Atari Games
Atari Games Corporation | |
Típus | Magán |
Jogelőd | Atari, Inc. |
Alapítva | 1984. július 2. |
Megszűnt | 2003. február 7. (feloszlatja a Midway) 2013. október 2. (teljes felszámolás) |
Jogutód | Warner Bros. Interactive Entertainment |
Székhely | USA, Kalifornia, Milpitas |
Cím | 675 Sycamore Dr. |
Vezetők | Dan Van Elderen (elnök) Ed Logg |
Alapító | Warner Communications |
Iparág | Játékterem Videójáték |
Tulajdonos | Warner Communications (1984–1985) Namco (1985–1986)[* 1] Time Warner Interactive (1993–1996) Midway Games (1996–2003) |
Termékek | Gauntlet Marble Madness Paperboy Klax |
Alkalmazottak száma | 700 |
Anyavállalata |
|
Leányvállalatai | Tengen |
é. sz. 37° 24′ 36″, ny. h. 121° 54′ 56″37.409871°N 121.915490°WKoordináták: é. sz. 37° 24′ 36″, ny. h. 121° 54′ 56″37.409871°N 121.915490°W | |
Az Atari Games Corporation weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Atari Games Corporation témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az Atari Games Corporation amerikai játéktermi játék-gyártó cég volt. A vállalat eredetileg az Atari, Inc. érmés játéktermi játékaiért felelős divíziója volt, azonban 1984-ben különálló cég lett.
Története
[szerkesztés]Amikor a Warner Communications divíziójaként működő Atari Inc. több mint 500 millió dollár veszteséget termelt 1983. első három negyedévében, akkor az érmés játéktermi divíziója volt az egyetlen, ami profitot hozott.[1] 1984-ben a Warner eladta az Atari fogyasztói termékekkel foglalkozó divízióját Jack Tramielnek;[2] aki az így létrejött új céget Atari Corporation névre keresztelte. A Warner megtartotta a vállalat érmés játéktermi részlegét és átnevezte azt „Atari Games”-re.[3] A Tramiel és a Warner Communications közötti megállapodás értelmében az Atari Games semmi esetben sem hagyhatta el a Games szót a nevéből és az Atari márkanevet egyáltalán nem használhatta a fogyasztói termékek, így a számítógépes és konzolos videójátékok piacán. Az Atari Games átvette a régi Atari Inc.-nél dolgozó alkalmazottak többségét és a legtöbb az átalakulás előtt megkezdett projektet folytatni tudta. Az Atari Corp. ezzel szemben befagyasztotta a projektjeit és megritkította a személyzetét és műveleteit. 1985-ben a Namco többségi részesedést vásárolt az Atari Gamesből, azonban hamar érdeklődését vesztette egy amerikai leányvállalat irányítása iránt. 1987-ben a Namco eladta a részvényeit, részben vissza a Warnerner, részben pedig a Nakadzsima Hidejuki, az Atari Games későbbi elnöke által irányított dolgozói csoportjának.[4]
Az Atari Games folytatta a játéktermi játékok és egységek gyártását, illetve 1988-ban a Tengen márkanév alatt a Nintendo Entertainment Systemre is elkezdett kazettákat gyártani, köztük a Tertist is. A Nintendo és az Atari Games között az 1980-as évek végén hosszadalmas persorozat indult, köztük a Tetris feletti jogok, illetve a 10NES tiltóchip kijátszása miatt, ami azt korlátozta, hogy külsős cégek játékkazettákat gyártsanak a rendszerre a Nintendo engedélye nélkül. Az ügyet 1994-ben zárták le; az Atari Gamest pénzbeli kártérítésre és a licencfeltételek betartására kötelezték.[5]
1989-ben a Warner Communications egyesült a Time Inc.-kel, megalapítva ezzel a Time Warnert. 1993-ban a Time Warner többségi részesedést vásárolt az Atari Gamesben és azt a Time Warner Interactive nevű divíziójának leányvállalatának sorolta be. Ugyan az Atari Games megtartotta az identitását az új tulajdonos alatt, azonban a Tengent feloszlatták a Time Warner Interactive márkanév javára.[6] 1994. közepén az Atari Games, a Tengen és a Time Warner Interactive neveket a Time Warner Interactive címszó alatt egyesítették.[7]
1996 áprilisában miután Nolan Bushnell Atari-társalapító sikertelenül megpróbálta felvásárolni az Atari Gamest, eladták azt a WMS Industriesnak, a Williams, a Bally és a Midway játéktermi márkák tulajdonosának.[8][9] Dan Van Elderen, az Atari Games elnökének elmondása szerint 1995-ben a Time Warner elhatározta, hogy kilép a videójáték-iparból és arra utasította az Atari Games vezetőségét, hogy találjanak vevőt a cégre. Ez meglepte Elderent, hiszen általában az anyacég keres vevőt a leányvállalataira.[3]
1998. április 6-án a WMS Industries a videójátékos birtokait Midway Games név alatt különálló vállalatként elkülönítette,[6] ami utána átvette az Atari Games divízió irányítását. 1999 elején a Hasbro Interactive elkezdte feléleszteni az Atari márkanevet a fogyasztói termékek piacán, miután megszerezte azt a JTS Corporationtől.[10] A félreértések elkerülése érdekében az Atari Gamest 1999. november 19-én[6] átnevezték Midway Games Westre,[11] ezzel az Atari Games név használaton kívülre került.
