[go: up one dir, main page]

Ugrás a tartalomhoz

Michael Fuss

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Michael Fuss
Született1814. október 5.
Nagyszeben
Elhunyt1883. április 17. (68 évesen)
Nagycsűr
Állampolgárságaosztrák
Foglalkozásalelkész,
botanikus
SablonWikidataSegítség

Michael Fuss, magyaros névalakban Fusz Mihály (Nagyszeben, 1814. október 5.Nagycsűr, 1883. április 17.) erdélyi szász ágostai evangélikus lelkész, botanikus. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Fuss”.

Életpályája

[szerkesztés]

Apja Christian Fuss szintén lelkészként szolgált. Az elemi- és középiskolát szülővárosában végezte, 1832-től a bécsi protestáns teológiai intézetben tanult. 1834-ben tért vissza Erdélybe, és egy ideig Nagycsűrben tanító volt. Utóbb Nagyszebenben az evangélikus gimnázium tanára lett és botanikai munkásságával szerzett hírnevet. AZ 1860-as évek kezdetén Haynald Lajos püspök őt jelölte ki Erdély flórájának megírására és a munka költségeinek tekintélyes részét saját vagyonából állta. 1848. január 4-én a regensburgi zoológiai-mineralógiai egyesületnek rendes tagja lett. Tiszteleti tagja volt a pfalzi Pollichia természettudományi egyesületnek, illetve választmányi tagja az erdélyi honismereti társaságnak és a nagyszebeni természettudományi egyesületnek. 1861. május 30-án a fenyőfalviak, 1878-ban a nagycsűriek választották lelkészüknek.

Természettudományi könyvtárát és 500 fasciculusból álló rendezett herbáriumát a nagyszebeni természettudományi egyletnek hagyományozta.

Munkássága

[szerkesztés]
  • Lehrbuch der Naturgeschichte als Leitfaden bei Vorlesungen an Gymnasien. Mit besonderer Berücksichtigung Siebenbürgens ausgearbeitet. 2. Heft. Botanik. 3. Heft. Zoologie, Hermannstadt, 1840. 1845. (Az I. füzetet Johann Ludwig Neugeboren írta.)
  • Verzeichniss derjenigen Pflanzen, welche entweder ausschliesslich oder doch hauptsächlich in Siebenbürgen angetroffen werden, nebst Angabe ihres Fundortes und der Wichtigsten Synonyme. In: Archiv des Vereins für siebenbürgische Landeskunde II. 1845.
  • Alphabetische Zusammenstellung der sächsischen, ungarischen, wallachischen und deutschen Trivialnamen in Siebenbürgen wildwachsender oder allgemein cultivirter Pflanzen. In: Archiv für des Vereins für siebenbürgische Landeskunde III. 1848.
  • Ercsei, Nemes Tordamegye Flórája és Sternheim Uebersicht der Flóra Siebenbürgens birálata. In: Archiv für siebenbürgische Landeskunde III. 1848.
  • Notizen zur Flora Siebenbürgens. In: Archiv des Vereins für siebenbürgische Landeskunde
  • Bericht über den Stand der Kenntniss der Phanerogamen-Flora Siebenbürgens mit dem Schlusse des Jahres 1853. (Különnyomat a nagyszebeni gimnázium Programmjából.)
  • Flora Transsilvaniae excursoria... Hermannstadt. 1866.
  • Der Lebensodem des Protestantizmus. Festpredigt bei der Jahresversammlung des Hermannstädter Zweigvereins der evang. Gustav-Adolf-Stiftung, am 25. Juni 1868 in Gross-Scheuern. Hermannstadt. 1868.
  • Aufzählung der in Siebenbürgen angegebenen Cryptogamen. In: Archiv des Vereins für siebenbürgische Landeskunde XIV. 1878.

Források

[szerkesztés]