Tolnai Gábor (irodalomtörténész)
Tolnai Gábor (Kunszentmiklós, 1910. december 29.[4] – Budapest, 1990. február 17.[5]) irodalomtörténész, esszéíró, egyetemi tanár, az MTA tagja.
| Tolnai Gábor | |
 | |
| Született | 1910. december 29.[1][2] Kunszentmiklós |
| Elhunyt | 1990. február 17. (79 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Berkovits Ilona |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Ferenc József Tudományegyetem (–1934) |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (27-D-10)[3] |
| Az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója | |
| Hivatali idő 1946 – 1948 | |
| Előd | Györke József |
| Utód | Varjas Béla |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tolnai Gábor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája
szerkesztésTolnai Béla (1879–1962)[6] kereskedő és Schwarcz Irén (1890–1963)[7] fiaként született.[8] A Budapesti Református Gimnáziumban érettségizett. A szegedi Ferenc József Tudományegyetemen magyar–német szakos tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett; Sík Sándor és Mészöly Gedeon tanítványa volt. 1933-ban szerzett tanári és bölcsészdoktori diplomát. Egyik alapító tagja volt a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának.
1934-től 1943-ig az Országos Széchényi Könyvtár gyakornoka, 1946–1948 között főigazgatója volt. 1945 és 1947 között a Magyar Nemzeti Múzeum Elnöki Hivatalát vezette. 1946-ban a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán az Erdély magyar irodalmi élete című tárgykörből egyetemi magántanári képesítést szerzett.[9] 1948-ban az MTA levelező, 1962-ben pedig rendes tagja lett. 1948–1949 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban az egyetemi és tudományos főosztály élén működött. 1949–1950-ben római követ, 1953–1980 között az ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének vezetője volt.
Szerkesztette a Magyar Századok, a Régi Magyar Prózai Emlékek, A Múlt Magyar Tudósai[10] című könyvsorozatot. 1953–1959 között az Irodalomtörténeti Közlemények, 1957–1962 között pedig a Kortárs című folyóiratot is szerkesztette. 1965-től szerkesztette a Magyar Tudományos Akadémia idegen nyelvű irodalomtörténeti folyóiratát, az Acta Litteraria Academiae Scientiarum Hungaricae-t. 1952–1973 között a Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottságában titkári, majd elnöki tisztet töltött be.
2017. október 14-én Falcsik Mari költőnő egy 1974-ben vizsgáztatóként elkövetett abúzusról számolt be.[11]
Társasági tagság
szerkesztésMűvei
szerkesztés- A szabadvers és a lírai formák válsága (Szeged, 1931)
- Erdély magyar irodalmi élete (Szeged, 1933)
- Régi magyar főurak. Életforma és műveltség az újkorban (Budapest, 1939)
- Gróf Lázár János, a Voltaire-fordító. Jegyzetek az erdélyi felvilágosodás történetéhez. (Kolozsvár, 1942, Erdélyi Tudományos Füzetek 142.)
- Végzetes esztendők (Budapest, 1945)
- Vázlatok és tanulmányok (Budapest, 1955)
- Évek – századok (Budapest, 1958)
- A tenger és a szél (Budapest, 1964)
- Itália dicsérete. Búcsú, számvetés (Budapest, 1965)
- Federico García Lorca (Budapest, 1968)
- Tanulmányok (Budapest, 1970)
- Örökség és örökösök. Kaninczytól máig (Budapest, 1974)
- Maradj velem, mert beesteledett. Itáliai számvetés (Budapest, 1977)
- Nőnek az árnyak (Budapest, 1981)
- Fejedelmi Erdély (Budapest, 1984)
- A költő és a tipográfus. Szenci Molnár Albert és Tótfalusi Kis Miklós (Budapest, 1985)
- Szóbeli jegyzék. Róma 1949–1950 (Budapest, 1987)
- Árnyból szőtt lelkek, Hoffmann Edith sziluettjei (Budapest, 1988)
Díjai, elismerései
szerkesztés- Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1948)[12]
- Munka Érdemrend (1955)[13]
- József Attila-díj (1960)
- Munka Érdemrend arany fokozata (1970)[14]
- Akadémiai Aranyérem (1980)
- Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1981)[15]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC15363/15793.htm, Tolnai Gábor, 2017. október 9.
- ↑ BnF-források (francia nyelven)
- ↑ http://resolver.pim.hu/auth/PIM72907, Tolnai Gábor, 2018. szeptember 12.
- ↑ Születése bejegyezve a kunszentmiklósi állami születési anyakönyv 3/1911. folyószáma alatt
- ↑ Gyászjelentése. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 16.)
- ↑ Tolnai Béla halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 1639/1962. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. szeptember 25.)
- ↑ Tolnai Béláné Schwarcz Irén halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti 2727/1963. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. szeptember 25.)
- ↑ Tolnai Béla és Schwarcz Irén házassági bejegyzése a kunszentmiklósi polgári házassági akv. 53/1909. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. szeptember 25.)
- ↑ Magyar Közlöny,1946. május 11. (106. szám)
- ↑ REAL-EOD
- ↑ Facebook-bejegyzés
- ↑ Magyar Közlöny, 1948. március 14. (62. szám)
- ↑ Magyar Közlöny, 1955. május 29. (56. szám)
- ↑ Magyar Közlöny, 1970. április 4. (22. szám)
- ↑ Művelődési közlöny, 1981. március 15. (25. évfolyam, 6. szám)
Források
szerkesztés- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
További információk
szerkesztés- Kortárs magyar írók
- A Thuribulum aureum. Arany temjénező, az az A híres neves Tolnai Gábornak jeles írásairól való tizenkét idvességes elmélkedések...; összeáll. Klaniczay Tibor, Tarnai Andor; Magyar Iparművészeti Főiskola, Budapest, 1983
