Szerkesztő:Turokaci

2024. november 23. szombat

Aktuális szócikkszám: 550 326

Bábel szerkesztői információk Ez a szerkesztő 2007. október 02-án regisztrált. Ez a szerkesztő szerkesztő. Ez a szerkesztő megerősített szerkesztő. 230.000+ Ennek a szerkesztőnek több mint 230.000 szerkesztése van. 100.000+ Ez a szerkesztő több mint 100.000 szócikket szerkesztett. Ez a szerkesztő 9. szintű. 1. Ez a szerkesztő volt 2020-ban a magyar Wikipédia 1. legaktívabb szerkesztője. 1. Ez a szerkesztő volt 2019-ben a magyar Wikipédia 1. legaktívabb járőre. 1. Ez a szerkesztő volt 2019-ben a magyar Wikipédia 1. legaktívabb szerkesztője. 1. Ez a szerkesztő volt 2018-ban a magyar Wikipédia 1. legaktívabb járőre. 3. Ez a szerkesztő volt 2018-ban a magyar Wikipédia 3. legaktívabb szerkesztője. 5. Ez a szerkesztő volt 2017-ben a magyar Wikipédia 5. legaktívabb járőre. 64. Ez a szerkesztő volt 2017-ben a magyar Wikipédia 64. legaktívabb szerkesztője. Ez a szerkesztő az év szócikke versenyen 1 második díjat nyert Ez a szerkesztő szokott és szeret könyveket olvasni Ez a szerkesztő Rejtő Jenő-szakértő Eme szerkesztő a magyar Wikipédia irodalmi műhelyét gazdagítja. Ez a szerkesztő tagja a komolyzenei műhelynek. Ez a szerkesztő tagja az Informatikai műhelynek. Ez a szerkesztő budapesti. Ez a szerkesztő irodalmi muzeológus Ez a szerkesztő szereti az orosz kultúrát! Ez a felhasználó vegetáriánus. Ez a szerkesztő szereti a sajtot. Ez a szerkesztő szeret biciklizni. Ez a szerkesztő nem dohányzik. Ez a szerkesztő Mozilla Firefox böngészőt használ. Ez a szerkesztő férfi. This user is male.

Szerkesztők nyelvek szerint

Mottók

„Az elkészülést természetesen csak viszonylagos értelemben mondhatjuk, mert az ilynemű lexikon sohasem tekinthető egészen befejezettnek.” (Szinnyei Ferenc, édesapja, Szinnyei József lexikográfus műve kapcsán, 1914)

„Mindent elkövettem, hogy az egyes írókról megbízható adatokkal szolgáljak. Ha munkámba mégis becsúsztak lényegbe vágó tévedések, az egyrészt forrásaimnak, másrészt az emberi értelem eredendő gyarlóságának tudható be.” (Gulyás Pál, Szinnyei munkásságának folytatója, 1939)

"Unatkozik? Vásároljon mosómedvét!" (Hrabal: Sörgyári capriccio)

"Te meg ne feleselj, hanem kevergesd serényen a diákcsemegét, az előbb is két kesudió összeért!" (A Simpson család)

Wikipediás munkavégzésem módszertana, koncepciója

Alapvető célom a magyar és világirodalomhoz, ill. egyéb bölcsésztémákhoz (történelem, néprajz, zenetörténet, nyelvészet stb.) kapcsolódó szócikkek pontosítása, pótlása, kiegészítése. Részben életrajzi adalékok, de zömmel könyvészeti (bibliográfiai) tételekkel dúsítom az állományt – elsődleges forrásom az OSZK (nemzeti könyvtárunk) katalógusa, másodlagos az antikvarium.hu (címen-szerzőkön túl tartalomjegyzék/fülszöveg mélységű részletezésǃ), kiegészítésképp olykor használom még a MOKKÁ-t (http://www.mokka.hu/), ill. egyéb, részben nemzetközi, egyesített katalógusokat (http://www.worldcat.org, http://kvk.bibliothek.kit.edu/).

Megfigyelésem szerint a nagy magyar klasszikusok szócikkeinek többsége 19. századi színvonalon áll (köszönhetően egy alapműnek, Szinnyei József örökbecsű, de több mint évszázada lezárult Magyar írók élete és munkái c. irodalmi lexikonjának – lásd Szinnyei-sablon –, vagy épp a Pallas lexikonnak), mi pedig jó ideje már 3. évezredben élünk... De persze az elmúlt évszázadban élt, ill. a kortárs írók/irodalmárok szócikkein is van mit fejleszteni. Lehetőség szerint a magyar írókra vonatkozó – zömmel önálló kötet terjedelmű – szakirodalmat, segédleteket is megadom.

