Speyer

	Speyer
; Speyer címere	; Speyer zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Rajna-vidék-Pfalz
Járás	Rajna-vidék-Pfalz (1946. augusztus 30. – )
Rang	járási jogú város
Alapítás éve	346
Polgármester	Werner Schineller (CDU)
Irányítószám	67346
Körzethívószám	06232
Rendszám	SP
Testvérvárosok	Lista Jawne (1998–); Spalding (1956–2016); Chartres (1959–); Kurszk (1989–); Ravenna (1989–); Gniezno (1992–); Rusizi District (2001. június – ); Tønsberg; Radviliškis; Ningtö (2013. október – );
	Népesség
Teljes népesség	51 368 fő (2022. dec. 31.)
Népsűrűség	1 186 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	113 m
Terület	42,58 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 18′ 60″, k. h. 8° 26′ 01″49.316555°N 8.433615°EKoordináták: é. sz. 49° 18′ 60″, k. h. 8° 26′ 01″49.316555°N 8.433615°E
	Speyer Pozíció Rajna-vidék-Pfalz térképén
	Elhelyezkedése Rajna-vidék-Pfalz térképén
	Speyer weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Speyer témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Speyer város (középkori latin neve: Spira) Németországban, Rajna-vidék-Pfalz szövetségi tartományban.

Fekvése

A Rajna bal partján, a Rajna és a Speyerbach összefolyásánál található.

Története

A dóm belső részlete

A város látképe

A város egy részlete a háttérben a dómmal

A dóm látképe a várossal légifelvételen

Speyer nevét az 5. században említették először Spira formában. A település a rómaiak idején a Civitas Nemetum nevet viselte. A 4. századtól kezdve a kereszténység egyik központja, 348-ban pedig már püspökségi székhely volt, ami később a pogány barbárok betörései következtében megszűnt és csak 610-ben éledt új életre. A 14. század elejétől a 18. század végéig szabad birodalmi város története évszázadokon át összefüggött a Német Császárság történetével. A városban több mint ötven birodalmi gyűlést tartottak. A híres 1529 évi gyűlésen az evangélikus hercegek és rendek tiltakozást nyújtottak be, vagyis protestáltak a többség reformációellenes határozatai ellen, innen származik a protestáns elnevezés. Az első német császárok gyakran laktak a városban. 1527-től 1689-ig, némi megszakításokkal, a német birodalmi kamara-törvényszéknek volt székhelye. 1689-ben Monclar francia generális feldúlta. 10 év múlva a város romjaiból felépült ugyan, de korábbi jólétét vissza nem szerezhette. A spanyol, osztrák örökösödési, a hétéves és a francia forradalmi háborúkban is gyakran tettek a franciák benne kárt. 1801 és 1814 között Donnersberg francia départementhoz tartozott. Napóleon bukása után Speyer Bajorországhoz került az 1945-ös új tartományi felosztásig. A történelmi városközpont sértetlenül vészelte át a második világháborút; az a néhány bomba, amely a településre hullott, csupán a vasúti közlekedésben okozott kárt.

Látnivalók

A speyeri dóm 1981 óta az UNESCO világörökség része. A dóm építését II. Konrád császár 1030-ban kezdette meg és IV. Henrik uralma alatt, 1061-ben fejezték be. A dómot a német császárok temetkező helyéül szánták; itt nyugosznak II. Konrád, III., IV. és V. Henrik, Sváb Fülöp, Habsburgi Rudolf, Nassaui Adolf, Osztrák Albert és több császárné. A dóm 1450. leégett, 1689-ben és később, 1794-ben a franciák égették fel; ezután magtárul szolgált. Csak 1822. Miksa József bajor király közreműködése folytán adatott ismét vissza eredeti rendeltetésének és restauráltatott egészen. A templom bazilika-épület 1 keleti kereszthajóval, nyugati előcsarnokkal, két kupolával és 4 toronnyal, amelyek közül a nyugatiak 73 méter magasak. A templom 134, a kereszthajó 73 méter hosszú; a középhajó 15 méter széles és 33 méter hosszú; egész területe 4470 m². Az előcsarnokba (császárcsarnok) három hatalmas portále vezet; benne láthatók az itt eltemetett császárok homokkőszobrai; a királykórus 12 lépcsővel magasabb, mint a középhajó és ennél egy pár lépcsővel magasabb a püspöki kórus, amelyben Habsburgi Rudolf emléke látható Schwanthalertől és Nassaui Adolfé Ohnmachttól. A dóm legkiválóbb díszei a Schrandolph-féle freskók (1845-53), amelyek I. Lajos bajor király és II. Miksa művészetszeretetének köszönhetik keletkezésüket.
2021 óta a zsidóudvar(wd) a Speyer, Worms és Mainz zsidó öröksége(wd) világörökségi helyszín része.^[2]

Kunstverein Speyer
Künstlerbund Speyer
Speyeri városi galéria
Pfalz történelmi múzeuma

Gazdaság

Repülőgépgyártás
Villamosipar
Gépipar
Vegyipar
Szigetelőanyagok gyártása
Nyomdászat
Turizmus

