Amborella trichopoda
Amborellales | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Amborella trichopoda
| ||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Amborellales témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Amborellales témájú médiaállományokat és Amborellales témájú kategóriát. |
Az Amborellales rend a zárvatermők törzsébe tartozó rendszertani egység. Bár az APG II-rendszer osztályozásban még családként szerepelt (Amborellaceae) a zárvatermők legkorábban elkülönülő csoportjaként, az APG III-rendszertől kezdve már önálló rendként tárgyalják. A név mindössze egyetlen család egyetlen nemzetségének egyetlen faját takarja, az Új-Kaledóniában honos Amborella trichopoda nevű kétlaki, kisméretű fát vagy cserjét. A kis méretű virág szerkezete az ősi kétszikűekre jellemző, a lepellevelek elhelyezkedése spirális, számuk 5-8. A hím ivarú virágban a porzók száma 10-25, a nő ivarú virágban a magház felső állású, 5-6 termőlevélből nőtt össze.
Az Amborella azért különösen érdekes a növényrendszertannal foglalkozók számára, mert a molekuláris filogenetikai vizsgálatok következetesen az összes többi zárvatermő testvércsoportjaként helyezik el a törzsfában.
A korábbi rendszerezők legtöbbje (például Cronquist, Tahtadzsján és Dahlgren) a Laurales rendbe tartozó családként (Amborellaceae) írja le a fajt, bár Thorne a Magnoliales rendbe sorolta.
Törzsfa
[szerkesztés]Jelenleg a rendszertanászok az Amborella trichopoda-t a zárvatermők kládjának legalapibb helyzetű leszármazási vonalának tekintik.[1] A rendszertanban az alapi helyzetű vagy bazális kifejezés olyan leszármazási vonalra utal, ami egy törzsfa alapjához közel ágazik le, tehát korábban, mint a többi leszármazási vonalak. Mivel az Amborella a zárvatermők között bazális helyzetű, a korai zárvatermők tulajdonságaira lehet következtetni azokból a tulajdonságokból, melyek jelen vannak a többi zárvatermőben, de nincsenek jelen az Amborella-ban. Ezek a tulajdonságok feltételezhetően az Amborella vonal leágazása után jöttek fejlődtek ki.
A már részletesen tanulmányozott modellszervezeteket, mint az Arabidopsis thaliana-t az alapi helyzetű zárvatermőkkel – Amborella, Nuphar (Nymphaeaceae), Illicium –, az egyszikűekkel és a később kifejlődött zárvatermőkkel (valódi kétszikűek) összehasonlító cikkben a kloroplasztisz-DNS komplementer szálának és a virágokat kódoló gének expresszált szekvenciaszakaszainak (EST, expressed sequence tag) feldolgozásával a következő kladogramot hozták létre.[2]
jelenkori magvas növények |
| |||||||||||||||||||||||||||||||||
A jelenkori virágos növényeknek ez a hipotetikus kapcsolati ábrája az Amborella-t az összes többi többi zárvatermő testvércsoportjaként, a nyitvatermőket pedig a zárvatermők monofiletikus testvércsoportjaként mutatja. Alátámasztja az elméletet, miszerint az Amborella a jelenleg ismert zárvatermők közül a legkorábban ágazott le a zárvatermők fő törzsfájáról. Van azonban némi bizonytalanság az Amborellaceae és a Nymphaeales kapcsolatában: az egyik elmélet szerint egyedül az Amborellaceae az összes többi zárvatermő monofiletikus testvércsoportja; a másik szerint az Amborellaceae és a Nymphaeales által formált klád alkotja ezt a testvércsoportot.[2]
Az Amborella a virágos növények között elfoglalt különleges evolúciós helyzete miatt a US National Science Foundation projektet indított az Amborella trichopoda teljes genomjának szekvenálására, a genomszekvencia kezdeti változata 2013 decemberében került fel az online adatbázisba.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The Angiosperm Phylogeny Group (2016), "An update of the Angiosperm Phylogeny Group classification for the orders and families of flowering plants: APG IV", Botanical Journal of the Linnean Society 181 (1): 1–20, DOI 10.1111/boj.12385
- ↑ a b (2005) „Floral gene resources from basal angiosperms for comparative genomics research”. BMC Plant Biology 5.
- ↑ Amborella Genome Database. [2020. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 21.)
Források
[szerkesztés]- National Tropical Botanical Garden (Hawaii, USA): Angol nyelvű részletes leírás fotókkal
- Amborellaceae Archiválva 2005. február 12-i dátummal a Wayback Machine-ben in L. Watson and M.J. Dallwitz (1992 onwards). The families of flowering plants: descriptions, illustrations, identification, information retrieval. Archiválva 2007. január 3-i dátummal a Wayback Machine-ben http://delta-intkey.com Archiválva 2007. január 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
Irodalom
[szerkesztés]- (1948) „Amborella trichopoda Baill., a new morphological type of vesselless dicotyledon”. Journal of the Arnold Arboretum 29, 245–254. o. JSTOR 43781302.
- (2000) „The reproductive structures of the basal angiosperm Amborella trichopoda (Amborellaceae).”. International Journal of Plant Sciences 161(supplement), S237–S248. o. DOI:10.1086/317571.
- (2008) „The Amborella genome: an evolutionary reference for plant biology”. Genome Biology 9 (3), 402.1–402.6. o. DOI:10.1186/gb-2008-9-3-402. PMID 18341710. PMC 2397498.
- Zuccolo, A. (2011). „A physical map for the Amborella trichopoda genome sheds light on the evolution of angiosperm genome structure”. Genome Biology 12 (5), R48. o. DOI:10.1186/gb-2011-12-5-r48. PMID 21619600. PMC 3219971.
További információk
[szerkesztés]- The Amborella Genome Sequencing Project Archiválva 2020. január 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Amborellaceae Archiválva 2005. február 12-i dátummal a Wayback Machine-ben in L. Watson and M.J. Dallwitz (1992 onwards). The families of flowering plants: descriptions, illustrations, identification, information retrieval. Archiválva 2007. január 3-i dátummal a Wayback Machine-ben via Description language for taxonomy Archiválva 2007. január 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Ancient plant provides clues to evolutionary mystery (National Science Foundation)
- National Tropical Botanical Garden (Hawaii, United States), article with detailed photos of plants in cultivation
- Nova "First Flower" (transcript)
- NCBI Taxonomy Browser