Szent Paulinus-templom
A Szent Paulinus-templom Trierben található késői barokk stílusú plébániatemplom, amelynek belsejét Johann Balthasar Neumann tervezte. 1958 óta a basilica minor rangot viseli.
| Szent Paulinus-templom | |
| műemlék Németországban | |
 | |
| Vallás | katolicizmus |
| Egyházmegye | Trieri egyházmegye |
| Építési adatok | |
| Építése | 1734 |
| Stílus | barokk építészet |
| Tervezője | Johann Balthasar Neumann |
| Település | Trier |
| Elhelyezkedése | |
 Szent Paulinus-templom
Pozíció Németország térképén
| |
 é. sz. 49° 45′ 45″, k. h. 6° 39′ 07″49.762500°N 6.652081°EKoordináták: é. sz. 49° 45′ 45″, k. h. 6° 39′ 07″49.762500°N 6.652081°E | |
 | |
| A Szent Paulinus-templom weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Paulinus-templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Története
szerkesztésAz első templomot ezen a helyen a 4. században Felix püspök építtette, a római Trier (Augusta Treverorum) városfalaitól északra fekvő temetkezési helyen. A legenda szerint a római kori csontok egy keresztény légiótól származnak, amelynek katonái nem akarták megtagadni a hitüket, ezért mártírhalált haltak. A helyi hagyomány úgy tartja, hogy a vértanúságuk a jelenlegi templom előtti téren történt.
A templom a nevét Trieri Szent Paulinusról kapta, aki 346 és 353 között Trier püspöke volt, és földi maradványait 400 körül a templomba szállították.
Az 5. században (valószínűleg 403 és 421 között) a Triert elfoglaló frankok lerombolták, de már 480-ban megkezdődött az újjáépítés.
1039-ben az ókori építmény majdnem teljesen megsemmisült egy tűzesetben. Csak az ókori sírbolt a koponyákkal és csontokkal maradt fenn; ezek különböző liturgikus ünnepek alkalmával illetve kivételes látogatási engedély alapján tekinthetők meg.
Az ókori templom megsemmisülése után egy kéttornyú román stílusú bazilika épült, amelyet II. Jenő pápa 114-ben szentelt fel. Ezt a templomot XIV. Lajos francia király csapatai taktikai okokból lerombolták, hogy a várostól északra üres területet hozzanak létre. A bazilikából csak a románkori kripta maradt fenn, Szent Paulinus 4. századi szarkofágjával.
1734-ben Franz Georg von Schönborn-Buchheim érsek és választófejedelem a román templom alapjain egy új templomot kezdett építtetni.[1] Az új építmény egyhajós barokk templom, amelynek az építésze Christian Kretzschmar volt. A templom azonban főleg Johann Balthasar Neumann gazdag belső díszítéseiről ismert. A mennyezetfreskókat, amelyeken Szent Paulinus és a keresztény légió története látható, Christoph Thomas Scheffler készítette 1743-ban. A falakat és a mennyezetet ezenkívül fehér stukkók díszítik. A főoltár, a karzat és további berendezések Balthasar Neumann tervei alapján Ferdinand Tietz szobrászműhelyében készültek. A Roman Benedikt Nollet által épített orgona 1756-ban készült el. Az orgonaszekrényt szintén Neumann tervezte.[2] A templomot 1757-ben szentelték fel.
1794-ben Triert elfoglalták a francia csapatok és a többi templomhoz hasonlóan a Szent Paulinus alapítványát is feloszlatták és a vagyonát eltulajdonították. 1804-ben a vagyon egy részét visszaadták és a Szent Paulinus-templomot plébániatemplommá nyilvánították.[2]
A 20. század során a Szent Paulinus belsejét illetve külsejét 1930-1931-ben illetve 1979-1982-ben újították fel.
1958. május 23-án XII. Piusz pápa a templomot basilica minornak nyilvánította.
Leírása
szerkesztésA mai Szent Paulinus plébániatemplom egyhajós építmény, amely alatt háromhajós kripta található. A hosszház, az apszis és a torony a románkori építmény középhajójának alapjára épültek. Az építmény hossza 52 méter, a torony magassága közel 53 méter. A hosszház és kórus külsejét támpillérek és magas, karcsú köríves ablakok tagolják.
A templomtól keletre és északra egy kis temető helyezkedik el. 1989 óta itt található egy kápolna az 1987-ben boldoggá avatott Blandine Merten sírjával.
Harangok
szerkesztésA templom négy harangját maisoncelles-i Joseph és Charles Perrin fivérek öntötték 1821-22-ben. A harangok ritkaságnak számítanak, mivel kevés 19. századi harang élte túl az első és a második világháborút.
| Név |
Öntés éve |
Átmérő (mm) |
Súly (kg) |
| Paulinus & trieri vértanúk | 1821 | 1570 | 2365 |
| Nikolaus & Donatus | 1821 | 1420 | 1774 |
| Michael & Walburga | 1821 | 1273 | 1239 |
| Petrus & Johannes Nepomuk | 1822 | 1168 | 1017 |
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a St. Paulin című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- ↑ Trier város honlapja: St. Paulin: Bau und Geschichte'. [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 20.)
- ↑ a b Trierer Orgelpunkt. [2009. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 31.)
Külső hivatkozások
szerkesztés- St. Paulin a trieri idegenforgalmi iroda lapján (németül)
- A Szent Paulin-templom orgonája (németül)
