Belovár-Kőrös vármegye
| Belovár-Kőrös vármegye | |||
| |||
| Ország | Magyar Királyság | ||
| Központ | Belovár | ||
| Népesség | |||
| Népesség | ismeretlen | ||
| Nemzetiségek | horvátok, szerbek | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 5048 km² | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Pozíció Horvát-Szlavónország térképén | |||
 | |||
| Domborzati térkép | |||
Belovár-Kőrös vármegye (horvátul Bjelovar-Križevci, Bjelovarsko-križevačka županija, németül Komitat Bellau-Kreutz, szlovákul Bjelovarsko-križevatská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délnyugati részében, a Dráva és a Száva között.
Földrajz
[szerkesztés]A vármegyét északról Varasd vármegye, keletről Somogy vármegye, délről Verőce és Pozsega vármegyék, nyugatról pedig Zágráb vármegye határolta. Legfontosabb folyója a Dráva volt.
Történelem
[szerkesztés]Belovár-Kőrös vármegye területét egészben vagy részben a magyarok a honfoglalás után viszonylag hamar megszállták, a pontos határok viszont nem ismertek, később a terület részben a magyar (Somogy), részben a szlavón vármegyerendszer része. A megye a 11. század végét követően jött létre Kőrös néven, Kőrös vára központtal. 1193-ban említik Curialis comes-ét, 1225-től vannak adatok ispánjairól, várjobbágyairól (köztük száznagyokról) és várnépéről. A 14. századra a környező várispánságokkal Szlavónia egyik nagy nemesi megyéjévé alakult.[1]
1526, 1541 után a megye terület keleti része török uralom alá került, a nyugati a horvát bánság fennhatósága alatt maradt, a határ menti harcok elnéptelenítik. 1699 után felszabadul a török uralom alól és a Varasdi Határőrvidék megszervezésével újratelepítik a területet. A katonai határőrvidék polgárosításával 1868-tól Horvát–Szlavónország része. A vármegye területe 1918 után a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett, kivéve a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal északi oldalára eső mintegy egy km²-es területet. Miután 1991-ben Horvátország független lett, azóta a vármegye területe Horvátország része.
Lakosság
[szerkesztés]A vármegye összlakossága 1910-ben 332.592 személy volt, ebből:
Közigazgatás
[szerkesztés]A vármegye a következő nyolc járásra volt felosztva:
- Alsógerzencei járás, székhelye Alsógerzence (horvátul Garešnica)
- Belovári/Bélavári járás, székhelye Belovár (horvátul Bjelovar), rendezett tanácsú város
- Csázmai járás, székhelye Csázma (horvátul Čazma)
- Grobosinci járás, székhelye Grobosinc, (horvátul Grubišno Polje)
- Kaproncai járás, székhelye Kapronca (horvátul Koprivnica), rendezett tanácsú város
- Kőrösi járás, székhelye Kőrös (horvátul Križevci), rendezett tanácsú város
- Kutenyai járás, székhelye Kutenya (horvátul Kutina)
- Szentgyörgyvári járás, székhelye Szentgyörgyvár (horvátul Đurđevac)
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]↑ KMT: Korai magyar történeti lexikon : 9–14. század. Főszerk. Kristó Gyula. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1994. 373. o. ISBN 963 05 6722 9
