[go: up one dir, main page]
Ugrás a tartalomhoz

Esztár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Esztár
Erdődy-kúria
Erdődy-kúria
Esztár címere
Esztár címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásDerecskei
Jogállásközség
PolgármesterSzécsi Tamás (független)[1]
Irányítószám4124
Körzethívószám54
Népesség
Teljes népesség1247 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség41,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület31,71 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 17′, k. h. 21° 47′47.283333°N 21.783333°EKoordináták: é. sz. 47° 17′, k. h. 21° 47′47.283333°N 21.783333°E
Esztár (Hajdú-Bihar vármegye)
Esztár
Esztár
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Esztár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Esztár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Esztár község az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar vármegyében, a Derecskei járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Az Alföldön, az Érmelléken, a Berettyó folyó mellett fekszik, Hajdú-Bihar vármegyében, a megyeszékhelytől, Debrecentől mintegy 30 kilométerre délkeletre, Berettyóújfalutól pedig körülbelül 20 kilométerre északkeletre.

A legközelebbi szomszédai: kelet felől Pocsaj, délnyugat felől pedig Hencida.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton Debrecen, illetve Biharkeresztes felől a 4808-as, Berettyóújfalu irányából a 4812-es úton érhető el, Konyárral és azon keresztül Derecskével pedig a 4811-es út köti össze.

A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.

Vasúton a MÁV 106-os számú, Debrecen-Sáránd-Nagykereki közötti vonalán érhető el, közös vasútállomása van Pocsajjal; Pocsaj-Esztár vasútállomás a településtől mintegy másfél kilométerre helyezkedik el, a két névadó község határvonalán, a 4812-es út vasúti keresztezésétől északra, közúti elérését az abból kiágazó 48 313-as számú mellékút teszi lehetővé..

Története

[szerkesztés]

Esztár és környéke már ősidők óta lakott hely. Határában sok kőkor-i és római kor-i lelet került napvilágra. Tőle nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

A település neve már 1215-ben szerepelt a Váradi regestrumban Yztharij alakban, mint Mihály úr birtoka, aki valószínűleg a bihar megyei birtokosok közt megtalálható palotai Czibak Mihály lehetett. Esztár település ugyanis a Czibak családdal rokon Sztári család ősi névadó fészke volt.

1453-ban a Sztári család pallosjogot is nyert a községre. Ekkor az egyik, e korból származó oklevél a települést Castellum Ztar néven írta le. 1464-ben Esztár már vámszedő hely is volt. 1552-ben birtokosa volt Esztári Farkas és Toldy Mihály is. 1566-ban a Balassa család, 1732-ben a Boldvay család, 1760-ban pedig gróf Bethlen Sámuel is birtokos volt itt.

Az 1800-as évek első felében pedig az Erdődy, Radványi, Dobozy, Hódosy és Szúnyogh családoknak volt itt birtoka.

Esztárhoz tartoztak Virágoslapos, Csere, Körtvélyes és Kohár puszták is.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Időszak Polgármester Párt
1990–1994 Vajas József MDF[3]
1994–1998 független[4]
1998–2002 független[5]
2002–2006 Fidesz[6]
2006–2010 Fidesz[7]
2010–2014 Szécsi Tamás független[8]
2014–2019 független[9]
2019–2024 független[10]
2024– független[1]

A települési önkormányzat címe: 4124 Esztár, Árpád u. 1., telefon- és faxszáma: 54/414-081; hivatalos honlapja: www.esztar.hu

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1342
1347
1335
1301
1281
1292
1247
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,1%-a magyarnak, 3,4% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,7%, református 69,4%, görögkatolikus 2,3%, felekezeten kívüli 9,6% (14,3% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 94,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,2% románnak, 0,1% szlovénnek, 0,1% szerbnek, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,6% volt református, 1,9% római katolikus, 2,4% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,1% egyéb katolikus, 8,6% felekezeten kívüli (33,6% nem válaszolt).[13]

Egyházi közigazgatás

[szerkesztés]

Római katolikus egyház

[szerkesztés]

A Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye (Debrecen-Nyíregyházi püspökség) Bihari Főesperességének Berettyóújfalui Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló plébániával. A település római katolikus vallású lakosai Derecske plébániához tartoznak, mint fília.

Görögkatolikus egyház

[szerkesztés]

A Hajdúdorogi egyházmegye Pocsaji parókiájához tartoznak a falu görögkatolikus vallású lakosai.

Református egyház

[szerkesztés]

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Debreceni Református Egyházmegyéjéhez (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség.

Evangélikus egyház

[szerkesztés]

Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Hajdú-Szabolcsi Egyházmegyéjének (esperesség) Debreceni Evangélikus Egyházközségéhez tartoznak Esztár evangélikus vallású lakosai.

Természeti értékek

[szerkesztés]

Híres szülöttek

[szerkesztés]
  • csengerújfalui Osváth Lajos (1866 - 1931) - Bihar vármegyei főlevéltárnok

Nevezetességei

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Esztár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Esztár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Esztár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. ↑ Esztár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  6. ↑ Esztár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  7. ↑ Esztár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  8. ↑ Esztár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 11.)
  9. ↑ Esztár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  10. ↑ Esztár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Esztár Helységnévtár
  13. ↑ Esztár Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Esztár&oldid=27598226”