Puhatestűek

Puhatestűek
	Közönséges tintahal (Sepia officinalis)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Alország:	Valódi szövetes állatok (Eumetazoa);
Csoport:	Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria);
Főtörzs:	Tapogatós-csillókoszorús állatok (Lophotrochozoa);
Törzs:	Puhatestűek (Mollusca); Linnaeus, 1758
Osztályok
	Féregcsigák (Aplacophora); Cserepeshéjúak (Polyplacophora); Maradványcsigák (Monoplacophora); Kagylók (Bivalvia); Ásólábúak (Scaphopoda); Csigák (Gastropoda); Fejlábúak (Cephalopoda); Rostroconchia – kihalt;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Puhatestűek témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Puhatestűek témájú médiaállományokat és Puhatestűek témájú kategóriát.

A puhatestűek (Mollusca) az állatok (Animalia) országának egyik törzse.

Tarka kúpcsiga *(Calliostoma zyzyphinum)* háza

Az ízeltlábúak után az állatvilág második legnépesebb törzse. Méretük néhány milliméterestől 14 méteresig terjedhet. Jellemzőjük az ízeletlen test, mely három részre osztható: fej – láb – zsigerzacskó. Ez utóbbi választja ki a külső, kemény, kalcium-karbonát alapanyagú héjat. E váz felépítése többé-kevésbé egységes a puhatestűeken belül, és csak ritkán csökevényesedik el.

Rendszerezés

A törzsbe az alábbi osztályok tartoznak:

Féregcsigák (Aplacophora) osztálya, egyes rendszertanok az önálló Solenogastres és Caudofoveata osztályokra bontja
Cserepeshéjúak vagy bogárcsigák (Polyplacophora) osztálya
Maradványcsigák vagy egyteknőjűek (Monoplacophora) osztálya
Kagylók (Bivalvia) osztálya
Ásólábúak (Scaphopoda) osztálya
Csigák (Gastropoda) osztálya
Fejlábúak (Cephalopoda)
†Rostroconchia osztály

Anatómia

A puhatestűek elsődlegesen kétoldalian szimmetrikusak, ami ősi (pleziomorf) jelleg, de bizonyos csoportjaik másodlagosan elvesztették ezt a tulajdonságukat. Testük szeldeletlen, habár a Monoplacophora és Polyplacophora csoportokon megfigyelhetők a szeldeltség jeleinek vélhető jegyek.^[1]

Testfelépítésük olyannyira eltérő formákat ölt, hogy nehéz olyan közös bélyeget találni, ami e csoportnál fejlődött ki először, és az összes képviselőjüket egyformán jellemzi (szinapomorfia). Több olyan tulajdonság is van azonban, ami egy-egy kivételt leszámítva, általánosságban jól jellemzi a puhatestűeket.^[2] Hagyományosan a három fő testtájat, a köpenyt, a fejet és a lábat emelik ki közös tulajdonságként. A köpeny minden puhatestűben megtalálható a test dorzális részén, legfontosabb feladata a szilárd váz vagy tüskék kiválasztása. A terjedelmes, izmos láb is általános, kivéve a féregcsigáknál, ahol redukált vagy teljesen hiányzik, a fejlábúaknál pedig erősen módosult. A fej, és ezzel együtt a radula, a kagylóknál hiányzik. Ezek mellett igaz még, hogy az ivarszervek és a végbélnyílás mindig a köpenyüregbe nyílik, valamint, hogy a testen két pár ventrális idegköteg fut végig.

Vérkeringés

Egyszerű vérkeringési rendszerük van, bár a hajszálrendszer kezdeménye a magasabbrendű puhatestűeknél már kimutatható. Vérük színtelen, kék vagy piros. Szívük egykamrás a pitvarok száma pedig 1, 2 vagy 4 lehet. Kopoltyúval vagy tüdővel (szárazföldi csigák) lélegzenek.^[3]

Evolúció

Fosszilis előfordulás

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Törzsfejlődés

A puhatestűek nagyobb csoportjainak egymással, valamint a törzs más törzsekkel való rokonsági viszonyai máig tisztázatlanok. Ezek felderítésében a legfontosabb támpontokat a morfológiai és a genetikai vizsgálatok jelentik.

