Nagaszaki prefektúra

	Nagaszaki prefektúra (長崎県)
; Nagaszaki prefektúra címere	; Nagaszaki prefektúra zászlaja
	Egyéb jelképek
Fa	Szavara hamisciprus
Virág	Rhododendron serpyllifolium
Madár	Mandarinréce
	Közigazgatás
Ország	Japán
Régió	Kjúsú
Sziget	Kjúsú
Székhely	Nagaszaki
Kerületei	4
Önkormányzatok	21
Kormányzó	Nakamura Hódó
Testvérvárosok	Lista Fucsien; Puszan; Sanghaj;
	Népesség
Teljes népesség	1 307 309 fő (2021. márc. 1.)
Népsűrűség	351 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	4105,47 km²
Időzóna	JST, UTC+9
	Elhelyezkedése
	é. sz. 32° 45′ 00″, k. h. 129° 52′ 03″32.750000°N 129.867500°EKoordináták: é. sz. 32° 45′ 00″, k. h. 129° 52′ 03″32.750000°N 129.867500°E
	[[Fájl: Japan nagasaki map small.png; Nagasaki in Japan.svg; Nagasaki in Japan (extended).svg; \|250px\|Elhelyezkedése Japán térképén]]
	Elhelyezkedése Japán térképén
	Nagaszaki prefektúra weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nagaszaki prefektúra témájú médiaállományokat.

Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.

Nagaszaki prefektúra (長崎県 ; Hepburn: Nagasaki-ken^?) Japán Kjúsú szigetén fekszik. Székhelye Nagaszaki.

Történelem

Kuicsi Ucsida képe Nagaszakiról 1872-ben

Nagaszaki prefektúra akkor jött létre, mikor az egykori Hizen tartomány nyugati fele összeolvadt Cusima és Iki szigetek tartományaival.^[2] Kínával és Koreával ellentétben, Hirado környéke a kereskedők és a kalózok központja volt.

A XVI. század folyamán katolikus hittérítők és kereskedők érkeztek Portugáliából, akik Hiradóban és Nagaszakiban kezdtek tevékenykedni, ami így a külkereskedelem fő központjává vált. Azonban Oda Nobunaga időszakában a hittérítőket apránként kiszorították a területről, míg végül a Tokugava korszakban a Szakoku nemzetközi elkülönülési törvény alapján a kereszténységet is betiltották. Ez idő alatt a japán külkereskedelem kínai és holland kereskedőkre korlátozódott, akiknek a székhelye Dedzsimában, Nagaszakiban volt, ez idő alatt a kereszténység továbbra is folytatódott, de immár katakombákban.

Ezek a kakure kirisitanok (bujdosó keresztények) próbáknak voltak kitéve: rá kellett lépniük a fumie-ra (eltaposott képek Szűz Máriáról és a szentekről) azért, hogy bebizonyítsák, hogy ők már nem keresztények. A katolikus hittérítők kitiltásával a katolikus országokból származó kereskedők is ki lettek szorítva az országból. Velük együtt a félig japán, félig európai gyerekeiknek is el kellett hagyniuk az országot. A nagy többséget Jagatarára (Jakarta) küldték, és a helyiek a mai napig úgy emlékeznek rájuk, mint az emberekre, akik szívszaggató leveleket írtak, amiket a tengeren keresztül csempésztek be szülőföldjükre.

Napjainkban Nagaszakinak van egy kimagasló kínai negyede, számos katolikus temploma és keresztény helyszíne, melyeknek felkerülését kérvényezték az UNESCO Világörökség listájára.

Nagaszaki prefektúra iroda, Meidzsi korszak

A Meidzsi-restauráció alatt Nagaszaki és Szaszebo a külkereskedelem fő kikötői lettek, majd II. világháború idejére már a Japán Birodalmi Haditengerészetnek és a Mitsubishi Nehéziparnak a fő katonai bázisaivá és hajóépítő központjaivá váltak.

1945. augusztus 9-én az Egyesült Államok atombombát dobott Nagaszakira, ami a becsapódás helyétől egy mérföld sugarú körzetben minden épületet elpusztított és nagymértékű károkat okozott a város többi részein is. Hozzávetőlegesen 39 000-80 000 embert megöltek, köztük japán civil lőszermunkások ezreit, kb. 2000 koreai kényszermunkást és mintegy 150 japán katonát. Az ipari termelés körülbelül 68-80%-a olyan mértékben elpusztult, hogy hónapokig, sőt legalább egy évig nem tudott helyreállni.

