Ezdrás harmadik könyve

Ezdrás harmadik könyve ószövetségi apokrif irat.

Ezdrás harmadik könyve
Szerző	nem ismert
Megírásának időpontja	Kr. e. 1. század ?
Nyelv	görög
Témakör	a bibliai Ezdrás története
Kiadás
Magyar kiadás	IN: A Károlyi-biblia 1981-es hasonmás kiadásában: Károlyi Gáspár: Szent Biblia I.–II., (szerk. Katona Tamás) Magyar Helikon, Budapest, 1981, ISBN 963-207-545-5
A Wikimédia Commons tartalmaz Ezdrás harmadik könyve témájú médiaállományokat.

106.Artaxerxes Grants Freedom to the Jews

Keletkezési ideje, eredeti nyelve

A könyv szövege talán a Kr. e. 1. században íródott. Szerkesztője esetleg egy Rómában élő zsidó ember, de fellelhetőek rajta egyiptomi és qumráni hatások is. Teológiai sajátosságai Isten csak teremtőként való ábrázolása, illetve az a nézete, hogy Isten adja a zsidókat az ellenség kezébe. A könyv eszkatológiai tanítása nem egységes, és a Messiásnak is eszkatologikus szerepet szán.

Nagy hatással volt a keresztény liturgiára, a római misszálé temetési miseszövegére, Kolumbusz Kristófra, Isaac Newtonra és John Miltonra.

Tartalma

A mű tulajdonképpen az ószövetségi Ezdrás és Nehémiás könyvek átdolgozott változata. Ezeken kívül tartalmazza az ún. Dareiosz-elbeszéléseket judaizált formában. Számos látomás teszi különlegessé a könyvet. Némely része hasonlóságot mutat Újszövetségi igehelyekkel:

• "Sokan vannak a teremtettek, kevesen a megváltottak." (8:3) – Vö.: Mt 22:14, Lk 13:23
• Sion megszemélyesítése – Vö.: Róm 5:12–22
• párhuzamos részek a 2Péter 2:19-cel és a 2Tessz 2:8-cal

Magyar nyelvű kiadás

• A Károlyi-biblia 1981-es hasonmás kiadásában: Károlyi Gáspár: Szent Biblia I.–II., (szerk. Katona Tamás) Magyar Helikon, Budapest, 1981, ISBN 963-207-545-5

Forrás

• Benyik György. Az újszövetségi szentírás I–II. Szeged: JATE Press (1995)