Panelház

A panelház vagy panelépület (röviden panel) előre gyártott vasbeton elemekből készült épülettömb. Magassága Magyarországon átlagosan 20-30 méter. Jellemzően a lakótelepek többemeletes lakótömbjeit építették ezzel a technológiával, de épültek ilyen módon szállodák és irodaházak is. A volt keleti blokk államaiban a legelterjedtebb, de számos egyéb országban is próbálták a 20. század nagy világháborúi után kialakult lakáshiányt ezzel a viszonylag gyors és olcsó építési technológiával csökkenteni. Magyarországon közel 788 ezer lakás található panelépületben, ezekben él a lakosság ötöde. (A téglaépítésű, öntött falas, csúsztatott- és alagútzsalus építésmódok nem tartoznak ebbe a kategóriába.)

Története

Szovjetunió

A Szovjetunióban Nyikita Hruscsov pártfőtitkársága alatt indult az első nagy panelház-építési hullám. Ezeket az általában öt emeletes, lift nélküli panelházakat a népnyelv „hruscsovka”-ként emlegette és gyakran vicc tárgyává tette, mint a padló és a mennyezet keresztezésére tett legsikeresebb micsurini kísérletet, mivel a lakások belmagassága mindössze 230 cm volt. Ezeket a hatvanas évek eleji épületterveket elfogadhatatlan életminőségük miatt nem exportálták a kommunista országokba.^[forrás?]

Brezsnyev pártfőtitkársága idején indult meg a „brezsnyevkának” becézett panelházak építése, amelyeket lifttel és 265–270 cm belmagasságú, a korábbinál nagyobb alapterületű lakásokkal alakítottak ki. Ezeket a terveket és házgyári technológiákat exportálták is, Magyarországon ennek egyik tipikus példája az angyalföldi lakótelepek.^[forrás?]

Csehszlovákia

Csehszlovákiában – hasonlóan a keleti blokk többi országához – két fő tényező miatt döntöttek a panelházak építése mellett. Egyrészt a háború utáni gyors urbanizáció miatt sok, és lehetőleg gyorsan elkészülő lakásra volt szükség, másrészt a tervezők úgy vélték, hogy az épületek tulajdonságaikból adódóan elősegítik a természetes kollektivizálódást, ami a rendszer egyik alapját képezte. 1959 és 1995 között 1,17 millió panellakás épült fel csak Csehországban, ma ezekben él az ország lakosságának harmada, közel 3,5 millió ember. A sokszor monumentálisra sikeredett épületek jelentős részben meghatározzák a csehországi és szlovákiai városok képét (például: Pozsony, Kassa). Közép-Európa legnagyobb panelházakból álló lakótelepe Pozsonyligetfaluban épült fel, ennek lakossága meghaladja a százezret. Az arányok tekintetében a csehországi Most (Brüx) bányászváros a legkülönlegesebb, a lakosság 80%-a panelházakban lakik.^[forrás?]

Magyarország

Magyarországon az első kísérleti jellegű panelház 1959-ben épült fel kohósalakos technológiával Dunaújvárosban.^[1] Az 1961-ben induló első 15 éves lakásépítési tervben több százezer lakás felépítését irányozták elő az átvett és részben továbbfejlesztett szovjet házgyári technológia alapján. A döntést hosszas lakáspiaci és városszerkezeti elemzés előzte meg, és természetesen figyelembe vették az ország rendelkezésre álló anyagi forrásait is. Ennek keretében három házgyár építését határozták el.^[2] Ezekben a korai házgyárakban készültek az 1960-as évek Magyarországára jellemző vakolt falú, 4-5 emeletes, 1-3 lépcsőházas, zömmel faltömbös blokkelemekből összeállított pont- és szalagházak elemei.^[3]^[4] (Elsőként Győrben és a fővárosi Lágymányosi lakótelepen, később többek között a József Attila-lakótelepen is.^[5]) Bennük a lakások többségében kétszobásak, átlagosan 53-55 négyzetméter alapterületűek, és korukból adódóan ezek szorulnak rá legjobban a felújításra.^[6]^[7]

