Johannes Honterus-szobor
Johannes Honterus szobra a brassói Honterus-udvarban, a Fekete templom délnyugati tornyának déli homlokzata előtt áll; Brassó első és egyetlen szász emlékműve.[1] 1898-ban állították, a magyar millenniumi ünnepségekre és emlékoszlopra adott egyfajta szimbolikus válaszként. Az életnagyságúnál nagyobb szobor a Fekete templom és a Honterus által alapított iskola és könyvtár háromszögében, magas gránittalapzaton helyezkedik el.
| Johannes Honterus-szobor | |
 | |
| Közigazgatási adatok | |
| Ország | Románia |
| Település | Brassó |
| LMI-kód | BV-III-m-B-11857 |
| Építési adatok | |
| Szobrász | Harro Magnussen |
| Felavatás ideje | 1898. augusztus 21. |
| Elhelyezkedése | |
 Honterus-szobor
Pozíció Brassó belváros térképén
| |
 é. sz. 45° 38′ 27″, k. h. 25° 35′ 16″45.640770°N 25.587780°EKoordináták: é. sz. 45° 38′ 27″, k. h. 25° 35′ 16″45.640770°N 25.587780°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Johannes Honterus-szobor témájú médiaállományokat. | |
Története
szerkesztésTervezése, felállítása
szerkesztésJohannes Honterus (1498–1549) kiemelkedő brassói humanista polihisztor, iskolaalapító, és evangélikus reformátor volt, aki általános tiszteletnek örvendett az erdélyi, különösen a brassói szászok körében. Egy emlékmű felállítását legelőször 1845-ben, a Honterus-féle iskola alapításának háromszázadik évfordulója alkalmából javasolták[2] (megjegyzendő, hogy a 19. században még úgy tartották, hogy Honterus 1545-ben alapította az iskolát; később a dátumot 1541-re javították).[3] 1882-ben ismét felvetették egy alkotás elkészítését, és gyűjtést is rendeztek, azonban a kivitelezés váratott magára.[2]
Az emlékmű állításához a végső löketet az 1896-os millenniumi ünnepségek adták meg, mikor is a magyarok emlékoszlopot állítottak a Cenken („Árpád-szobor”). A Honterus-szobor a szászok tiltakozása volt a magyar térfoglalás ellen, a város történelmi központjának szimbolikus visszahódítása. Franz Obert lelkész még 1896-ban bizottságot alapított azzal a céllal, hogy Honterusnak szobrot állítsanak; elkészítését a helyi lakosok, evangélikus gyülekezetek és iskolák támogatták; sőt, még Ausztriából és Németországból is kaptak adományokat. A mű elkészítésével a Bismarck-szobrairól híres berlini Harro Magnussent bízták meg.[2][4]
Felavatása
szerkesztésA szobrot 1898. augusztus 21-én, Honterus születésének négyszázadik évfordulóján leplezték le. Jelen volt a város szász elitje: lelkészek, tanítók, politikusok; ezek mellett pedig többezer, népviseletbe öltözött erdélyi szász. Az ünnepségen a többi nemzet képviselője (közöttük a főispán) is részt vett, és német és osztrák küldöttségek is érkeztek. Az évfordulóhoz kötött rendezvények egész héten tartottak, kulturális- és sporteseményekkel hódítva meg a belvárost. Számos cikket és könyvet is kiadtak Honterusról, hogy ismertessék a városiakkal Honterust és a szász történelmet.[2]
A szász újságok kiemelték a szoborállítás és a rendezvények vallásos, apolitikus voltát, és kihangsúlyozták, hogy a szász nemzeti érzés egyetlen más néppel szemben sem ellenséges. Ezért mind a helyi magyarok, mind a románok toleránsan fogadták az ünnepségeket.[2]
Vandalizmusok
szerkesztés1999-ben három fiatalkorú lefeszítette a talapzatot díszítő két bronz dombormű egyikét, kalapáccsal felismerhetetlenné tették, majd értéke ezredrészéért eladták egy színesfém-kereskedőnek.[5] 2009-ben fémtolvajok a másik bronztáblát is ellopták.[6] Wilhelm Ernst Roth brassói születésű művész fényképek alapján elkészítette mindkét műalkotás pontos mását, és ezek 2010-ben visszakerültek a talapzatra. A szobrot jelenleg kerítés és biztonsági kamera őrzi.[4]
Leírása
szerkesztésA bronzból készült szobor 2,5 méter magas, és 2,6 méter magas gránittalapzaton áll. A Fekete templom és a Honterus által alapított iskola és könyvtár háromszögében helyezkedik el; Honterus alakja jobb kezével az iskola felé mutat, baljában nyitott könyvet tart, melynek lapjain két, munkássága szempontjából fontos művének címe olvasható: Reformationsbüchlein (A reformáció könyve) és Schulordnung (Iskolai szabályzat). Képmásának egy 1550-es fametszet szolgált mintájául, mely szigorú tekintettel, jellegzetes szakállal, és a plébánosi viselethez tartozó fejfedővel szemlélteti.[4][7]
A talapzaton elhelyezett két, egyenként 33 kilogrammos bronz magasdombormű a tudóst ábrázolja különböző helyzetekben: a baloldali (nyugati) 1539-ben alapított nyomdájában, a jobboldali (keleti) pedig úrvacsoraosztás közben. Ez utóbbi felirata: Wachet und betet (Vigyázzatok és imádkozzatok). A magasdomborművek felülete 81 x 70 centiméter.[4]
A romániai műemlékek jegyzékében a szobor BV-III-m-B-11857 sorszámon szerepel.[8]
Képek
szerkesztés-
A Honterus-szobor 2012-ben -
A bal oldali dombormű -
A jobb oldali dombormű
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Roth, Harald. Kronstadt in Siebenbürgen – Eine kleine Stadtgeschichte (német nyelven). Köln: Böhlau Verlag, 196. o. (2010). ISBN 9783412206024
- ↑ a b c d e Varga 222–224. o.
- ↑ „Unseren Honterus wollen wir uns trotz allem nicht nehmen lassen”, Allgemeine Deutsche Zeitung, 2013. augusztus 3.. [2017. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2019. július 1.)
- ↑ a b c d Aldea 524–525. o.
- ↑ Bölöni Domokos: Ellopták Honterust. Népújság, 1999. május 11. [2008. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 1.)
- ↑ Grădinaru, Mihaela. „Statuia lui Johannes Honterus, vandalizată”, Monitorul Expres, 2009. október 20. (Hozzáférés: 2019. július 1.)
- ↑ Bálint Ágnes: Johannes Honterus szobra, Brassó. Romániai magyar lexikon. Transindex, 2010. április 8. (Hozzáférés: 2019. július 1.)
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Brașov. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források
szerkesztés- ↑ Aldea: Aldea, Vasile. Crâmpeie din Brașovul de ieri și azi (román nyelven). Vidombák: Haco International, 524–525. o. (2016). ISBN 9789737706416
- ↑ Varga: Varga Bálint. The Monumental Nation – Magyar Nationalism and Symbolic Politics in Fin-de-siècle Hungary (angol nyelven). New York: Berghahn Books (2016). ISBN 9781785333132
