[go: up one dir, main page]

Tiaa

ókori egyiptomi királyné
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. február 14.

Tiaa ókori egyiptomi királyné a XVIII. dinasztia idején, II. Amenhotep egyetlen név szerint ismert felesége, IV. Thotmesz anyja.[1]

Tiaa
Előd
Egyiptomi királyné
Utód
Meritré-
Hatsepszut
XVIII. dinasztia
Nofertari
Hieroglifa
<
tiO29VB7
>

Tiaa
Apjaismeretlen
Anyjaismeretlen
FérjeII. Amenhotep
GyermekeiIV. Thotmesz
SírjaKV32
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiaa témájú médiaállományokat.

Származása nem ismert. II. Amenhotep uralkodása alatt a királyi család nőtagjai a háttérbe szorultak, feltehetőleg Hatsepszut fáraónő uralkodása miatt, melyet utódai elleneztek.[2] Tiaa neve feltehetőleg csak azért maradt fenn, mert ő volt a következő fáraó anyja. Fia uralkodása alatt kapta meg utólagosan a nagy királyi hitves címet is, melyet férje uralkodása alatt egyedül az anyakirályné, Meritré-Hatsepszut viselt.[2]

Tiaa a férje által épített műemlékek közül egyen sem tűnik fel, csak azokon, amelyeket fia építtetett hozzá utólag.[2] Thotmesz uralkodása alatt azonban nagy tiszteletben részesítették. A „király anyja és a „nagy királyi hitves címek mellé megkapta „az isten felesége címet is, és a fáraó gyakran ábrázoltatta magát Tiaával és főfeleségével, Nofertarival, akik Ízisz és Hathor szerepét töltötték be a fáraó, Hórusz megtestesülése mellett.[3] Meritré-Hatsepszut számos ábrázolását is átalakították Tiaa számára.[4] IV. Thotmesz egyik leányát, Tiaa hercegnőt róla nevezték el.

A királynét a Királyok völgye 32. sírba temették. A sír befejezetlen és díszítetlen, de Tiaa több temetkezési kellékét is megtalálták, köztük kanópuszedényeit.[5] Az esővíz a tárgyak közül párat átsodort a szomszédos sírba, a jóval később épült Királyok völgye 47-be, amely a XIX. dinasztia végén uralkodó Sziptah sírja volt, emiatt sokáig azt hitték, Sziptah anyját is Tiaának hívták.[1]

Címei: Nagy királyi hitves (ḥm.t-nỉswt wr.t), A király felesége (ḥm.t-nỉswt), Felső- és Alsó-Egyiptom királyának felesége (ḥm.t nỉswt-bỉtỉ), Aki látja Hóruszt és Széthet (m33.t-ḥrw-stš), A teljes Két Föld asszonya (ḥnwt t3.wỉ tm.w), Hórusz segítője (ḫt-ḥrw), Minden hölgy úrnője (ḥnwt ḥm.wt nb.t), Örökös hercegnő (ỉrỉỉ.t-pˁt), Örökös hercegnő a nagy házban (ỉrỉỉ.t-pˁt m pr-wr), Nagy kegyben álló (wr.t-ḥzwt), Nagy kegyelmű (wr.t-ỉm3.t), Édes szeretetű (bnr.t mrwt), A király anyja (mwt-nỉswt), Az isten felesége (ḥm.t-nṯr), Az isten keze (ḏr.t-nṯr), Geb lánya (z.t gb), (šsm.wt šnḏ.t).[5]

  1. a b Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3 , p.140
  2. a b c Ian Shaw (szerk.): Az ókori Egyiptom (Debrecen, GoldBook, 2004, ISBN 963-425-022-X), p.269
  3. Shaw, op.cit., p.275
  4. Dodson–Hilton, op.cit., p.139
  5. a b Grajetzki, Wolfram. Ancient Egyptian Queens: A Hieroglyphic Dictionary. London: Golden House Publications (2005). ISBN 0-9547218-9-6 , p.56