Híres emberek

Díszpolgárok

1832 – Joseph von Stichaner, miniszterelnök
1837 – Carl Albert Leopold Freiherr von Stengel, Pfalz miniszterelnöke
1841 – Carl Theodor Fürst von Wrede, Pfalz miniszterelnöke
1842 – Georg von Jäger, pedagógus
1853 – Johann von Schraudolph, művész
1853 – Joseph Schwarzmann, művész
1864 – Anton Nickel, jogász
1871 – Jakob Freiherr von Hartmann, tábornok
1871 – Sigmund Heinrich Freiherr von Pfeufer, Pfalz miniszterelnöke
1895 – Otto von Bismarck, birodalmi kancellár
1895 – Heinrich Hilgard, mecénás
1909 – Adolf Ritter von Neuffer, Pfalz miniszterelnöke
1909 – Dr. Ludwig Freiherr von Welser, Pfalz miniszterelnöke
1909 – Dr.-Ing. Gabriel von Seidl, építész
1923 – Dr. William Scharsmith, amerikai orvos
1933 – Adolf Hitler (törölve 1946-ban)
1933 – Paul von Hindenburg, vezértábornagy, birodalmi elnök
1933 – Georg Ludwig Siebert (törölve 1946-ban)
1947 – Prof. Dr. med. Friedrich Voelcker, orvos
1950 – Hans Marsilius Purrmann, művész
2002 – Dr. Bernhard Vogel, Rajna-Pfalz és Türingia miniszterelnöke
2003 – Luise Herklotz, politikus (SPD)

A városban születtek

1808, szeptember 14., Georg Friedrich Kolb, † München, 1884. május 15., német publicista és politikus, a frankfurti parlament tagja
1809 – Georg Friedrich Blaul, lelkész és költő
1829 – Anselm Feuerbach, festő
1879 – Karl Becker, tábornok
1880 – Hans Purrmann, festő
1895 – Heinrich Hilgard, mecénás
1918, augusztus 20., Luise Herklotz, német politikus, SPD
1953 – Eberhard Bosslet, képzőművész
1954 – Dieter Mack, zeneszerző
1977 – Ralf Schmitt, profi labdarúgó
1984 – Matthias Langkamp, labdarúgó a VfL Wolfsburg csapatban

Polgármesterek

Ebelin vor dem Münster (1294 körül)
Bernhard zur Krone (1294 körül)
Contze Fritze (1390 és 1409 között)
Hans der Elder Fritze (1390 és 1409 között)
Hensel Muttersteder (1390 és 1409 között)
Friederich Fritze (15. század)
Peter Fritze (15. század)
Claus von Rinckenberg (15. század)
Engel von Rinckenberg (15. század)
Conrad Roseler (15. század)
Martin Stossel (15. század)
Eberhart Meinsheim (15. század)
Friedrich Meurer (1531–1563)
Christman Petsch (1575–1593)
Haman Petsch (1563–1573)
Jakob Meurer
Jakob Friedel Meurer
Johann Paul Fuchs (1689 körül)
Georg Ernst Rützhaub (1689 és 1700 között)
Israel Kümmich (1689 és 1700 között)
Johann Peter Schreyer (1700 után)
Johann Conrad Schwanckhardt (1700 után)
"Maire" Karl Ludwig Petersen (1792)
"Maire" Johann Adam Weiß (1796–?)
"Maire" Johann David Staub (1796–?)
"Maire" Franz Freytag (1800–1801)
"Maire" Johann Adam Weiß (1801 és 1804 között)
"Maire" David Staub (1801 és 1804 között)
"Maire" Ludwig Wilhelm Sonntag (1804–1809)

"Maire" Georg Friedrich Hetzel (1809–1813)
Franz Reichardt (1814–1819)
Georg Friedrich Hetzel (1819–1829)
Friedrich August Heydenreich (1830–1832)
Georg Friedrich Hetzel (1833–1838)
Georg Friedrich Hilgard (1838–1843)
Georg Friedrich Kolb (1848–1849)
Georg Friedrich Haid (1859–1868)
Johann Conradt Eberhardt (1868–1874)
Georg Friedrich Haid (1875–1884)
Georg Peter Süß (1885–1894)
Dr. med. Friedrich Weltz (1894–1897)
Philipp Serr (1897–1904)
Philipp Lichtenberger (1904–1911)
Dr. Ernst Hertrich (1911–1914) (az első hivatásos polgármester)
Dr. Otto Moericke (1917–1919)
Karl Leiling (1919–1943; 1923-tól főpolgármester)
Rudolf Trampler, vezető náci propagandista (1943–1945)
Karl Leiling (főpolgármester; 1945–1946)
Hans Hettinger (főpolgármester; 1946)
Paul Schaefer (főpolgármester; 1946–1949)
- Hermann Langlotz (alpolgármester; 1946–1949)
Dr. Paulus Skopp (főpolgármester; 1949–1969)
- Bertram Hartard (alpolgármester; 1948–1952)
- Stefan Scherpf (alpolgármester; 1956–1984)
Dr. Christian Roßkopf (főpolgármester; 1969–1995)
Werner Schineller (főpolgármester; 1995-től)
- Hanspeter Brohm (alpolgármester; 1995-től)