A külföldi (nem magyar nyelvű) szerzők esetében magyarra fordított – ill. két- vagy többnyelvű – (önálló) köteteik adatait közlöm, olykor ráadásképp gyűjteményes kötetek/folyóiratok adatait is feltüntetem. Lehetőség szerint teljességre törekszem – tehát akár egyazon mű számos eltérő/újrafordítását, átdolgozását, címváltozatait etc. is feltüntetem, a fontosabb válogatásokat, kísérőtanulmányokkal ellátott, ill. speciális, bővített (korábban kihagyott szövegeket is tartalmazó, kritikai kiadású) köteteket úgyszintén.

Egy régebben (mintegy 100 évvel ezelőttig) élő gyakorlat "elmagyarosította" a legtöbb külföldi szerzőt – az így megjelent kötetek névalakjait is megadom (tehát pl. nem Eugéne Sue, hanem Sue Jenő), ill. előfordul, hogy másféle, nem sztenderd névalakok is feltűnnek (pl. Tolsztoj Leo, Tolstoi Leon). Ama köteteket, ahol a fordító neve nem szerepel, és így eldönthetetlen, hogy újrakiadásról van-e szó, többnyire szintén megadom. Az idegennyelvű (elsősorban szláv, főleg orosz és ukrán) szavak és nevek átírásánál a kiejtést közelítő, ugyanakkor az eredeti nyelv betűkészletét is őrző változatot preferálom, de leginkább a magyar könyvtári-könyvkiadási gyakorlatot követem (pl. Dosztojevszkijt az orosz 'dasztajevszkij'-nek ejti, Csajkovszkijt meg 'csijkovszkij'-nak, ám a bevett névalakokː "Dosztojevszkij", "Csajkovszkij").

Nem célom a művek összes kiadását/utánnyomását feltüntetni, beérem az első megjelenésekkel (tehát pl. a Kincskereső kisködmön mind a száz közreadása nem szerepel az általam adott könyvészetben). A bibliográfiai adatok során egyszerűsített (de nagyon következetes) címleírást alkalmazok, a sorozati címek megadását is beleértve. Idestova több mint 20 esztendeje csinálok effélét könyvtári munkám során, szinte nap mint nap...

Egy kis filozófia, (M)ars poetica

A teljességre törekvés kell legyen a kiindulási pont, a hajtóerő – annak tudatában, hogy a percenként változó világ, s alkotórészei viszonya folyton felülírja a valóságot, ezért a VÉGcél jobbára elérhetetlen. Így nemhogy a Mindenség (vagy esetünkben "csupán" a Guttenberg-galaxis...) megragadása, de még csak egy Wiki-szócikk sem tekinthető örökre befejezettnek.

Szinnyei Ferenc apjáról, a 19. század legnagyobb magyar lexikográfusáról, bibliográfusáról, Szinnyei Józsefről (1830–1913) írta vala 1914-ben: "talán akadnak olyan hozzá hasonló önzetlen emberek, a kik folytatják ezt a soha véget nem érő, óriási türelmet és nagy önfeláldozást kívánó munkát, melynek jutalma sok gáncs és kevés elismerés". Sajnos ez utóbbit én is nap mint nap megtapasztalom, jobbára hozzá nem értők részéről... S a meddő harc, az ismeretlen elemekkel vívott értelmetlen szócsaták, a ködszurkálás nem csupán energiákat von el hasztalanul, de az alkotókedvet is csorbítja. Pedig ez "csak" hobbi – a magam részéről a Wiki révén igyekszem valamit hozzátenni a világhoz. Őstengerek fölött lebegő sejtelmes ködpermetekbe vetett palackposta – reméljük idővel célba ér (s nem pedig lenyeletvén vízi ragadozó kínkeservét okozza...). "Címzettje" az internetet használó, onnét (is) tájékozódó, magyarul értő közönség.

Zárásképpen még egy idézet Gulyás Páltól (1881–1963), aki a 20. század legnagyobb lexikonszerkesztője volt, s a szakma megannyi segédtudományának magas szintű művelője: „Az életrajzok végső megszerkesztésének módját két szóban foglalhatom össze: tömörség és tárgyilagosság. Az életrajzokat úgy igyekszem megfogalmazni, hogy az a megírás helyétől vagy időpontjától teljesen függetlenül hasson. (…) Mindent elkövetek, hogy olyan szenvtelenül álljak szembe az egyes írókkal, mint tárgyukkal szemben a leíró természettudósok.”

