Kerti laboda
A kerti laboda (Atriplex hortensis) a disznóparéjfélék (Amaranthaceae) családján belül a libatopformák (Chenopodioideae) alcsaládjába tartozó növényfaj, mely korábban kedvelt tápláléknövény volt. Egy korábbi elképzelés a fényes labodából (Atriplex sagittata) nemesített kultúrnövénynek tartotta,[1] de manapság önálló fajnak tekintik. Nagyra nőtt példányait a kertészek spenótfa névvel is illetik.
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A kerti labodáról készült illusztráció (Jacob Sturm alkotása)
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Atriplex hortensis L. 1753 | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kerti laboda témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kerti laboda témájú médiaállományokat és Kerti laboda témájú kategóriát. |
Elterjedése
szerkesztésKözép-Ázsiából származik, korábbi széles körű termesztése folytán Európa mérsékelt övi részén sokfelé elterjedt.
Jellemzői
szerkesztésFelálló, többnyire elágazó szárú, 40–50 cm széles, 30–150 cm magas egyéves növény, de nem ritkán 2–2,5 m magasra is megnő; megjelenése erőteljes. A váltakozó állású, dúsan növő, 10–15 cm hosszúságot is elérő, zöld vagy vörösesbarna, néha lilás színű, fénytelen levelei nyelesek, válluk hegyes, lekerekített vagy dárdás. Az alsó levelek szív vagy dárdás-háromszög alakúak, szélük finoman fűrészes, sűrűn fogas vagy ép, a középsők alakja hosszúkás, a felsőké hosszúkás vagy hosszúkás-lándzsás. A fiatal levelek szürkészöld színűek, apró pikkelyektől „lisztesek”, később lekopaszodnak.
A hajtásvégi fürt, illetve buga virágzatban álló virágai nyáron (júniustól szeptemberig) nyílnak, színük pirosas zöld, nem feltűnő. A virágok redukáltak, hiányzik a párta. A termős virágoknak két, a kocsányra is ránövő előlevele van, melyek 5–15 mm hosszúak, kerekded vagy szíves-tojásdad alakúak, szélük ép, csúcsuk tompa vagy hegyes.
Termései felállók vagy oldalt állók, lapítottak, barna színűek, bennük a fekete mag vízszintesen is, függőlegesen is elhelyezkedhet.
Előfordulása, élőhelye
szerkesztésMagyarországon kertekben már ritkán fordul elő, gyakoribb, hogy kertekből kivadulva ruderális – azaz elhanyagolt, nem művelt – területeken, utak mentén, szőlősökben találunk rá. A teljesen napsütötte helyeket kedveli, s magjai télen a -23 °C-os, hosszan tartó hideget is kibírják.[2]
Felhasználása
szerkesztésTápláléknövény
szerkesztésKorábban elterjedt saláta- és főzeléknövény volt Európában. Az ókorban már termesztették, s a középkorban Közép-Európában is rendszeresen fogyasztották. Mára sok helyen a spenót lett a népszerűbb, de Franciaországban a leveleiből még mindig gyakran készül főzelék – emiatt nevezik franciaspenótnak[2] is. A spenóthoz hasonló az elkészítési módja és az íze is, hasonló mennyiségben tartalmaz C-vitamint, fehérje- és ásványianyag-tartalma azonban nagyobb.[3]
Dísznövény
szerkesztésKerti dísznövény, több színváltozata is ismert, melyeket változatoknak vagy fajtáknak tekintenek:
- Atriplex hortensis var. rubra (Atriplex hortensis cv. Rubra) – vörös laboda vagy vörösparéj;[4] lilás levelű változat.
- Atriplex hortensis 'Cuptorosea' – nemcsak levelei, hanem a szára is piros, rézfényű.
- Atriplex hortensis 'Rosea' – halványabb színű leveleiben a levélerek, továbbá az előforduló leplek sötétpirosak.
Festőnövény
szerkesztésRégebben a kékfestők használták indigó helyett.
