Noferuptah
| Noferuptah nfr.w-ptḥ | ||||||
|
Noferuptah vagy Ptahnoferu (nfr.w-ptḥ; jelentése: „Ptah szépsége/jósága”) ókori egyiptomi hercegnő a XII. dinasztia idején. III. Amenemhat leánya, Szobeknoferuré testvére. Élete vége felé neve előfordul kártusba írva, ami hercegnőknél korábban nem fordult elő; lehetséges, hogy leendő uralkodóként tekintettek rá.[1][2] Végül azonban nem ő követte apját a trónon (talán fiatalon meghalt), hanem IV. Amenemhat, akiről vitatott, hogy a testvére volt-e, őt pedig III. Amenemhat másik leánya, Szobeknoferuré.
| Noferuptah | |
 | |
| Uralkodóház | XII. dinasztia |
| Született | i. e. 19. század |
| Elhunyt | nem ismert |
| Nyughelye | |
| Édesapja | III. Amenemhat |
| Testvére(i) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Noferuptah témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Eredetileg valószínűleg apja hawarai piramiskomplexumába temették, szarkofágja III. Amenemhat sírkamrájában állt. Később saját piramist kapott ettől délre, itt találták meg érintetlen temetkezését 1956-ban, köztük ékszereket, három ezüstvázát, illetve a gránitszarkofágot, benne két egymásba helyezett fakoporsó maradványaival; a külsőnek az aranyborítását ugyanolyan feliratok szerepelnek, mint Hatsepszut királynő szarkofágján háromszáz évvel később.[3] A leletek ma a kairói Egyiptomi Múzeumban találhatóak. Ábrázolják egy domborművön Medinet Maadiban, apja mellett állva; egy szobron Elephantinéban, valamint apja egy sinxén; sírját említi egy Káhúnban talált papirusz.[1][4]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3, p.98
- ↑ Dodson & Hilton, op.cit., p.25
- ↑ W. Grajetzki, The Coffin of the "King's Daughter" Neferuptah and the Sarcophagus of the "Great King's Wife" Hatshepsut, Göttinger Miszellen: Beitrage zur ägyptologischen Diskussion, 205 (2005), 55-66
- ↑ Petrie Museum UC 32212, published in: M Collier, S. Quirke: The UCL Lahun Papyri: Letters, Oxford 2002 ISBN 1841714623, p.138-139
Irodalom
szerkesztés- Flinders Petrie: Kahun, Gurob, and Hawara, London 1890
- Nagib Farag, Zaky Iskander: The Discovery of Neferwptah. General Organization for Government Printing Offices, Kairo 1971.