Bémutatkozás

Thuróczy Gergely (1972–): szerkesztő, próza-műfordító (orosz nyelvből), irodalomtörténész, adattáros, bibliográfus, rádiós műsorvezető. 1996-ban végzett magyar-orosz-tanár szakon a pécsi egyetemen (JPTE), diplomamunkáját Bulgakovból írta. 1999 óta a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) tudományos főmunkatársa, irodalmi muzeológus, irodalomtörténész, Rejtő Jenő-kutató. 1992 óta rádiós szerkesztő-műsorvezető (kezdetben kalózrádiósként Pécsett, majd Budapesten, különféle közösségi rádiókban). A Málenkij rockot (orosz rockzene/szovjet underground) c. műsor alapítója (1994), 2002 óta a Civil Rádióban működik. Előbbin túl ugyanott a Kávéházi fertályórában pesti humor, Rejtő Jenő, jazz/ragtime, magyar irodalom- és művelődéstörténet témakörben számtalan adás és riport közreműködője.

1999 óta munkatársa (adatfeltöltés, pótlás, javítás, duplumszűrés) a PIM Magyar életrajzi indexének (Névtér), amely a papíralapú életrajzi források (lexikonok, adattárak, életrajzi gyűjtemények stb.) szócikkeiben segít eligazodni (magyarán: melyik lexikonban nézzünk utána adott személynek).

https://magyarnemzetinevter.hu/person/706934/

2003-ban rendezte meg az első Rejtő Jenő-kiállítást a PIM-ben (a Rejtő/P. Howard-vándorkiállítás azóta tucatnyi helyen szerepelt az országban), 2015-ben szerkesztésében jelent meg Az ellopott tragédia. Rejtő Jenő-emlékkötet c. 500 oldalas kiadvány, az író munkásságának eleddig legteljesebb számbavétele. A 2016-os A megtalált tragédia. Rejtő Jenő emlékére előbbi átdolgozott-kiegészített változata. A 2017-es Könyvhétre jelent meg sajtó alá rendezésében és utószavával Rejtő Jenő kiadatlan kisregénye, a TranszLiteratúra sorozatban: Tatjána (Szépmíves, Bp., 2017), ősszel a Konzílium az őserdőben (Szépmíves, Bp., 2017).

Egyéb fontosabb muzeológusi részvétel: Tolle lege! Vedd, olvasd – A nyomtatott könyv a magyarországi reformációban (kiállítás-asszisztens, 2001); "Költő hazudj, de rajt, ne fogjanak". Arany János-kiállítás (társkurátor, 2002); "Áldott szép Júlia". Kiállítás Balassi Bálint születésének ötödfélszázadik évfordulóján (kiállítás-asszisztens, 2004); "Dzsessz te még az én utcámba!" Ragtime és kupléirodalom a Monarchia utolsó évtizedeiben (1896-1920) – kiállítási társkurátor (2006); A különc bolygó – Vladviszockij 2008 c. Vlagyimir Viszockij-kiállítás; Ráth-Végh István emlékest szervezője (2009); Paleofuturisztika (steampunk)-előadás (Kutatók Éjszakája, 2012); Élclapok mostohagyermeke. Jankó János és a magyar képregény kezdetei (konferenciarészvétel, tanulmány, 2014); Egy művészcsalád emlékezete (Osvát Ernő, Szerb Antal, Bálint Endre...) – társkurátor (2014); Lexikonok pörsenései, avagy hová kapjon a bibliográfus – szócikk-duplumok, redundancia, adatszóródás (előadás az életrajzi lexikonok bibliográfiai problémáiról, 2015). A Pulszky Társaság (Magyar Múzeumi Egyesület) tagja.