Gyógynövény
szerkesztésTermésének vizelet- és hashajtó hatását alkalmazták korábban.[1]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Siegfried Danert, Franz Fukarek, Peter Hanelt, Johannes Helm, Joachim Kruse, Christian O. Lehmann, Jürgen Schultze-Motel: Urania Növényvilág: Magasabbrendű növények I. Fordította: Horánszky András. Szakmailag ellenőrizte: Simon Tibor. 1974 (első kiadás, ISBN 963 280 139 3), 1980 (második, változatlan kiadás, ISBN 963 280 831 2). Budapest: Gondolat Kiadó. 276. o.
- ↑ a b Atriplex hortensis, kerti laboda, franciaspenót. In Flóra: A világ legnagyobb kertészeti enciklopédiája I-II. Főszerk.: Janet Parker, Margaret Malone. A magyar kiadást szerkesztette: K. Bende Ildikó. Fordította: Algeier Wendy, Bacsó András, Gadó György Pál, Halász Júlia, Hegedűs Attila, Hegedűs Gyula, Kósa Géza, Molnárné Pap Edina, Sárosi Szilvia, Tart Teodóra, Udvardy László. Szakmailag ellenőrizte: Kósa Géza. Budapest: Athenaeum 2000 Kiadó. 2006. 206. o. ISBN 963-9615-10-2
- ↑ Kerti laboda (Atriplex hortensis). In Járainé Dr. Komlódi Magda: Kultúrnövények 2: A mérsékelt öv termesztett növényei. Rajzolta: Bíró Krisztina. A címlapot Urai Erika tervezte. Budapest: Móra Könyvkiadó. 1978. 34. o. = Búvár zsebkönyvek (ISSN 0324-3168), ISBN 963 11 1050 8
- ↑ Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 310. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]
Források
szerkesztés- Atriplex hortensis L. - Kerti laboda. In Ujvárosi Miklós: Gyomnövények. Rajzolta: Csapody Vera. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó. 1973. 601. o.
- Atriplex. In Simon Tibor: A magyarországi edényes flóra határozója: Harasztok - virágos növények. A rajzokat készítette: Csapody Vera, kiegészítette: Széll Marianne. negyedik, átdolgozott kiadás. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 2001. 616. o. ISBN 963 19 1226 4
- Atriplex hortensis, kerti laboda, franciaspenót. In Flóra: A világ legnagyobb kertészeti enciklopédiája I-II. Főszerk.: Janet Parker, Margaret Malone. A magyar kiadást szerkesztette: K. Bende Ildikó. Fordította: Algeier Wendy, Bacsó András, Gadó György Pál, Halász Júlia, Hegedűs Attila, Hegedűs Gyula, Kósa Géza, Molnárné Pap Edina, Sárosi Szilvia, Tart Teodóra, Udvardy László. Szakmailag ellenőrizte: Kósa Géza. Budapest: Athenaeum 2000 Kiadó. 2006. 206. o. ISBN 963-9615-10-2
- Kerti laboda (Atriplex hortensis). In Járainé Dr. Komlódi Magda: Kultúrnövények 2: A mérsékelt öv termesztett növényei. Rajzolta: Bíró Krisztina. A címlapot Urai Erika tervezte. Budapest: Móra Könyvkiadó. 1978. 34. o. = Búvár zsebkönyvek (ISSN 0324-3168), ISBN 963 11 1050 8
- Siegfried Danert, Franz Fukarek, Peter Hanelt, Johannes Helm, Joachim Kruse, Christian O. Lehmann, Jürgen Schultze-Motel: Urania Növényvilág: Magasabbrendű növények I. Fordította: Horánszky András. Szakmailag ellenőrizte: Simon Tibor. 1974 (első kiadás, ISBN 963 280 139 3), 1980 (második, változatlan kiadás, ISBN 963 280 831 2). Budapest: Gondolat Kiadó. 276. o.
