„Illmic” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát Kusac45 (vita) szerkesztéséről Szaszicska szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
||
| (39 közbenső módosítás, amit 30 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Osztrák település infobox |
|||
{{coor title dms|47|45|47|É|16|48|1|K|type=city}} |
|||
| név = Illmic |
|||
{| border="0" cellpadding="2" cellspacing="1" style="float:right;margin-left:1em; background:#e3e3e3;" |
|||
| helyi név = Illmitz |
|||
! Címer |
|||
| kép = Illmic01.jpg |
|||
! Térkép |
|||
| képaláírás = Illmic főtere a plébániatemplommal |
|||
|- bgcolor="#FFFFFF" align="center" |
|||
| címer = AUT Illmitz COA.svg |
|||
| [[Kép:Coats of arms of None.svg|100px|{{PAGENAME}} címere]] |
|||
| kerület = |
|||
| [[Kép:Map at illmitz.png|180px|{{PAGENAME}} elhelyezkedése Ausztriában]] |
|||
| tartomány = |
|||
|- |
|||
| rang = mezőváros |
|||
! colspan="2" | Adatok |
|||
| alapítás éve = 1217 |
|||
|---- bgcolor="#FFFFFF" |
|||
| polgármester = Alois Wegleitner ([[Ausztria Szociáldemokrata Pártja|SPÖ]]) |
|||
| [[Ország]]: || [[Ausztria]] |
|||
| irányítószám = 7142 |
|||
|---- bgcolor="#FFFFFF" |
|||
| körzethívószám = +43 2175 |
|||
| [[Ausztria tartományai|Tartomány]]: || [[Burgenland]] |
|||
| rendszám = ND |
|||
|---- bgcolor="#FFFFFF" |
|||
| népsűrűség = 27 |
|||
| [[Kerület (közigazgatás)|Kerület]]: || [[Nezsideri járás]] |
|||
| tszf = 117 |
|||
|---- bgcolor="#FFFFFF" |
|||
| |
| terület = 91,75 |
||
| szélességi fok = 47 |
|||
|---- bgcolor="#FFFFFF" |
|||
| szélességi ívperc = 45 |
|||
| Legmagasabb pont: || 117 [[méter|m]] |
|||
| szélességi ívmásodperc = 47 |
|||
|---- bgcolor="#FFFFFF" |
|||
| hosszúsági fok = 16 |
|||
| [[Népesség]]: || 2469 <small>(2005. december 31.)</small> |
|||
| hosszúsági ívperc = 48 |
|||
|---- bgcolor="#FFFFFF" |
|||
| hosszúsági ívmásodperc = 1 |
|||
| [[Népsűrűség]]: || 27 fő/km² |
|||
| szöveg pozíciója = left |
|||
|---- bgcolor="#FFFFFF" |
|||
| weboldal = www.illmitz.co.at |
|||
| [[Irányítószám]]: ||7142 |
|||
}} |
|||
|---- bgcolor="#FFFFFF" |
|||
| [[Polgármester]]: || [[Josef Loos]] ([[SPÖ]]) |
|||
|---- bgcolor="#FFFFFF" |
|||
| [[Honlap]]: || [http://www.Illmitz.co.at/ www.Illmitz.co.at] |
|||
|} |
|||
'''Illmic''' ([[német nyelv|németül]] ''Illmitz'') [[falu]] [[Ausztria|Ausztriában]], [[Burgenland]] tartományban, a [[Nezsideri járás]]ban. |
|||
'''Illmic''' ([[német nyelv|németül]] ''Illmitz'') [[mezőváros]] [[Ausztria|Ausztriában]], [[Burgenland]] tartományban, a [[Nezsideri járás]]ban. |
|||
==Fekvése== |
|||
[[Nezsider]]től 25 km-re délre a [[Fertő]] keleti partján fekszik. |
|||
== |
== Fekvése == |
||
[[Nezsider]]től 25 km-re délre, a [[Fertő]] keleti partján fekszik. |
|||
Neve a [[szlovén nyelv|szlovén]] ''Ilmovec'' (= szilfás hely) helynévből való. |
|||
== Nevének eredete == |
|||
==Története== |
|||
Neve a [[szláv nyelvek|szláv]] ''Ilmovec'' (= szilfás hely) helynévből való. |
|||
[[1217]]-ben ''Igmellech'' néven említik először. [[rómaiak|Római]] település volt, környékén római sírkő, bronz szobor és kőoltár került elő. A [[13. század]]ban a vasvári prépost birtoka, majd az Osly nemzetségé és a Kanizsaiaké. [[1529]]-ben és [[1683]]-ban a török pusztította el. |
|||
Alsó- és Felsőillmicet [[1905]]-ben egyesítették. Régi temploma a 13. században épült a Fertő feletti dombon a Kirchenseehügelen állt. Mivel a tó áradásai miatt ezt nehezen lehetett megközelíteni a [[18. század]]ban a faluban újat építettek helyette. [[1910]]-ben 1867, túlnyomórészt német lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Moson vármegye]] [[Nezsideri járás]]ához tartozott. |