Az 1970-es évektől a fokozódó demográfiai nyomás (szülőképes korba érkeztek a Ratkó-gyerekek) és ezzel összefüggésben a várhatóan bekövetkező komolyabb lakáshiány újabb lépés megtételére ösztönözte a pártvezetést. Ennek következtében számos új házgyár épült, amelyekben már a modernebb, nagyobb teherbírású, nagypaneles lapokat gyártották.^[8]^[9] Praktikus okokból a kiegészítő szerkezetek (például: erkélyek és loggiák, liftaknák, gépészeti aknák, a tetőperemekre az attikák, önálló térelemben a mellékhelyiségek, a végén már a sarokelem erkélyek is) mellett a lakások konyhabútorai és beépített szekrényei is a házgyárakban készültek.^[10] A kellő létszámú szakemberbrigádok optimálisan összehangolt együttműködésének eredményeként, alapozással és fogadószinttel együtt egy 30 lakásos épületet átlagosan nagyjából 4 hónap alatt el lehetett készíteni. Az ekkor épült panelházaknak a legrosszabb a társadalmi megítélése,^[11] mivel a tömegtermelés és a szűkös határidők minden áron való teljesítése sokszor a minőség rovására ment, illetve többségében 8-10 emeletes tömbök épültek, ami miatt zsúfoltság alakult ki, és ez rontotta az emberek közérzetét. (A beköltözés után észlelt hibákat gyakran a lakók javíttatták ki maszek kisiparosok munkájának igénybevételével.) Az évtized szürke panelházai között üdítő kivételt jelentettek a Paksi atomerőmű lakótelepének tulipánmotívumokkal díszített lakóházai, amely különlegessége miatt viták tárgya lett a korabeli építész szakma és a politikai vezetés körében.^[12]^[13]^[14] Ebben az időszakban kezdődött a legnagyobb magyar lakótelepek építése (például Békásmegyer, Újpest, Újpalota). A legtöbb lakást, szám szerint 93905 darabot 1976-ban adták át.^[15] (A házgyárak egyik nyersanyagigényét biztosító dunai ipari kavicskitermelés is ebben az évben tetőzött.^[16]) A nagypaneles épülettömbök eleinte nem csupán a később továbbfejlesztett szovjet házgyári technológia alapján készültek, hanem a tágasabb dán (Larsen-Nielsen típusú) módszer szerinti típustervek alapján is.^[17] (A szovjet technológia a fővárosban Kelenföldön 1965-ben, a dán a zuglói Füredi utcai lakótelepen 1967-ben debütált.^[18]^[19]) Budapesten a négy házgyár termelése nem bizonyult minden esetben elegendőnek, emiatt vidéki városok (Győr, Veszprém, Szeged, Kecskemét, Dunaújváros) gyárainak elemeiből is épültek lakótelepek.^[20]

A nagy panelosítási hullám lezajlása után az 1980-as években folytatódott a több ütemben készülő nagy lakótelepek építése. A Kádár-korszak utolsó évtizedében sokkal szerényebb méretű épületeket terveztek, és a kivitelezés színvonala is jelentősen javult. Az olajválság következtében megemelkedett termelési és kivitelezési költségek csökkentették a házgyári lakásépítés gazdaságosságát, egyúttal felhívták a figyelmet a mennyiségi helyett a minőségi szemléletmód, valamint az energiahatékonyabb technológiák alkalmazására.^[21] Több lett a tágasabb, három szobás lakás, illetve jobban odafigyeltek a lakókörnyezet minőségére is.^[22] Sok esetben a sivár lapostető helyett nyeregtető került a tömbházakra, ami jelentősen javította az esztétikai kinézetüket (például: Káposztásmegyeri lakótelep).

A rendszerváltás után a házgyárak az ezeket létrehozó korábbi politikai és gazdasági rendszer sorsára jutottak, azaz megszűntek. 1990 után a még félkész lakótelepeket befejezték.

A panelépítés harminc éve alatt közel 788 000 panellakás épült fel,^[23] amik meghatározzák a magyarországi nagyvárosok és iparvárosok képét. Arányaiban a legtöbb panellakás Komárom-Esztergom vármegyében található (az összes lakás 25%-a van panelházban). Az arányokat tekintve a sorban a második Budapest (az összes lakás 22,6%-a, 189 667 db).^[24]^[25]

1971 és 2009 között létezett a szociálpolitikai támogatási rendszer (ismertebb nevén a "Szocpol"), amely a gyerek(ek)et vállaló családok önálló lakhatáshoz jutását segítette vissza nem térítendő támogatás formájában. (1986-ig célzottan csak lakótelepi panellakásokra lehetett igényelni. 1994-től megszüntetéséig megemelték az összegét.)^[26]

Magyarország legnagyobb, paneltechnológiával épült lakótelepei

Lásd még: Budapest lakótelepeinek listája

Az alábbi táblázat Magyarország legkiterjedtebb, legnagyobb népességű paneles lakótelepeit sorolja fel.^[27]