A PIM-ben többek közt az 1945 utáni magyar (alapítású/vonatkozású, hazai, határon túli és szórványbéli) díjak adatbázisának, ill. a Magyar életrajzi index[1] felelőse (vö. PIM Névtér, 1999 óta építi – amikor még honlapja sem volt az intézménynek...). Határ Győző hagyatékának egyik gondozója, Szergej Lukjanyenko Éjszakai őrség c. fantasyjának fordítója (Galaktika fantasztikus könyvek, 2007). A Kelettől nyugatig. Mesélő térképek a Nyugat íróinak életéről CD-ROM irodalmi topográfiájának összesítője (2008), az Arany János és családja relikviái c. kötet szerkesztője (2009), Tabi László bibliográfiájának összeállítója (2013). Kiss Ferenc Füles képregény-bibliográfia, 1957–2013 c. kötetének lektorálója.

https://www.facebook.com/thuroczy.gergely

Munkásságáról: bibliográfiája (nem teljes!):

https://pim.hu/hu/people/thuroczy-gergely#bibliografia

xxxxxxxxxxxxxxxx

Rejtő Jenőt érintő munkásságom (életem szerves része...)

A 2015-ös Rejtő-emlékkötetről:

Az ellopott tragédia. Rejtő Jenő-emlékkötet (PIM–Infopoly, Bp., 2015)

http://www.museum.hu/kiadvany/7599/Az_ellopott_tragedia

TARTALOMJEGYZÉK:

Tarján Tamás: Akontó – Rejtő Jenő és Az Utókor Pénztárgépe (előszó)

Thuróczy Gergely: Legendavallató mítoszoszlatás – Rejtő Jenő alkotói pályaíve (kismonográfia)

Rejtő Jenő-szövegközlések:

• Rejtő Jenő szerelmi levelezése
• Reich Jenő fiatalkori verseiből
• Önéletrajz (1927)
• Nagykörut – bulvárlap (hasonmás, 1930)
• Újságcikkek, bohózatok
• Miss Halhatatlan – filmterv
• Rejtő Jenő hivatalos levelezéséből (1941, "szakítólevelek")
• Konzílium az őserdőben – kiadatlan kisregény (3 változatban)

Résztanulmányok:

• Perczel Olivér: Rejtő Jenő nyomában a levéltárban – Adalékok egy megír(hat)atlan életrajzhoz (levéltári dokumentumok)
• Szilágyi Zsófia Júlia: Rejtő a ponyván
• Győri Anna: „Jön a nő!” – A fiatal Rejtő és a nők
• Szilágyi Zsófia Júlia: Kéziratlapok rejtélye – Konzílium-gépiratok

Kultusz, utóélet:

• Kemény István: Az ellopott tragédia – Beszéd a Rejtő Jenő-emlékkiállítás megnyitóján (2003)
• Thuróczy Gergely: Rejtő, a reciklált ponyvazseni

Bibliográfia:

• Kiss Ferenc: Rejtő Jenő műveiből készült képregények bibliográfiája – 1961–2015
• Thuróczy Gergely: Rejtő Jenő külföldön megjelent magyar és idegennyelvű könyveinek bibliográfiája

Irodalomjegyzék Névmutató Képmelléklet Szerkesztői utószó

xxxxxxxxxxxxxxxx

Thuróczy Gergely: A megtalált tragédia. Rejtő Jenő emlékére; Szépmíves–PIM, Bp., 2016 (Képes emlékezet sorozat)

http://cultura.hu/szub-kultura/a-rejtelyes-rejto/

http://librarius.hu/2016/12/10/rejto-jeno-szepmives/

http://kultifilter.hu/irodalom/kiadvany/item/231-a-megtal%C3%A1lt-trag%C3%A9dia-%E2%80%93-rejt%C5%91-jen%C5%91-eml%C3%A9k%C3%A9re.html

Tartalomjegyzék

I. ELÖLJÁRÓBAN

II. REJTŐ JENŐ ALKOTÓI PÁLYAKÉPE (Thuróczy Gergely): Család-faggató, A kezdet – kamaszversek, napló, szerelmi és kioktató levelek, Útkeresés idehaza: iskolák, riporter-próbálkozás, színitanoda, Nyugati kalandozás, ponyva-Nyíladozás, Bulvárlap-kísérlet: Nagykörut, Öngyilkos a kabaréfronton, Az „operettenthetetlen” librettista, Filmes villámkarrier, A zsurnaliszta, Néminemű magánélet, Versek és sírfeliratok, Tízfilléres kezdetek (avagy: regény a talpán), Konzílium a Halálszigeten – két ismeretlen kisregény(részlet), Metaponyvák (világvárosi négerek vadhajtásai), Műfordítói mellékes Mülleréknél, Pengős regénymennyország, A cowboylégiós és epigonistái, A reciklált ponyvazseni, Szakíts, ha (b)írsz!, Perben, haragban, Az esélytelenek légiója – munkaszolgálat, 14 karátos ponyvautóélet, A Rejtő-hagyaték sorsa