|||
== Története == |
|||
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a [[rómaiak]] idején település volt, környékén római sírkő, bronz szobor és kőoltár került elő. |
|||
A mai település Alsó- és Felsőillmic egyesítésével keletkezett a [[20. század]] elején. Míg Alsóillmic története során világi uraké volt és [[Moson vármegye|Moson vármegyében]] feküdt, addig Felsőillmic egyházi birtok volt és [[Sopron vármegye]] része volt. |
|||
Illmicet, a későbbi Felsőillmicet [[1217]]-ben ''„Ygmeleech”'' néven említik először. A [[13. század]]tól a [[vasvár]]i prépost birtoka, majd [[1777]]-ben a prépostság székhelyének áthelyezése után a [[szombathely]]i prépostsághoz tartozott. |
|||
Alsóillmic az Osly nemzetségé, majd [[1410]]-től a kismartoni uradalom részeként a Kanizsaiaké. [[1529]]-ben és [[1683]]-ban a török pusztította el. [[1622]]-ben [[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánd]] császár a kismartoni uradalommal és Fraknó várával együtt [[Esterházy Miklós (nádor)|Esterházy Miklós]]nak adta. |
|||
[[Fájl:Illmic02.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Illmic, a Főtér részlete]] |
|||
[[Szent Márton]] tiszteletére szentelt régi temploma a [[13. század]]ban épült a Fertő feletti dombon, a Kirchenseehügelen állt. Először [[1299]]-ben említi írott forrás. [[1363]]-ban a tó áradása miatt szenvedett súlyos károkat, majd [[1438]]-ban kellett újjáépíteni. A [[15. század]] elején a falu maga is új helyre települt. Ekkor egyházi iskolája is működött. [[1437]] és [[1468]] között a bécsi egyetemen több illmici diák is tanult. A [[16. század]]ban lakóinak többsége evangélikus lett, csak [[1674]]-ben lettek újra katolikusok. [[1605]]-ben [[Bocskai István|Bocskai]] hadai pusztítottak. [[1620]]-ban [[Bethlen Gábor]] felkelésekor, majd a [[Rákóczi-szabadságharc]] alatt [[1704]] és [[1709]] között újabb károk érték a települést. Mivel a templomot tó áradásai miatt ezt nehezen lehetett megközelíteni [[1715]]-ben előbb a faluban felépítették a Szent Család kápolnát, majd [[1775]]-ben új templomot építettek helyette, melyet Szent Bertalan tiszteletére szenteltek fel. A [[19. század]] végén a marhakereskedelem adta az illmiciek fő jövedelemforrását. Az illmici [[sajt]]ot [[Bécs]]ben és [[Budapest]]en is nagyra becsülték. |
|||
[[Vályi András]] szerint ''„ ILLMITZ. Német falu Moson, és Sopron Várm. lakosai katolikusok, fekszik a’ Fertő mellett, Sopron Vármegye szélén, Nizsiderhez 2 6/8 mértföldnyire, e’ Helység, két Vármegyében fekszik, 1/3 részének, melly Sopron Vármegyében fekszik, földes Ura a’ Szombathelyi Káptalan, 2/3 részének pedig, melly Mosony Vármegyében esik, földes Ura H. Eszterházy Uraság. Cluvérius allatása szerént Ulmus hajdan itt feküdt vala, Bél Mátyás pedig Ruszt Várasát állíttya Ulmnak, szántó földgyei termékenyek, búzát, és rozsot, árpát, zabot termenek, réstye tsátés, és sovány szénát terem, legelőjök száraz esztendőben igen tsekély, az előtt a’ nádlásból, és halászatból tapasztalható hasznok vólt, mellytől most a’ vizek le apadása miatt el estenek. Szék só itten bőven szedetik, mellynek az előtt haszna nem tudatott, már most pedig a’ meg tett tapasztalások után, abbol egy különös (ugyan itten fel állítatott műhelyben) Bécsi lakású mesterek igazgatások alatt, az úgy nevezett Zóda, ebből pedig annak utánna, különös úgy fejérségéért, mint könnyűségéért magát kedveltető szappan készíttetik. Határja sík, és egyenes, némelly helyeken tavakkal egyelítve, szénájokat Bécsben, egyebeiket pedig Nizsiderben árúllyák el.”''<ref>{{Vályi}}</ref> |
