Soproni járás
A Soproni járás Győr-Moson-Sopron vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Sopron. Területe 867,75 km², népessége 100 155 fő, népsűrűsége 115 fő/km² volt a 2012. évi adatok szerint. Három város (Sopron, Fertőd és Fertőszentmiklós) és 35 község tartozik hozzá.
Soproni járás | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Vármegye | Győr-Moson-Sopron vármegye |
Járási székhely | Sopron |
Települések száma | 39 |
városok | 3 |
Népesség | |
Teljes népesség | 101 206 fő (2022. okt. 1.)[1] |
Népsűrűség | 115 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 867,75 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Térkép | |
A Soproni járás elhelyezkedése Magyarországon |
A Soproni járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is mindvégig létezett, és székhelye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta végig Sopron volt. Az 1950-es megyerendezés előtt Sopron vármegyéhez tartozott.
Települései
szerkesztésTelepülés | Rang (2013. július 15.) |
Kistérség (2013. január 1.) |
Népesség (2012. január 1.) |
Terület (km²) |
---|---|---|---|---|
Sopron | megyei jogú város | Sopron-Fertődi | 61 390 |
169,01
|
Fertőd | város | Sopron-Fertődi | 3 461 |
48,56
|
Fertőszentmiklós | város | Sopron-Fertődi | 3 891 |
39,39
|
Nagycenk | nagyközség | Sopron-Fertődi | 1 957 |
19,45
|
Ágfalva | község | Sopron-Fertődi | 2 178 |
13,08
|
Csáfordjánosfa | község | Sopron-Fertődi | 209 |
5,28
|
Csapod | község | Sopron-Fertődi | 523 |
29,18
|
Csér | község | Sopron-Fertődi | 33 |
2,94
|
Ebergőc | község | Sopron-Fertődi | 157 |
5,02
|
Egyházasfalu | község | Sopron-Fertődi | 838 |
21,64
|
Fertőboz | község | Sopron-Fertődi | 258 |
13,63
|
Fertőendréd | község | Sopron-Fertődi | 589 |
15,09
|
Fertőhomok | község | Sopron-Fertődi | 638 |
12,61
|
Fertőrákos | község | Sopron-Fertődi | 2 144 |
21,91
|
Fertőszéplak | község | Sopron-Fertődi | 1 318 |
21,78
|
Gyalóka | község | Sopron-Fertődi | 63 |
3,93
|
Harka | község | Sopron-Fertődi | 1 919 |
11
|
Hegykő | község | Sopron-Fertődi | 1 405 |
26,84
|
Hidegség | község | Sopron-Fertődi | 383 |
16,9
|
Iván | község | Sopron-Fertődi | 1 269 |
54,74
|
Kópháza | község | Sopron-Fertődi | 2 096 |
8,72
|
Lövő | község | Sopron-Fertődi | 1 443 |
17,47
|
Nagylózs | község | Sopron-Fertődi | 1 041 |
19,25
|
Nemeskér | község | Sopron-Fertődi | 213 |
6,42
|
Pereszteg | község | Sopron-Fertődi | 1 405 |
22,5
|
Petőháza | község | Sopron-Fertődi | 1 058 |
2,64
|
Pinnye | község | Sopron-Fertődi | 321 |
8,64
|
Pusztacsalád | község | Sopron-Fertődi | 246 |
24,06
|
Répcevis | község | Sopron-Fertődi | 334 |
6,09
|
Röjtökmuzsaj | község | Sopron-Fertődi | 445 |
15,86
|
Sarród | község | Sopron-Fertődi | 1 175 |
40,07
|
Sopronhorpács | község | Sopron-Fertődi | 824 |
20,69
|
Sopronkövesd | község | Sopron-Fertődi | 1 188 |
26,8
|
Szakony | község | Sopron-Fertődi | 400 |
13,5
|
Újkér | község | Sopron-Fertődi | 977 |
32,38
|
Und | község | Sopron-Fertődi | 315 |
6,79
|
Völcsej | község | Sopron-Fertődi | 387 |
9,32
|
Zsira | község | Sopron-Fertődi | 782 |
14,68
|
Története
szerkesztésA Trianoni békeszerződés előtt a népessége az 1910-es népszámlálás szerint 44 606 fő Sopron nélkül. A következő települések tartoztak hozzá (Sopron törvényhatósági jogú város volt, így sem a vármegyéhez, sem a járáshoz nem tartozott).
- Ágfalva
- Alsópéterfa
- Balf
- Csóronfalva
- Doborján
- Felsőpéterfa
- Fertőboz
- Fertőhomok
- Fertőmeggyes
- Fertőrákos
- Haracsony
- Harka
- Hasfalva
- Hegykő
- Hidegség
- Kabold
- Kelénpatak
- Kópháza
- Küllő
- Lakfalva
- Lakompak
- Lépesfalva
- Lók
- Mészverem
- Nagycenk
- Nagylózs
- Pereszteg
- Pinnye
- Récény
- Somfalva
- Sopronbánfalva
- Sopronkeresztúr
- Sopronkertes
- Sopronkövesd
- Sopronnyék
- Sopronszécseny
- Veperd
A Trianoni békeszerződés súlyosan megcsonkította a járást, nyugati részét Ausztriának ítélték. Sopron városa mellett sok kisebb település is Ausztria fennhatósága alá került. Az 1921. december 14.-16-a között rendezett népszavazáson Sopron és környéke utólag választhatott, hogy melyik államhoz kíván tartozni. A kérdéses területen a leadott szavazatokat egyben számolták össze, nem településenként külön-külön. A falvak végeredménye vegyes volt, a többségük osztrák fennhatóság alatt maradt volna. Az újbóli Magyarországhoz való tartozást a Sopronban Magyarországra leadott szavazatok magas aránya döntötte el. Sopron ezért megkapta a Leghűségesebb Város címet. Az 1950-es megyerendezéskor az akkor megszüntetett Csepregi járás északi részével gyarapodott a járás.
Források
szerkesztés- A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.)
- A KSH 2012. évi helységnévkönyve
- ↑ A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. november 12.)