Nagaszaki prefektúra Japán egyik legcsapadékosabb és földcsuszamlások által leginkább sújtott területe. Példaként említhető az 1957 júliusában bekövetkezett iszahajai esőzés és földcsuszamlás, amely során 586 ember vesztette életét, 136 ember eltűnt és 3860-an megsérültek. Továbbá 1982 júliusában Nagaszakiban és a külváros területén egy hasonló katasztrófa történt, melynek a japán kormány jelentése szerint 299 halálos áldozata volt.

Földrajz

Nagaszakit keletről a Szaga prefektúra határolja, egyébként víz veszi körül, köztük az Ariale-öböl, a Cusima-szoros és a Kelet-Kínai-tenger. Számos sziget is ide tartozik, mint például Cusima és Iki. A prefektúra nagy része a part mentén van és így rendelkezik néhány kikötővel is, például Nagaszaki és Szaszebo, amely az USA haditengerészetének a támaszpontja.

2014. április 1-jével a prefektúra teljes területének 18%-a Nemzeti Parknak lett nyilvánítva.

Városok

Nagaszakiban 13 város található.

Nagaszaki prefektúra térképe

Éjszakai látkép Nagaszakiról

Szaszebo

Simabara

Körzetek

Körzetek városai és falvai.

Higasiszonogi körzet

Haszami
Higasiszonogi
Kavatana

Kitamacuura körzet

Odzsika
Szaza

Minamimacuura körzet

Sinkamigotó

Nisiszonogi körzet

Nagajo
Togicu

Kultúra

Vallás

Nagaszaki a legkeresztényebb terület Japánban, mivel már a XVI. századtól római katolikus missziók létesültek itt. Endó Súszaku regénye, a „Csend” a helyi keresztény közösségek (kirisitan) szájhagyomány útján terjedő történelméből meríti az információt.

2002-re 68617 katolikus volt a Nagaszaki prefektúrában.

Turizmus

Kastély Simabarában

Nagaszaki (főváros)

Óura templom
Urakami katedrális
Konfuciusz-emlékhely
Glover Garden
Nagaszaki Sincsi kínai negyed
Inasza hegy
Kófuku-dzsi
Szófuku-dzsi
Szuva emlékhely

Hirado

Hiradói kastély
Szakikata park

Szaszebo

Kudzsú-ku szigetek
Huis Ten Bosch vidámpark

Szaikai

Nagaszaki biopark

Simabara-félsziget

Unzen-hegy
Simabarai kastély

Közlekedés

Vasút

JR Kjúsú

Nagaszaki fővasútvonal
Szaszebo vasútvonal
Omura vasútvonal

Villamos

Nagaszaki villamosvonal

Kikötők

Nagaszaki kikötő
Szaszebo kikötő
Macuura kikötő
Hirado kikötő
Simabara kikötő
Fukue kikötő
Izuhara kikötő Cusumaban
Gonoura kikötő Iki szigetén

Repterek

Nagaszaki repülőtér
Fukue repülőtér
Iki repülőtér
Cusima repülőtér

Politika

Nagaszaki jelenlegi kormányzója az egykori kormányzó helyettes, Nakamura Hódó. Először 2010-ben választották meg Kaneko Gendzsiró helyére, 2014-ben pedig másodjára is újraválasztották.^[3]

Jegyzetek

↑ 毎月の推計人口 < 長崎県
↑ Nussbaum. "Provinces and prefectures", 780. o.
↑ 長崎県知事に中村氏再選＝共産新人破る (japán nyelven). The Wall Street Journal, 2014. február 2. [2014. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 27.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Nagasaki Prefecture című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

[9b2bf3f1c094b86ca4708a52165f85ee9e63aa3f-1] 毎月の推計人口 < 長崎県

[2] Nussbaum. "Provinces and prefectures", 780. o.

[3] 長崎県知事に中村氏再選＝共産新人破る (japán nyelven). The Wall Street Journal, 2014. február 2. [2014. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 27.)

[1]

[2]

[3]