|||
[[Fényes Elek]] szerint ''„ Alsó-Ilmicz, (Unter-Ilmicz), német falu, Mosony vármegyében, a Fertő tava partján: 1116 kath. lak., paroch. szentegyházzal, szoda-gyárral. Határa negyedik osztálybeli, s 54 1/ egész telek után van 116 telkesgazdája, 67 hold második, 209 hold harmadik, 1669 4/ hold negyedik osztálybeli szántóföldje, 408 4/ embervágó rétje. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Mosony. ”''<ref name="auto_nHTSG7bRxLkIIc6+P0rkwg">{{Fényes}}</ref> |
|||
''„Felső-Ilmicz, (Ober-Ilmicz), német falu, Mosony vmegyében, az előbbeni helység szomszédságában: 346 kath. lak., 6 4/ harmadrendü egész telekkel, 41 telkesgazdával, 84 4/ hold harmadik, 104 hold negyedik osztályb. szántóföldekkel. Halászat. Szíksóseprés. Vizivadászat. F. u. a szombathelyi káptalan.”''<ref name="auto_nHTSG7bRxLkIIc6+P0rkwg"/> |
|||
Alsó- és Felsőillmicet [[1905]]-ben egyesítették. [[1910]]-ben 1867, túlnyomórészt német lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Moson vármegye]] [[Nezsideri járás]]ához tartozott. [[1921]]-ben hivatalosan is [[Ausztria]] része lett. [[1955]]-ben egy tűzvészben a település egy egész utcája leégett. [[1967]]-ben mezővárosi rangot kapott. A település legfontosabb bevételi forrása a [[turizmus]]. Az [[1970-es évek]]ben Illmic [[Burgenland]] harmadik legfontosabb turistaközpontja lett. A [[Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Park|Fertő-tó – Fertőzug Nemzeti Parkot]] [[1993]]-ban létesítették. |
|||
[[Fájl:Illmitz Hölle Stinkersee.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|Illmici tájkép a Büdös-tóval ''(Stinkersee)'']] |
|||
== Népessége == |
|||
{{népességdiagram}} |
|||
== Gazdaság == |
|||
==Gazdaság== |
|||
Mezőgazdasági jellegű település. Az illmici [[sajt]] egykor széles körben kedvelt volt. |
Mezőgazdasági jellegű település. Az illmici [[sajt]] egykor széles körben kedvelt volt. |
||
== Nevezetességei == |
|||
==Látnivalók== |
|||
* [[Szent Bertalan]] tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1775 és 1792 között épült késő [[barokk]] stílusban. [[1978]]-ban bővítették. Főoltára [[1783]]-ban készült. |
|||
* A [[Szent Márton]] oszlop [[16. század]]i. |
|||
* A [[Szent Márton]] oszlop [[16. század]]i. |
|||
* A Madonna-oszlop és a [[Nepomuki Szent János]]-szobor [[18. század]]i. |
* A Madonna-oszlop és a [[Nepomuki Szent János]]-szobor [[18. század]]i. |
||
* A főtéri Pieta [[1757]]-ből való. |
* A főtéri Pieta [[1757]]-ből való. |
||
* Környéke gazdag madárvilágával természetvédelmi terület. |
* Környéke gazdag madárvilágával természetvédelmi terület. |
||
* A [[Szent Bertalan]] forrás vizét [[1996]]-ban hivatalosan is [[gyógyvíz]]zé nyilvánították. [[Nátrium-hidrogén-karbonát]] tartalma miatt különösen emésztőszervi bántalmak elleni ívó kúrára javasolják. A forrás régi épületét a Főtér rekonstrukciója során lebontották és új épületet emeltek helyette. |
|||
* [[1950]]-ben Illmicen forgatták a háromrészes népszerű ''Sissi'' c. film egyes [[magyarország]]i részeit. |
|||
== Jegyzetek == |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
== További információk == |
|||
{{commonskat|Illmitz}} |
|||
* [http://www.illmitz.co.at Hivatalos oldal] |
|||
* [http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/1715/198c/199a Az adózók névsora 1715-ben]{{Halott link|url=http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/1715/198c/199a |date=2018-11 }} |
|||
* [http://www.statistik.at/blickgem/gemDetail.do?gemnr=10709 Illmic az [[Osztrák Statisztikai Hivatal]] honlapján] |