Városrész	Település	Lakás	Népesség	Épült
Újpesti lakótelep	Budapest	16 840	36 000	1969–1986
Újpalota	Budapest	15 886	33 000	1969–1977
Megyer	Pécs		34 065	1972–1979^[28]
Óbuda-Városközpont	Budapest	13 736	29 000	1968–1976
Békásmegyeri lakótelep	Budapest	13 394	28 000	1971–1983
Füredi utcai lakótelep	Budapest	12 547	26 000	1967–1978
Avas-déli lakótelep	Miskolc	11 498	28 000	1973–1985
Kispest-Városközpont	Budapest	11 464	24 000	1977–1986
Széchenyiváros lakótelep	Kecskemét	8673	21 000	1968–1985
Uránváros	Pécs	9651	25 000	1956–1974
Kelenföld-Városközpont	Budapest	9494	20 000	1965–1983
Tatabánya-Újváros	Tatabánya	8862	19 000	1950–1975
József Attila-lakótelep	Budapest	8440	17 000	1957–1981

Volt magyarországi házgyárak

Magyarország házgyárainak listája:^[29]

Hely	Működtető	Termelés kezdete	Technológiai berendezés	Kibocsátóképesség (lakás/év)
Budapesti Házépítő Kombinát 1. (Szentendrei út)^[30]	43. sz. Állami Építőipari Vállalat	1964^[31]	szovjet	1800-2300-3300
Budapesti Házépítő Kombinát 2. (Ferencváros, Táblás utca)	43. sz. Állami Építőipari Vállalat	1967	dán (Larsen-Nielsen)^[32]	1700-2500
Budapesti Házépítő Kombinát 3. (Dunakeszi, Székesdűlő)^[33]	43. sz. Állami Építőipari Vállalat	1969	szovjet és hazai	3600-4200
Budapesti Házépítő Kombinát 4. (Albertfalva, Hunyadi János út)	43. sz. Állami Építőipari Vállalat	1974	szovjet és hazai	2800-3000
Győri Házépítő Kombinát	Győr megyei Állami Építőipari Vállalat (GYÁÉV)	1968	szovjet, keletnémet és hazai	3000-3500
Egri Házépítő Kombinát	Heves megyei Állami Építőipari Vállalat^[34]	1976	szovjet és hazai	3100-3500
Miskolci Házépítő Kombinát	Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat	1970	szovjet és hazai	3600-4200
Debreceni Házépítő Kombinát	Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat (HÁÉV)^[35]	1971	szovjet és hazai	2500-3500
Szegedi Házépítő Kombinát	Dél-Magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat (DÉLÉP)	1971^[36]	szovjet és hazai	2500-3000
Veszprémi Házépítő Kombinát	Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat (VÁÉV)	1975	szovjet és hazai	2500
Kecskeméti Házépítő Kombinát	Bács megyei Állami Építőipari Vállalat (BÁCSÉP)	1976	szovjet és hazai	2500

Volt magyarországi panelüzemek

Hely	Működtető	Termelés kezdete	Technológiai berendezés	Kibocsátóképesség (lakás/év)
Dunaújváros	Beton- és Vasbetonipari Művek (BVM)	1962	hazai	1200
Pécs	Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat (BÉV)	1963^[37]^[38]	hazai	1300
Szekszárd	Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat	1972	hazai	600
Kaposvár	Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat	1973	hazai	450
Békéscsaba	Békés megyei Állami Építőipari Vállalat	1970	hazai	400
Szolnok	Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat	1969	hazai	400

Érdekességek

Az ország legnagyobb panelelemekből épült lakóháza, a Faluház Budapesten, Óbudán, a Flórián tér nyugati szélén áll. Az 1970-ben épült, 315 méter hosszú, 14 lépcsőházas szalagház 886 lakásában megközelítőleg háromezren élnek.^[39]^[40]

A legkisebb panelház Újszegeden, a Dorottya utcában található. A 32 nm alapterületű, földszintes épület 1974-ben készült.^[41]^[42]

A legmagasabb hazai panelépület az 1976-2016 között állt pécsi magasház volt. A 25 emeletén 250 lakás kapott helyet. A hibás építési technológia miatt 1989-ben kiürítették. Ezt követően a folyamatosan pusztuló torony bekerült a Guinness Rekordok Könyvebe is Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként. Ez 80 méter magasságot jelent.^[43]