reformátusok közül 51-en estek áldozatául.

Ide tartozott Alsókaposfő-, Felsőkaposfő- és Póstelek-puszta is.

Kaposfő

[szerkesztés]

A két Kaposfő-puszta helyén épült a középkorban a kaposfői monostor, melyet Mayos és Sándor nevű nemesek 1252 körül alapítottak. A monostor főnöke kivételesen a prépost címét viselte. 1452-1453-ban a kaposfői prépost több telket Perneszi Pálnak adott el, aki 1454-ben Viszlói László özvegyétől is vett itt részeket. 1726-ban puszta, és a herceg Esterházy-féle hitbizományhoz tartozott.

Póstelek

[szerkesztés]

Póstelek a középkorban falu volt, nevét 1483-ban Poosthelek, 1485-ben Postheleke alakban írták, ekkor a Szentiványi család is birtokos volt itt. 1767-ben még jobbágyfalu volt és Szily Ádám, Wlassics János és Bakó özvegye voltak a földesurai.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Dr. Antal László (független)[3]
  • 1994–1998: Dr. Antal László (KDNP)[4]
  • 1998–2002: Antal László Károly (Fidesz)[5]
  • 2002–2006: Horváth Zoltán (független)[6]
  • 2006–2007: Dr. Antal László (független)[7]
  • 2007–2010: Sztányi Tibor (független)[8]
  • 2010–2014: Sztányi Tibor József (független)[9]
  • 2014–2019: Sztányi Tibor József (független)[10]
  • 2019–2024: Ábel Melinda (független)[11]
  • 2024– : Varga Tibor (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2007. június 24-én időközi polgármester-választást tartottak,[8] mert az előző faluvezető személye kapcsán összeférhetetlenségi körülmény merült fel.[12]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1613
1659
1637
1506
1463
1474
1482
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93%-a magyarnak, 8,5% cigánynak, 10,2% németnek mondta magát (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61%, református 9,3%, evangélikus 0,5%, felekezet nélküli 11,2% (16,8% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 7% németnek, 7% cigánynak, 0,3% szlovénnek, 0,2% románnak, 0,2% örménynek, 0,2% horvátnak, 0,1-0,1% lengyelnek, görögnek, ruszinnak, bolgárnak, ukránnak és szlováknak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,9% volt római katolikus, 9,5% református, 0,6% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 11,3% felekezeten kívüli (26,7% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma 1855-ben épült.
  • Református temploma 1787-1788 között épült.

Ismert személyek

[szerkesztés]
  • Itt született Pándi (Pölcz) Antal könyvelő, könyvszakértő, hungarista országgyűlési képviselő.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Kaposfő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 8.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Kaposfő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Kaposfő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
  5. Kaposfő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2024. június 29.)
  6. Kaposfő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  7. Kaposfő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 8.)
  8. a b Kaposfő települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007. június 24. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  9. Kaposfő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2024. június 29.)
  10. Kaposfő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2024. június 29.)
  11. Kaposfő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 29.)
  12. 2007. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007 (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  13. Kaposfő Helységnévtár
  14. Kaposfő Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]