|||
* [http://lexikon.katolikus.hu/I/Illmic.html Magyar katolikus lexikon] |
|||
{{Nezsideri járás}} |
{{Nezsideri járás}} |
||
{{nemzetközi katalógusok}} |
|||
{{portál|Földrajz}} |
|||
[[Kategória:Burgenland települései]] |
[[Kategória:Burgenland települései]] |
||
[[Kategória:Moson vármegye települései]] |
|||
[[en:Illmitz]] |
|||
[[de:Illmitz]] |
|||
[[es:Illmitz]] |
|||
[[eo:Illmitz]] |
|||
[[it:Illmitz]] |
|||
[[nl:Illmitz]] |
|||
[[ru:Ильмиц]] |
|||
[[sk:Illmitz]] |
|||
[[vo:Illmitz]] |
|||
A lap jelenlegi, 2022. május 7., 14:09-kori változata
| Illmic (Illmitz) | |||
 | |||
| Illmic főtere a plébániatemplommal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Burgenland | ||
| Rang | mezőváros | ||
| Járás | Nezsideri járás | ||
| Alapítás éve | 1217 | ||
| Polgármester | Alois Wegleitner (SPÖ) | ||
| Irányítószám | 7142 | ||
| Körzethívószám | +43 2175 | ||
| Forgalmi rendszám | ND | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2385 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 27 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 117 m | ||
| Terület | 91,75 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 45′ 47″, k. h. 16° 48′ 01″47.763056°N 16.800278°EKoordináták: é. sz. 47° 45′ 47″, k. h. 16° 48′ 01″47.763056°N 16.800278°E | |||
| Illmic weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Illmic témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Illmic (németül Illmitz) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Nezsidertől 25 km-re délre, a Fertő keleti partján fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a szláv Ilmovec (= szilfás hely) helynévből való.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a rómaiak idején település volt, környékén római sírkő, bronz szobor és kőoltár került elő.
A mai település Alsó- és Felsőillmic egyesítésével keletkezett a 20. század elején. Míg Alsóillmic története során világi uraké volt és Moson vármegyében feküdt, addig Felsőillmic egyházi birtok volt és Sopron vármegye része volt.
Illmicet, a későbbi Felsőillmicet 1217-ben „Ygmeleech” néven említik először. A 13. századtól a vasvári prépost birtoka, majd 1777-ben a prépostság székhelyének áthelyezése után a szombathelyi prépostsághoz tartozott.
Alsóillmic az Osly nemzetségé, majd 1410-től a kismartoni uradalom részeként a Kanizsaiaké. 1529-ben és 1683-ban a török pusztította el. 1622-ben II. Ferdinánd császár a kismartoni uradalommal és Fraknó várával együtt Esterházy Miklósnak adta.
Szent Márton tiszteletére szentelt régi temploma a 13. században épült a Fertő feletti dombon, a Kirchenseehügelen állt. Először 1299-ben említi írott forrás. 1363-ban a tó áradása miatt szenvedett súlyos károkat, majd 1438-ban kellett újjáépíteni. A 15. század elején a falu maga is új helyre települt. Ekkor egyházi iskolája is működött. 1437 és 1468 között a bécsi egyetemen több illmici diák is tanult. A 16. században lakóinak többsége evangélikus lett, csak 1674-ben lettek újra katolikusok. 1605-ben Bocskai hadai pusztítottak. 1620-ban Bethlen Gábor felkelésekor, majd a Rákóczi-szabadságharc alatt 1704 és 1709 között újabb károk érték a települést. Mivel a templomot tó áradásai miatt ezt nehezen lehetett megközelíteni 1715-ben előbb a faluban felépítették a Szent Család kápolnát, majd 1775-ben új templomot építettek helyette, melyet Szent Bertalan tiszteletére szenteltek fel. A 19. század végén a marhakereskedelem adta az illmiciek fő jövedelemforrását. Az illmici sajtot Bécsben és Budapesten is nagyra becsülték.