2001-ben a Midway Games a piac zsugorodása miatt kilépett a játékteremiparból. Ennek ellenére a Midway Games West továbbra is készített játékokat az otthoni konzolok piacára, amíg 2003. február 7-én fel nem oszlott a gyenge játékeladások miatt.[6] Ugyan a Midway Games West ezek után érdemleges tevékenységet nem végzett, azonban a cég holdingszervezetként tovább működött a tulajdonai szerzői jog- és védjegy-tulajdonosaként. 2009 februárjában a Midway Games 11. cikkely szerinti csődvédelmet kezdeményezett, 2009 júliusában a Midway eszközeinek nagy részét eladták a Warner Bros. Interactive Entertainmentnek, ezzel újra visszakerültek az Atari Games-tulajdonok a Time Warnerhez.[12] A szervezet ennek ellenére egyéb jogi okok miatt 2013. október 2-ig továbbra is fennállt.
Az Atari Games által fejlesztett játéktermi játékok
[szerkesztés]- 720°
- APB
- Area 51
- Area 51: Site 4
- Badlands
- Batman
- Blasteroids
- California Speed
- Championship Sprint
- Cops
- Cyberball
- Cyberball 2072
- Escape from the Planet of the Robot Monsters
- Gauntlet
- Gauntlet II
- Gauntlet Legends
- Guardians of the ’Hood
- Hard Drivin’
- Hydra
- Indiana Jones and the Temple of Doom
- Klax
- Mace: The Dark Age
- Marble Madness
- Maximum Force
- Moto Frenzy
- Off the Wall
- Paperboy
- Peter Pack Rat
- Pit-Fighter
- Primal Rage
- Qwak!
Nem megjelent prototípusok
[szerkesztés]- Accelerator
- Arcade Classics
- Beat Head
- Beavis & Butthead
- BMX Heat
- Bloodlust IK3
- Cyberstorm
- Danger Express
- Freeze[13]
- Guts and Glory
- Hard Drivin’s Airborne
- Hot Rod Rebels
- Marble Man: Marble Madness II
- Metal Maniax
- Meanstreak
- Primal Rage II
- Road Riot’s Revenge Rally
- Sparkz
- Street Drivin’
- Subs
- Vicious Circle
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Atari Games című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ A Warner Communications és a jogutódja, a Time Warner az után is kisebbségi részesedést birtokolt az Atari Gamesből miután a Warner többségi részesedést adott el abból a Namcónak. A Warner 1996-ig nem vált meg teljesen az Atari Gamestől.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Mace, Scott. „Can Atari Bounce Back?”, InfoWorld, 1984. február 27., 100. oldal (Hozzáférés: 2015. január 18.)
- ↑ „Warner Sells Atari to Tramiel”, The New York Times, 1984. július 3. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
- ↑ a b (1997. november 1.) „An Interview with Dan Van Elderen”. Next Generation (35), 82. o, Kiadó: Imagine Media.
- ↑ McNeil, Steve. Hey! Listen!: A journey through the golden era of video games (angol nyelven). Headline, 104. o. (2019. április 18.). ISBN 9781472261342
- ↑ „Atari's Full-Court Press”, GamePro, IDG, 1994. június 1., 184. oldal
- ↑ a b c d A History of AT Games / Atari Games / Midway Games West. mcurrent.name . [2017. június 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 20.)
- ↑ (1994. július 1.) „Time Warner's Family Reunion”. GamePro (70), 170. o, Kiadó: IDG.
- ↑ (1996. május 1.) „Tidbits...”. Electronic Gaming Monthly (82), 17. o, Kiadó: Ziff Davis.
- ↑ (1996. szeptember 1.) „Time Warner to Quit Game Business”. Next Generation (21), 15. o, Kiadó: Imagine Media.
- ↑ Johnston, Chris: Atari Goes to Hasbro. GameSpot , 2000. április 8.
- ↑ Certificate of Amendment: Atari Games. California Secretary of State, 1999. december 22. [2021. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 20.)
- ↑ exv2w1. www.sec.gov . (Hozzáférés: 2018. január 2.)
- ↑ (1996. december 1.) „Freeze”. Electronic Gaming Monthly (89), 150. o, Kiadó: Ziff Davis.
További információk
[szerkesztés]- A cég archivált weboldala (angolul)
- Az Atari Games Corp. / Midway Games West története (angolul)