III. REICH JENŐ FIATALKORI VERSEIBŐL: Finita la Comédia, Az új dalokhoz, Elmulás, Temetőben, Extázis, Kábulat, Nő. II-ik Rapszódia, Világromlás, A gyár

IV. ÖNÉLETRAJZ (1927. JÚLIUS 25.)

V. SZÖVEGKÖZLÉSEK I. (ÚJSÁGCIKKEK): A Piszkos Fred atyja nem perelhet minket, Bécsi beszámoló, Mi marad belőlünk?, Magunk között... 1-2., „Szomorú vasárnap”, Bábeli napló

VI. SZÖVEGKÖZLÉSEK II. (NOVELLÁK): Kísérleti nyulak, Központi ügyelet, Fizetni!, Minden csak komédia, Doktor Bakó, Milánó és a milánói vásár/Fiera di Milano, Miss Halhatatlan. Filmterv, Konzílium az őserdőben

VII. LEVÉLTÁRI NYOMOZÁS A REJTŐ-ÜGYBEN (Perczel Olivér) KÉPMELLÉKLET

VIII. REJTŐ JENŐ NYOMTATÁSBAN MEGJELENT MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA (Thuróczy Gergely)

IX. IRODALOMJEGYZÉK – FELHASZNÁLT IRODALOM

X. NÉVMUTATÓ

Közreműködéseim

• Szerkesztések, javítások
• új lapok
  
• szerkesztéseim száma
  
• Statisztika
• Közreműködéseim

Mérföldkövek

• Wikipédiás mérföldkövezetem
• létrehozott lapok [2]
• Wikipedia-statisztikák [3]
• Wikipedia-járőrök listája ellenőrzésszám alapján, 2018
• blokkolva: 2019. aug. 7-14. között (igazságtalanul)
• járőrjog megvonása: 2020. ápr. 11. (húsvéti ajándok gyanánt...)
• százezredik (100.000) szerkesztés: 2020. máj. 6. ("Köszönjük ezt az elképesztő hozzájárulást!")
• ötvenezredik (50.000) szerkesztett szócikk: 2020 szeptembere
• kétszázezredik (200.000 – "nettó") szerkesztés: 2023. júniusa

Díjak, elismerések, csűrcsillagok

		Járőrmunkádért
		A korábban felgyűlt ellenőrizendő szerkesztések kitartó ledolgozásáért. – EniPort  eszmecsere 2018. január 13., 02:55 (CET)

		Az év szócikke 2017
		A 2017-es Az év szócikke versenyen a Babits Mihály című szócikked a Nyelv és irodalom kategóriában a második helyezést érte el! Gratulálok! Dodi123 vita 2018. február 28., 21:37 (CET)

		Járőrstatisztika 2018. első negyedév
		2018.01.01. és 2018.03.11. délután között melyik járőrök voltak a legaktívabbak kézi ellenőrzésben, melyikük hány ellenőrzést végzett. A 100 ellenőrzés felettiek kerültek rá a listára. Az eredmény: 1. Turokaci, 8396 db, gratulálok! RuIsZa bevitel 2018. március 11., 17:05 (CET)

		Kitartásodért
		Mint a legaktívabb járőrnek, akinek a legnagyobb szerepe volt 2018-ban az ellenőrizetlen szerkesztések ledolgozásában. – EniPort  eszmecsere 2019. január 28., 04:10 (CET)

		Az eredeti barnstar
		Magam részéről szeretnék köszönetet mondani áldozatos munkádért! :) Hunprobalazs vita 2019. december 8., 09:41 (CET)

		Az eredeti barnstar
		Köszönöm a szerkesztést Sipos Béla (közgazdász) SiposBéla1945 vita 2020. január 29., 15:40 (CET)

		Az eredeti barnstar
		Köszönöm szépen azt a sok járőri munkát amivel szócikkeimet ellenőrizted! Gratulálok! Ipipapi vita 2020. április 17., 15:44 (CEST)

		Az eredeti barnstar
		Köszönöm szépen az általam indított cikkek rendszeres lektorálását! Mirabella vita 2023. április 14., 09:05 (CEST)

		Az év szócikke 2023
		A 2023-as Az év szócikke versenyen az Assisi Szent Ferenc című szócikked az Életrajz kategóriában a harmadik helyezést érte el! Gratulálok!  Dodi123 vita 2024. február 29., 11:02 (CET)