Helytartótanács
A Helytartótanács (teljes nevén: "A Magyar Királyi Helytartótanács") (latinul: consilium regium locumtenentiale Hungaricum) egy bécsi központi szervek irányítása alatt működő magyar kormányszerv. A Helytartótanácsot az 1722/1723. évi országgyűlés iktatta törvénybe mint Magyarország országos kormányzati szervét.[1]
| Helytartótanács | |
| Alapítva | 1722 |
| Megszűnt | 1867 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Helytartótanács témájú médiaállományokat. | |
A működése
szerkesztésElnöke az uralkodó helytartója, vagyis a nádor volt, vagy a kinevezett királyi helytartó, illetve – mint II. József idejében is – a nádort helyettesítő zászlósúr (országbíró, tárnokmester).
A Helytartótanács rendi kormányzati szerv volt, és ez tagjainak összetételében is tükröződött: meghatározott számban főpapok, fő- és köznemesek alkották a tanácsot, ugyanakkor a tanácsosok kinevezése az uralkodó joga volt. Tisztán királyi hatóság volt, amelynek az utasításait közvetlenül a királytól kapta. 1724-ben zajlott az első ülése, amelynek a székhelye Pozsony volt. II. József 1785-ben Budára helyezte át a Helytartótanácsot.
A Helytartótanács rendszeres üléseken, kollegiális alapon hozta döntéseit. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata döntött. II. József uralkodása alatt néhány kisebb változáson ment át, többek között 29 ügyosztályt szerveztek, amelyekkel a király hatékonyabbá kívánta tenni az intézmény működését. Székhelye Pozsony volt, majd 1784-ben költözött Budára.
Nem tartozott a Helytartótanács hatáskörébe sem a kamarai és katonai igazgatás, sem az igazságszolgáltatás.
Horvátország ügyeinek intézését az 1767 és 1779 között fennállt Horvát Tanács megszűnésével vette át.
Erdélyben a magyarországi Helytartótanácsnak sok tekintetben megfelelő országos kormányzati szerv az Erdélyi Királyi Gubernium volt.
A kiegyezés után a Helytartótanács jogutódja a Belügyminisztérium lett.
A helytartótanács elnökei
szerkesztés| név | hivatal kezdete | hivatal vége | megjegyzés |
|---|---|---|---|
| Pálffy Miklós | 1724 | 1732 | |
| Lotaringiai Ferenc | 1732 | 1741 | |
| Pálffy János | 1741 | 1751 | |
| Batthyány Lajos | 1751 | 1765 | |
| Albert Kázmér szász-tescheni herceg | 1765 | 1780 | |
| Niczky Kristóf | 1783 | 1787 | |
| Zichy Károly | 1787 | 1790 | |
| Sándor Lipót főherceg | 1790 | 1795 | |
| József főherceg | 1795 | 1847 | |
| István főherceg | 1847 | 1848 |
Híres tagja
szerkesztés- Gróf nicki Niczky Kristóf (1725–1787) országbíró. 1783. augusztus 14-én a Helytartótanács elnökévé nevezték ki.