A puhatestűek törzsfejlődését tekintve alapvetően két modern elmélet létezik, az úgynevezett Aculifera- és a Testaria-hipotézis.^[4] Az Aculifera-hipotézis szerint a Polyplacophora és az Aplacophora (Solenogastres és Caudofoveata) csoportokkal alkotja az Aculifera kládot, minden más puhatestűt a Conchifera kládba helyez. A Testaria-hipotézis szerint a Polyplacophora távolabb áll a Aplacophora csoporttól, és minden más puhatestűvel együtt a Testaria kládot alkotja. Az alábbi kladogrammok ezen elméleteket szemléltetik:

Mollusca

Aculifera

	Solenogastres

	Caudofoveata

Polyplacophora

Conchifera

Monoplacophora

	Bivalvia

	Scaphopoda

	Gastropoda

	Cephalopoda

Aculifera-hipotézis

Mollusca

	Bivalvia

	Scaphopoda

	Gastropoda

	Cephalopoda

Testaria-hipotézis

Egy 2009-es, morfológiai és molekuláris genetikai kutatás úgy találta, hogy a hagyományos Mollusca nem monofiletikus; a Scaphopoda és Bivalvia osztályok különálló, monofiletikus leszármazási vonalakat képviselnek.^[5]

Jegyzetek

↑ Giribet, G., Okusu, A., Lindgren, A.R., Huff, S.W., Schrödl, M., and Nishiguchi, M.K. (2006. május 1.). „Evidence for a clade composed of molluscs with serially repeated structures: Monoplacophorans are related to chitons”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 103 (20), 7723–7728. o. [2017. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1073/pnas.0602578103. PMID 16675549. PMC 1472512. (Hozzáférés: 2008. szeptember 30.)
↑ Ruppert, E.E., Fox, R.S., and Barnes, R.D.. Invertebrate Zoology, 7, Brooks / Cole (2004). ISBN 0030259827
↑ Puhatestűek - Kertészeti lexikon. https://www.tuja.hu
↑ Sigwart, J.D., and Sutton, M.D. (2007. október 1.). „Deep molluscan phylogeny: synthesis of palaeontological and neontological data”. Proceedings of the Royal Society: Biology 274 (1624), 2413–2419. o. DOI:10.1098/rspb.2007.0701. PMID 17652065. PMC 2274978.
↑ Goloboff, P.A. et al. (2009. április 1.). „Phylogenetic analysis of 73,060 taxa corroborates major eukaryotic groups”. Cladistics 25 (3), 211–230. o. DOI:10.1111/j.1096-0031.2009.00255.x.

Források

A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2011. november 16.)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Giribet, G., Okusu, A., Lindgren, A.R., Huff, S.W., Schrödl, M., and Nishiguchi, M.K. (2006. május 1.). „Evidence for a clade composed of molluscs with serially repeated structures: Monoplacophorans are related to chitons”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 103 (20), 7723–7728. o. [2017. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1073/pnas.0602578103. PMID 16675549. PMC 1472512. (Hozzáférés: 2008. szeptember 30.)

[2] Ruppert, E.E., Fox, R.S., and Barnes, R.D.. Invertebrate Zoology, 7, Brooks / Cole (2004). ISBN 0030259827

[3] Puhatestűek - Kertészeti lexikon. https://www.tuja.hu

[4] Sigwart, J.D., and Sutton, M.D. (2007. október 1.). „Deep molluscan phylogeny: synthesis of palaeontological and neontological data”. Proceedings of the Royal Society: Biology 274 (1624), 2413–2419. o. DOI:10.1098/rspb.2007.0701. PMID 17652065. PMC 2274978.

[GoloboffEtAl2009-5] Goloboff, P.A. et al. (2009. április 1.). „Phylogenetic analysis of 73,060 taxa corroborates major eukaryotic groups”. Cladistics 25 (3), 211–230. o. DOI:10.1111/j.1096-0031.2009.00255.x.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]