Great Yarmouth
| Yarmouth | |||
 | |||
| Főutcája az óriáskerék tetejéről | |||
| |||
| Közigazgatási adatok | |||
| Ország |  Egyesült Királyság | ||
| Régió | Kelet-Anglia | ||
| Megye | Norfolk | ||
| Irányítószám | NR30 (észak), NR31 (dél) | ||
| Körzethívószám | +44 (0)1493 | ||
| Testvérvárosok | Lista Rambouillet (Franciaország) | ||
| Népességi adatok | |||
| Teljes népesség | 28 979 fő (2021)[1] | ||
| Népsűrűség | 2 214,83 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 17,47 km² | ||
| Időzóna | GMT (UTC+0) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 52° 36′ 26″, k. h. 1° 43′ 52″52.607230°N 1.731140°EKoordináták: é. sz. 52° 36′ 26″, k. h. 1° 43′ 52″52.607230°N 1.731140°E | |||
| Yarmouth weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Yarmouth témájú médiaállományokat. | |||
Yarmouth (hivatalos nevén: Great Yarmouth) régi angol kikötőváros az Északi-tenger partján, a tenger és a Breydon Water között elnyúló földnyelven Kelet-Anglia Norfolk megyéjében (a hagyományos beosztás szerinti Norfolk grófságban), Norwichtól 30 km-rel keletre. Nevét onnan kapta, hogy a Yare folyó torkolatában épült.
Története
[szerkesztés]Az egykori Gariannonum közelében kialakult település már a normann hódítás előtt lakott hely volt (Pnl); a római megszállás néhány tárgyi emléke fennmaradt.
Földnélküli János nyilvánította várossá.
1381-ben a város lakói szétverték Wat Tyler felkelőinek egy csapatját.
1682-ben a yorki herceget (a későbbi II. Jakab angol királyt) szállító Gloucester harmadosztályú sorhajó a város partjai előtt a sekély vízben manőverezve zátonyra futott, kettétört és gyorsan elsüllyedt. A legénység tagjai és az utasok közül sokan életüket vesztették; az áldozatok számát 130 és 250 közé becsülik. A herceget sikerült a partra menekíteni.[2]
A napóleoni háborúkban fontos hadikikötő volt; a Níluson aratott győzelem után Nelson hajója is itt kötött ki.
Lakosságának alakulása:
- 1891: 49 320 (Pnl);
- 1995: 58 700[3]
Gazdasága
[szerkesztés]A középkorban Anglia egyik legfontosabb kikötője volt; forgalma Rotterdaméval, Antwerpenével, Bordeaux-éval és Marseille-ével vetekedett.
Az I. világháború előtt Anglia legnagyobb heringhalász kikötője volt több mint ezer halászhajóval. A háború után megcsappant a halállomány, ezért mindinkább teherkikötővé vált, majd az Északi-tengeri olajmezők felfedezése után egyre nagyobb részt kapott forgalmából az olajkutak ellátása.
Hagyományos iparágai:
- kötélgyártás,
- hajógyártás,
- selyemfonás
- malátagyártás.
Tengeri fürdőit már a 19. században sokan látogatták.
Látnivalói
[szerkesztés]- Egy 14. századi erődítmény romjai.
- A 12. században épült Miklós-templom Anglia egyik legnagyobb plébániatemploma.
- A római katolikus templomot 1850-ben szentelték föl.
- A városháza tornya 38 m magas.
- Nelson admirális emlékműve (Britannia Monument) egy 41 m magas dór oszlop, allegorikus szobrokkal.
- A városi múzeumban egyebek közt a 13. századi kolostor fennmaradt kerengője is megtekinthető.
- Több mint 1,5 km-es tengerpart sétányát 1760-ban építették ki.
- A South Quay (déli rakpart) körüli régi városnegyed öreg házai közül kiemelkedik az Old Merchant’s House; gipszstukkós mennyezete eredeti, több kovácsoltvas építészeti elemét a 2. világháborúban lebombázott házakból mentették ki.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://assets.publishing.service.gov.uk/media/660418d091a320001a82b092/Great_Yarmouth.pdf
- ↑ Horváth Tibor: Majdnem megölte a herceget, a mélyben leltek rá
- ↑ Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 813. o. ISBN 963-85773-9-8
Források
[szerkesztés]- Pnl: Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Angliakalauz: Angliakalauz: Great Yarmouth