Vályi András szerint „ ILLMITZ. Német falu Moson, és Sopron Várm. lakosai katolikusok, fekszik a’ Fertő mellett, Sopron Vármegye szélén, Nizsiderhez 2 6/8 mértföldnyire, e’ Helység, két Vármegyében fekszik, 1/3 részének, melly Sopron Vármegyében fekszik, földes Ura a’ Szombathelyi Káptalan, 2/3 részének pedig, melly Mosony Vármegyében esik, földes Ura H. Eszterházy Uraság. Cluvérius allatása szerént Ulmus hajdan itt feküdt vala, Bél Mátyás pedig Ruszt Várasát állíttya Ulmnak, szántó földgyei termékenyek, búzát, és rozsot, árpát, zabot termenek, réstye tsátés, és sovány szénát terem, legelőjök száraz esztendőben igen tsekély, az előtt a’ nádlásból, és halászatból tapasztalható hasznok vólt, mellytől most a’ vizek le apadása miatt el estenek. Szék só itten bőven szedetik, mellynek az előtt haszna nem tudatott, már most pedig a’ meg tett tapasztalások után, abbol egy különös (ugyan itten fel állítatott műhelyben) Bécsi lakású mesterek igazgatások alatt, az úgy nevezett Zóda, ebből pedig annak utánna, különös úgy fejérségéért, mint könnyűségéért magát kedveltető szappan készíttetik. Határja sík, és egyenes, némelly helyeken tavakkal egyelítve, szénájokat Bécsben, egyebeiket pedig Nizsiderben árúllyák el.”[2]
Fényes Elek szerint „ Alsó-Ilmicz, (Unter-Ilmicz), német falu, Mosony vármegyében, a Fertő tava partján: 1116 kath. lak., paroch. szentegyházzal, szoda-gyárral. Határa negyedik osztálybeli, s 54 1/ egész telek után van 116 telkesgazdája, 67 hold második, 209 hold harmadik, 1669 4/ hold negyedik osztálybeli szántóföldje, 408 4/ embervágó rétje. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Mosony. ”[3]
„Felső-Ilmicz, (Ober-Ilmicz), német falu, Mosony vmegyében, az előbbeni helység szomszédságában: 346 kath. lak., 6 4/ harmadrendü egész telekkel, 41 telkesgazdával, 84 4/ hold harmadik, 104 hold negyedik osztályb. szántóföldekkel. Halászat. Szíksóseprés. Vizivadászat. F. u. a szombathelyi káptalan.”[3]
Alsó- és Felsőillmicet 1905-ben egyesítették. 1910-ben 1867, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Moson vármegye Nezsideri járásához tartozott. 1921-ben hivatalosan is Ausztria része lett. 1955-ben egy tűzvészben a település egy egész utcája leégett. 1967-ben mezővárosi rangot kapott. A település legfontosabb bevételi forrása a turizmus. Az 1970-es években Illmic Burgenland harmadik legfontosabb turistaközpontja lett. A Fertő-tó – Fertőzug Nemzeti Parkot 1993-ban létesítették.
Népessége
[szerkesztés]| 2016 | 2 359
|
| 2018 | 2 385
|
Gazdaság
[szerkesztés]Mezőgazdasági jellegű település. Az illmici sajt egykor széles körben kedvelt volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Bertalan tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1775 és 1792 között épült késő barokk stílusban. 1978-ban bővítették. Főoltára 1783-ban készült.
- A Szent Márton oszlop 16. századi.
- A Madonna-oszlop és a Nepomuki Szent János-szobor 18. századi.
- A főtéri Pieta 1757-ből való.
- Környéke gazdag madárvilágával természetvédelmi terület.
- A Szent Bertalan forrás vizét 1996-ban hivatalosan is gyógyvízzé nyilvánították. Nátrium-hidrogén-karbonát tartalma miatt különösen emésztőszervi bántalmak elleni ívó kúrára javasolják. A forrás régi épületét a Főtér rekonstrukciója során lebontották és új épületet emeltek helyette.
- 1950-ben Illmicen forgatták a háromrészes népszerű Sissi c. film egyes magyarországi részeit.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
[szerkesztés]
